Tudod, miről ismerhető fel, hogy gyermekednek fogszabályzóra van szüksége?
Nem feltétlenül a kusza fogakról! A hibátlannak tűnő fogsor is lehet problémás, így egyéb jelekre is érdemes felfigyelni! Blogunkban elmondjuk, mik ezek!
A gyermekkori fogszabályzást legkésőbb 7-8 éves korban, javasolt elkezdeni, amikor a fogazat még vegyes és a még növekedésben lévő állcsontok is könnyen alakíthatók.
Ebben az életkorban gyakran még az „éjszakai”, kivehető (de nem csak éjszaka használatos!) műanyag fogszabályozóval is kezelhető a probléma. Komplikáltabb esetben pedig jelentősen egyszerűbb kiinduló állapotot teremthetünk a későbbi, rögzített készülékes fogszabályozó kezelés számára.
Ezért mindenképp érdemes felkeresni egy fogorvost, abban az esetben is, ha nincsenek szembetűnő jelei annak, hogy gyermekünk fogai szabályzásra szorulnak.
1. Árulkodó mosoly
Az egyik legegyszerűbb módja, hogy megmondjuk szükséges-e a fogszabályozás, ha megnézzük gyermekünk fogait. Látványos, árulkodó jelek, ha a fogak torlódnak (egymásra érnek), vagy ellenkezőleg túl nagy rés van közöttük (foghézag), ha megdőlnek, kiállnak a sorból, vagy előre állnak (metszőfogaknál). Ilyen esetekben nagy valószínűséggel fogszabályozásra lesz szükség
Az ilyen fogazat mögött gyakran áll genetika, vagyis elképzelhető, hogy korábban a szülőknek is fogszabályozásra volt szükségük. Okozhatja szájlégzés, nyelvlökéses nyelés, ujjszopás vagy cumizás.
2. Fogorvosi látogatás
Sajnos a „jól fésült” fogsor nem mindig elég, így sok szülő meglepődik, amikor az első fogorvoslátogatás alkalmával kiderül, hogy a gyerkőcnek fogszabályzásra lesz szüksége.
Előfordulhat, hogy gyermeknek egészségesnek és rendezettnek tűnnek fogai, de ennek ellenére fogszabályzóra van szüksége. Ennek általában valamilyen harapási rendellenesség az oka.
A harapási rendellenességekkel akkor is komolyan kell foglalkozni, ha nem okoznak látványos esztétikai problémát, mert idővel a gyermek egész fogazatát is érinti: túlterhelheti a fogakat, károsíthatja a fogágyat, emellett állkapocsízületi problémákhoz és tartáshibákhoz vezethet. (https://najudent.hu/meglepo-panaszok-melyeket-mind-a-rendellenes-harapas-okoz-harapasi-rendellenessegek/)
A leggyakoribb harapási rendellenességek:
Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
3. Beszédhibák
A fogaknak a hangképzésben is fontos szerepe van, ezért bizonyos fogazati rendellenességeinél beszédhibák alakulnak ki, amelyeket fogszabályozás- és esetleg logopédus bevonásával- kezelni lehet.
Legjellemzőbb beszédhiba a pöszeség, amely jellegzetesen óvodás korban leggyakrabban a „sziszegőket” (sz, z, c, s, zs, cs) érinti, és olyan a fogazati eltérések esetén alakul ki, mint az elülső vagy oldalsó nyitott harapás, a felső frontfogak előreállása, a frontfogak keresztharapása, illetve a felső nagymetszők közötti hézag.
4. Harapási vagy rágási nehézségek
Ha gyermekünk fogai szabályosak, akkor az evés és a rágás nem jelenthet problémát. Akiknél viszont a fogak nem megfelelően záródnak, illetve az állcsontok rosszul illeszkednek, azok számára valószínűleg nehézkesebb lehet a rágás is.
Ennek jele lehet az evés közben fellépő (pl. állkapocsízületi) fájdalom, például ha gyermekünk fájdalomról panaszkodik, miközben almába vagy más kemény ételbe harap. Az elégtelen rágás emésztési panaszokhoz és gyomorfájdalmakhoz vezethet
Jellemző lehet a „csúnya evés” is, ha a gyerkőc nem rágja meg az ételt, habzsol, gyakran félrenyel, csámcsog, vagy sokáig nyammog.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/