Kisugárzó fogfájás: mi okozhatja?

Kisugárzó fogfájás: mi okozhatja?

A fogfájás az egyik legkellemetlenebb fájdalomtípus, pláne, ha szabadulni se tudunk tőle, vagy éppen abban se lehetünk biztosak, melyik fogunkból ered. A kisugárzó fogfájás mögött többnyire 3 dolog állhat.

 

Mi okozhat kisugárzó fogfájást?

Akut fogbélgyulladás

Az egyik legelviselhetetlenebb fogászati panasz, amikor a fogfájás nem múló, folyamatos, az egész állkapocsra, fülre, fejre kisugárzik, és gyakran csak találgatunk, melyik fogból ered.

A kisugárzó, hasogató, feszítő vagy lüktető fájdalom leggyakoribb oka a fogbélgyulladás. Jellegzetes tünete, ha a fog melegre, valamint kopogtatásra, rágásra is érzékeny, illetve ha az arcunk is feldagad, vagy ha a fájdalom éjszaka, fekvő helyzetben fokozódik.

Fogbélgyulladást többnyire előrehaladott fogszuvasodás okoz, ilyenkor a baktériumok már a fogbél szöveteit pusztítják, ez okozza a fájdalmas gyulladást, mely mielőbbi beavatkozást- gyökérkezelést- igényel.

 

Elakadt bölcsességfog

Okozhat kisugárzó fájdalmat az impaktált bölcsességfog is, azaz amikor a bölcsességfog az előtörésben akadályozva van (pl. rossz irányban nő, nincs elég helye) és elakad. Ilyenkor gyakori, hogy nekifeszül az előttük lévő fogaknak és rájuk fekszik, vagy éppen összetolja azokat. Az is előfordulhat, hogy a bölcsességfognak csak egy része töri át az ínyt, gyulladásokat és baktériumokkal teli tasakokat okozva.

Jellemző tünet ilyenkor a fájdalom (ami átsugározhat a fülbe vagy a torokba), a nyirokcsomók és/vagy az arc duzzanata, a szájnyitási korlátozottság vagy szájzár, zsibbadás, a nyálkahártya irritáció, ínygyulladás, váladékozás, állkapocsfájdalom, illetve rágás során fellépő fájdalom.

Az impaktált bölcsességfogak gyakran bújnak meg a gócbetegség tünetei mögött. Emellett előidézhetik a szomszédos fog szuvasodását, gyökérfelszívódását, összetolhatják a fogsorunkat. Súlyos esetben károsíthatják az idegeket, sőt az állcsont gyulladását, csontfelszívódását is kiválthatják.

Ezért ilyen esetekben tanácsos minél előbb eltávolítatni a panaszos bölcsességfogat.

Az elő nem tört bölcsességfogak esetén fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés és panoráma röntgen, hogy mielőbb fény derüljön a rendellenességekre!

 

Állkapocs-vagy rágóízületi gyulladás

Az állkapocs-ízületi vagy rágóízületi gyulladás és fájdalom elhelyezkedése és kisugárzó jellege miatt szintén gyakran okozhat fogfájást, vagy erre utaló érzést.

Az állkapocs-ízületi panaszok nem ritkák, számos tényező állhat mögötte a kiegyensúlyozatlan rágástól az éjszakai fogcsikorgatáson át a hibás fogpótlásokig.

Ilyenkor a sérült vagy túlterhelt izmok befeszülnek és ún. triggerpontként funkcionálnak, a test távolabbi részein okozva tüneteket.

A z állkapocs izomzatában kialakult triggerpontok épp az alsó rágófogak területén okozhatnak fájdalmat.

Azonban ilyen esetben egyéb tünetek is utalnak az állkapocs ízületi rendellenességre: kattogó állkapocs, szájnyitási korlátozottság, nyakfájás, fejfájás, fülzúgás.

A kezelési mód a kiváltó ok függvényében fogszabályozás, fogpótlás, éjszakai harapásemelő sín.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Mitől fáj a fogam? II. – avagy 10 ok a fogfájásra

Mitől fáj a fogam? II. – avagy 10 ok a fogfájásra

Előző blogunkban  már elkezdtük számba venni, melyek a fogfájás leggyakrabban előforduló okai, melyekkel érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulnunk. Most nézzük a továbbiakat!

 

Túlterhelés

Fogunk a túlzott terheléstől is fájhat. A túlterhelést okozhatja foghiány, vagy egy panaszos fog kímélése – ilyenkor a hiányzó fog szerepét a szomszédos fogak veszik át. A túlterhelt fog idővel fognyaki kopást vagy fogbélgyulladást is eredményezhet. Ugyanígy túlterheléshez vezethet az öntudatlan éjszakai fogszorítás, fogcsikorgatás is, melynek következménye a zománc kopása, a tömések és fogpótlások törése, és az ismeretlen eredetű fájdalom. Tüneti kezelésként az éjszakai harapásemelő sín javasolható, mely elnyeli a fogak összeszorításából származó erőket.

 

Növekvő vagy impaktált bölcsességfogak

A bölcsességfog két módon okozhat fájdalmat: amikor előbújik, és amikor nem. A bölcsességfog gyakran szakaszosan tör elő, ilyenkor az aktív növekedési periódusban okozhat átmeneti fájdalmat, zsibbadást, fülfájást, arc vagy ínyduzzanatot. Még rosszabb, ha a bölcsességfogak hely hiányában nem tudnak előtörni, és elakadnak- ilyenkor beszélünk impaktált bölcsességfogról. Az elő nem tört bölcsességfogak elfekszenek a csontban, fájdalmas gyulladást okoznak a fogínyben, összetolják a fogívet, károsítják az előttük lévő fogat és a csontot. Ilyen esetekben fontos, hogy mielőbb eltávolítsuk a bölcsességfogat, megszabadulva a fájdalomtól és a későbbi szövődményektől.

 

Fogínygyulladás/fogágybetegség

A fogínygyulladás (gingivitis) a fogakat körülvevő ínyszövet megbetegedését jelenti. Ilyenkor a fogíny begyullad, duzzadttá, vörössé és érzékennyé válik és kisebb erőbehatásra (pl. fogmosás, harapás) is vérezni kezd.

A kezeletlen fogínygyulladás tovább terjedhet a fogágy további szöveteire baktériumokkal teli tasakokat alakítva ki, majd megtámadva a csontállományát is. Ez esetben már fogágybetegségről (parodontitis) beszélünk, mely a fokozódó fájdalom mellett idővel a fogak mozgathatóságához és elvesztéséhez vezet.

A fogágybetegség kialakulásának oka általában az elégtelen szájhigiénia (pl. fogkő), de kiválthatja dohányzás, gyógyszerek, valamint genetikai tényezők is.

A fogínygyulladás időben megkezdett kezeléssel és gondos fogápolással, rendszeres fogkőleszedéssel megállítható, és elkerülhető a későbbi fogágybetegség!

 

Sérülés 

Sportolás vagy baleset  következtében fogaink is sérülhetnek: letörhetnek, kimozdulhatnak a helyükről, vagy el is veszíthetjük őket. A törések, repedések előfordulhatnak vízszintes vagy függőleges irányban, illetve a fog koronai részén vagy a gyökerén egyaránt, a kezelés módja is ennek függvénye.

 

Fogérzékenység

Amikor a zománc kopása vagy az íny visszahúzódása miatt a fog belső rétege, a dentin szabaddá válik, a megnyíló, valamint a fogidegekkel összeköttetésben álló dentincsatornák miatt, fogaink fokozottan érzékennyé válhatnak a hőhatásokra (hidegre, melegre), valamint a savas vagy csípős-fűszeres ételekre, italokra egyaránt.

Ha időben fordulunk fogorvoshoz, a fogerózió vagy saverózió néven ismert jelenség megfelelő kezeléssel (pl. flouridos lakkozás, fognyaki tömés) tünetmentessé tehető.

Előrehaladott állapotban azonban már komolyabb beavatkozásokra (pl. gyökérkezelésre, koronára) is szükség lehet.

 

Fogszabályozás

A fogszabályozó készülék felhelyezését, aktiválását követően jellemzően előfordul pár napos kellemetlenség, diszkomfort érzés, nyomás, feszítés vagy fájdalom.

A fogakra ható erőhatások mellett a fájdalmat leggyakrabban az okozza, hogy a fogszabályozó készülék alkatrészei felsértik az ínyt és a száj nyálkahártyáját.

Szerencsére ez csak átmeneti állapot, mely pár nap után megszűnik, addig is jegeléssel, szájöblítőkkel, fájdalomcsillapítókkal vagy fogszabályozó viasszal csillapíthatók a tünetek.

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Mitől fáj a fogam? I.

Mitől fáj a fogam? I.

Avagy 10 ok a fogfájásra

Ha már volt részünk kínzó fogfájásban, tapasztalatból tudjuk, hogy jobb, ha már a kezdeti tünetek esetén felkeressük fogorvosunkat. A fájdalom sosem normális, mindig valami rendellenességet jelez, problémát, amit kezelni kell.

Vagyis, ha fájdalmat tapasztalunk, érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulni, aki alapos szájüregi és képalkotó vizsgálatokkal kideríti, hogy miért fáj az adott fogunk.

A fogfájásnak számos oka lehet, de ezek a leggyakoribbak:

Fogszuvasodás

Az egyik leggyakoribb fogászati probléma a fogszuvasodás, melyet a fogra rakódó, lepedékben megtelepedő savképző baktériumok okoznak.

A káros savak lebontják a fogzománcot, kikezdik a fog ásványi anyag tartalmát, és üreget hoznak létre a kemény fogállományban.

A fogszuvasodás a kezdeti stádiumban többnyire tünetmentes, (a szuvasodás megjelenésére apró fehér és barnás árnyalatú foltok utalhatnak a fogakon), később a fog hidegre, melegre, édesre, sósra érzékennyé válhat. Ezen a ponton a fog fogtömés készítésével még könnyen kezelhető.

A szuvas fogak elhanyagolása esetén azonban a folyamat előre halad és a fogbél gyulladását (pulpitis) okozhatja, ami jelentős fájdalommal jár, és a fog elhalásához vezet.

Milyen tévhitek keltek lábra a fogszuvasodásról? Olvassa el erről szóló blogbejegyzésünket is!

Sérült vagy kiesett tömés

Előfordulhat, hogy régi fogtöméseink meglazulnak és akár ki is esnek evés közben. Szintén gyakori eset az is, hogy észrevétlenül eltörnek, megrepednek, lepattan belőlük egy darab, vagy éppen már nem zárnak rendesen, és alá is szuvasodnak.

A rendszeres, fél évente javasolt fogászati kontroll során fogorvosunk ellenőrzi töméseink állapotát is, és szükség esetén elvégzi azok cseréjét.

Fogbélgyulladás

A fogfájás második leggyakoribb oka a fogbélgyulladás (pulpitis), melyet az esetek többségében a kezeletlen fogszuvasodás okoz, de kiválthatja valamely trauma (pl. fogcsiszolás, fogbaleset) is. A fogbélgyulladás jellemző tünete a nem múló, intenzív fájdalom mely gyakran éjszaka is fennáll, és fájdalomcsillapítóra sem – vagy csak kis mértékben – reagál.

A pulpitis kezelési módszere a gyökérkezelés, mely helyi érzéstelenítés mellett, korszerű, speciális gépi műszerekkel végezve teljesen fájdalommentes, és az esetek döntő többségében eredményes.

Fogszorítás, fogcsikorgatás

Az éjszakai fogcsikorgatást és/ vagy fogszorítást (bruxizmus) számos dolog kiválthatja a stressz éppúgy, mint a fogsor mechanikai problémái (pl. hiányzó fogak, nem megfelelő tömés, az alsó és felső fogsor hibás érintkezése, szabálytalan harapás).

Az éjszakai fogcsikorgatás nagyon veszélyes foginkra, fogínyünkre és fogpótlásainkra nézve egyaránt, mivel ilyenkor a fogak a normál rágóerőnél jóval nagyobb, négyzetcentiméterenként akár 40 kg-os (!) nyomással feszülnek egymásnak, miközben oldalirányban elmozdulnak.

A fogszorítás és csikorgatás következtében károsodik a fogzománc, a fogak kopásnak indulnak, a tömések, fogpótlások eltörhetnek, az implantátumok kimozdulhatnak.

A nem megfelelő terheléstől az állkapocs ízületi is folyamatosan kopik, és számos egyre súlyosbodó tünetet produkálhat, mint a fülbe kisugárzó fájdalom, arcfájdalom, állkapocsízület fájdalma, szájnyitási korlátozottság, reggeli váll, nyak-és hátfájás és merevség, fejfájás.

Ilyen esetben fontos, hogy mielőbb felkeressük fogorvosunkat, aki megkeresi és kezeli a fogszorítást, csikorgatást kiváltó okokat.

Ha az ok nem ismert, vagy stressz váltja ki, segíthet az ún. éjszakai harapásemelő sín is, mely puha, rugalmas műanyag anyagának köszönhetően képes rá, hogy az alsó vagy felső fogsorra helyezve elnyelje a fogak összeszorításából származó erőket.

A fogcsikorgatás, álkapocsízületi probléma összefüggéséről szóló blogbejegyzésünkben még részletesebben tájékozódhat a témáról.

Fogtályog

A fogtályog a fog gyökerénél megjelenő gennyes góc, melyet a fog belsejébe jutó baktériumok fertőzése okoz. Kiváltó oka lehet elhanyagolt fogszuvasodás, a fog vagy a benne lévő tömés sérülése (törés, repedés), vagy akár fogágybetegség. A fogtályognak számos tünete lehet a fogérzékenységtől és feszítő fogínytől a heves, lüktető fájdalomig. Tipikus tünet, hogy úgy érezzük, mintha a fogunk kiemelkedne a helyéről, és magasabb lenne a szokásosnál. Megjelenhet az ínyen kis dudor (gennyzacskó), jelentkezhet arcduzzanat vagy nyirokcsomóduzzanat is.

A tályogos fog mielőbbi fogorvosi kezelést igényel, mely lehet gyökérkezelés, gyökértöméscsere vagy gyökércsúcs-rezekció. Végső esetben, ha a fog menthetetlen- foghúzás.

Neked is vannak panaszaid?

Szeretettel várunk fogászati rendelőnkben egy állapotfelmérésére!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/