Eltüntethető-e a fogak közötti rés?

Eltüntethető-e a fogak közötti rés?

Az egymástól távol álló, azaz diasztémiás fogakat Indiától Franciaországig számos országban a boldogság és szerencse jelének tekintik.

Ha te azonban boldogabb lennél nélkülük, akkor jó hírünk van számodra: ez a kozmetikai hiba ma már egyszerűen és fájdalommentesen korrigálható.

 

Rés a fogak között, azaz a diasztéma

 

Normál, egészséges fogazat esetén az egyes fogak egy vonalban vannak, és arányos, minimális távolság van közöttük. A diasztéma esetében ez azonban máshogy alakul: a két szomszédos fog között aránytalanul nagy rés látható.

Az eltérés jelentkezhet az alsó és felső fogívben egyaránt, de leggyakrabban és legfeltűnőbben a felső állcsont metszőfogainál alakul ki.

Bár általában csak esztétikai hibaként tekintünk rá, a diasztéma néha  jelentős funkcionális problémákhoz is vezethet.

  • A fogak közé szoruló táplálék fogínygyulladást okozhat;
  • rágási, harapási problémákat, valamint
  • beszédhibákat idézhet elő.

 

Mi okozza a fogak közötti réseket?

 

A fogak közötti tér különböző okok miatt alakulhat ki:

Állkapocs és fogak aránytalansága

A leggyakoribb az állkapocs és a fogak mérete közötti aránytalanság. A túlméretezett állkapocs vagy átlagosnál kisebb fogak esetén a fogak nem tudnak szépen sorba rendeződni, rés marad közöttük.

Ilyen esetben a távolság nem lokalizált, az egész fogazatot érinti.

Ajakféklenövés

A felső ajak belső felétől az ínyig futó ajakfék lenövése szintén befolyásolja a fogak helyzetét. Az ajakfék lenövésének következtében is eltávolodhatnak egymástól a fogak.

Rossz szokások

Ujjszopás vagy nyelvlökéses nyelés esetén az ujj, illetve nyeléskor a nyelv a szájpadlás helyett a fogaknak feszül, ami szintén hozzájárulhat a fogak egymástól való eltávolodásához.

Foghiány

Ha egy vagy több fog hiányzik, akkor a szomszédos fogak közötti rések megnagyobbodhatnak.

Parodontális betegség

A fogágybetegségek is befolyásolhatják a fogágy szerkezetét és állapotát, ami hozzájárulhat a fogak elmozdulásához, vándorlásához, és ezáltal a diasztéma kialakulásához.

Genetika

A fogak közötti rés gyakran örökletes, és nem ritka, hogy ugyanazon család több tagjában azonos módon fordul elő.

Baleset

Az arc sérülése vagy az állkapocs törése is okozhat szerzett diasztémát.

 

Fogászati ​​diasztéma gyermekeknél

 

A fogak közötti rés nagyon gyakori a fogváltás előtt álló gyerekeknél, különösen a középső metszőfogak esetén. Ez a fogív normális növekedésének, az állkapocs és a fogak aránytalanságának köszönhető, és a 6 év alatti gyerekek szinte felénél megtapasztalható.

A tejfogaknál fennálló diasztéma az esetek többségében átmeneti állapot, mely a maradó szemfogak előbújásával természetes módon rendeződik, és a rések zárulnak.

 

A diasztéma kezelési lehetőségei

 

A fogak közötti rés jellege, helye és mértéke páciensenként nagyban eltérhet, így eltüntetésük minden esetben egyedi, személyre szabott kezelést igényel. Van, hogy a mosoly egy gyors, együléses beavatkozással is megszépíthető, máskor viszont hosszadalmas fogszabályozás, vagy egyéb, kombinált kezelés vezet eredményre.

 

 Diasztéma kezelése fogszabályozással

 

Kisebb eltérések esetén gyermekkorban, a tejfogak, illetve a vegyes fogazat ideje alatt még lehetőség van éjszakai, kivehető készülékkel zárni a fogak közti rést.

Később viszont, a maradó fogak idején erre már csak rögzített készülékkel vagy kivehető, átlátszó sínes fogszabályozó készülékkel rendezhető a probléma, különösen, ha a diasztéma mellett valamilyen harapási rendellenesség is fennáll.

A diagnózis, illetve a kezelési terv pontos meghatározásához minden esetben alapos vizsgálat (röntgenek, lenyomatok) és pontos, személyre szabott kezelési terv szükséges.

 

Diasztéma kezelése porcelán vagy direkt héjjal

 

A fogászati héjak (porcelán/kerámia és direkt héjak) lehetőséget nyújtanak a kisebb foghibák, sérülések gyors és látványos rendezésére, így a fogak közötti rések eltüntetésére is. A héjak segítségével drasztikusan megváltoztathatjuk a mosolyunkat, korrigálhatjuk a fogak színét, méretét, formáját, állását is.

 

A porcelán és kerámiahéjak előnye – a koronával szemben-, hogy esetükben nincs szükség a fogak teljes lecsiszolására.

A kezelések teljes mértékben fájdalommentesek és a felhelyezést követően fogunk mind esztétikailag, mind funkcionálisan teljes értékű lehet!

 

A kompozit héjat a fogorvos készíti el egy ülésben a rendelőben, és speciálisan rétegzett tömőanyagból készül.

Nagy előnye, hogy csiszolás nélkül készül, ezért nem kell hozzá ép foganyagot feláldozni, továbbá bármikor alakítható, kiegészíthető.

Azonban anyagából adódóan a használat során kopik és a héj felszíne mattá válik, ezért időnként további polírozást és helyreállítást igényel.

 

A kerámiahéj vagy porcelánhéj esztétikus préskerámiából készül, és a fogtechnikus lenyomat alapján készíti el.

Előnye, hogy maximális esztétikával és természetességgel utánozza a valódi fogzománc megjelenését, így nemcsak tartós és ellenálló, de élethű is.

A hátránya, hogy a legtöbb esetben 0,3 – 1 mm vastag ép fogzománcot kell feláldozni az elkészítéséhez. Bár a koronánál azért így is jelentősen kisebb foganyagveszteséggel jár.

 

Diasztéma kezelése koronával

 

A cirkon koronákat abban az esetben javasoljuk a diasztéma rendezésére, ha a frontfogak mérete extrém kicsi, esetleg nagy mértékben sérült, vagy gyökérkezelt. A korona a héjakkal szemben a fog teljes felületét befedi, ezért nagyobb foganyagveszteséggel jár, ugyanakkor maximális védelmet biztosít a maradék fogszerkezet számára.

A cirkon kerámia vagy cirkónium koronák  tökéletesen élethű, esztétikus megoldást nyújtanak, és a fogak mind színüket, mind alakjukat tekintve a megtévesztésig hasonlóak lesznek a saját fogakhoz.

 

Diasztéma kezelése ínyplasztikával

 

Amennyiben a diasztéma a túlnőtt ajakfék miatt alakult ki, akkor a felesleges szövet eltávolítása érdekében ínyplasztikai műtét is szóba jöhet. Kisebb gyermekek esetén ilyenkor a rés magától is záródhat, míg idősebb gyermekeknél vagy felnőtteknél szükség lehet kiegészítő, fogszabályozó kezelésre is.

 

A fogágybetegség kezelése

 

Előrehaladott fogágybetegség esetén a fogakat tartó szövetek a csonttal együtt leépülnek; ami a fogak meglazulásához és elvándorlásához vezet, akárcsak a súlyos parodontozis okozta fogvesztés és foghiány.

A fogínysorvadás parodontológiai kezelést igényel, amely a probléma súlyosságától függően személyre szabott.

Enyhébb esetben a fogkő – és a gyulladást okozó baktériumok eltávolítását, előrehaladott állapotban műtéti beavatkozást, kürettálást igényelhet.

 

Kilazult, mozgó metszőfogak esetén alkalmazható a mozgó fogak sínezése is, ahol speciális, üvegszálas szalag segítségével stabilizáljuk a helyükön a mozgó fogakat.

 

A foghiány kezelése

 

Fogvesztés esetén a fogbeültetés megakadályozza a foghiány miatti fogvándorlás kialakulását. Ha implantátumot tervezünk, nem érdemes sokáig halogatni a beavatkozást, lehetőleg 6 hónapon belül érdemes elvégezni azt.

Foghúzás után ugyanis a szomszédos fogak elkezdenek elvándorolni, bedőlni a hiány irányába, míg a szemközti fogak meghosszabbodnak.

Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem a teljes fogazatunkra kiható probléma.

A hiány helyén nem éri terhelés az állkapcsot, ezért ott a csont sorvadásnak indul, míg a többi fog túlterhelődik. A megváltozott rágóerő miatt a megdőlt fogak körüli fogágy is egyre gyengül.

Az implantátum beültetésével visszanyerhetjük ép fogazatunkat és elkerülhetjük a hiány miatti egyenetlen terhelést, fogvándorlást, és ezáltal a fogak közötti rés kialakulását is

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

A fogínybetegség 3 szakasza

A fogínybetegség 3 szakasza

A fogínybetegség világszerte az egyik leggyakrabban előforduló betegség, mely a 30 év feletti felnőttek közel felét érinti.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez csak kisebb probléma, mely nem okoz komolyabb károkat, és otthon is könnyen kezelhető, de ez sajnos nem így van.

Bár a fogínybetegség súlyossága és megjelenési formája változó lehet; az enyhén duzzadt fogínytől a fogínyvérzésen át egészen a mozgó fogakig,- kezelés nélkül idővel fogvesztéshez is vezethet. 

 

 

Az egészséges és a beteg fogíny közötti különbség gyakran homályos, mivel ínyünk nagyon érzékenyen reagál a különböző külső-belső változásokra (pl. hormonális hatások, vitaminhiány, erős fogmosás, életkor, betegségek stb.). Épp ezért az egészséges, rózsaszín, a fogakra feszesen tapadó fogíny megőrzése idővel mindennapos kihívás lehet.

Az azonban biztos, hogy mindennek kulcsa a rendszeres és alapos fogápolás; melyhez a fogkefe mellett hozzátartozik a fogselyem és a fogköztisztító kefe is.

 

 

Az ínybetegség három szakaszra osztható:

 

Fogínygyulladás

 

Az ínybetegség első szakasza az ínyen megtelepedett lepedék okozta fogínygyulladás.

Ha nem távolítjuk el az étkezés után a fogakon megtapadó lepedéket, akkor az lerakódik a fogakon és a benne található baktériumok olyan méreganyagokat termelnek, amelyek irritálják az ínyszövetet és fogínygyulladást okoznak.

Ebben a korai stádiumban az íny vérzik fogmosás és fogselyem használata során, esetleg vörös vagy érzékeny lehet, de a fogakat tartó csont és kötőszövetet még nem érinti a gyulladás.

A lerakódott lepedék további veszélye, hogy 1-2 nap alatt mineralizálódik és fogkövet képez a fognyakak körül, vagy akár íny alatt is, tovább fokozva a problémát.

 

Rendszeres fogkőeltávolítással nemcsak a vonzó mosoly és üde lehelet állítható vissza, de csökkenthető az általa okozott fogínygyulladás és fogágybetegség kockázata is

 

Fogágybetegség (Parodontitis)

 

A második szakaszban az ínygyulladás irritálja a lágyszöveteket a fogíny mentén, ami a baktériumok szaporodásával fokozatosan romlik és az addig feszesen tapadó íny elválik a fogaktól. A fogíny visszahúzódik a fognyakról, illetve a fogak mellett, az ínyvonal alatt tasakok alakulhatnak ki, amelyek felfogják az ételmaradékot és a lepedéket, ezekben pedig egyre több baktérium telepszik meg.

Ebben a fázisban a fogat tartó csont és az azt összetartó rostok már visszafordíthatatlanul károsodnak.

 

A megfelelő fogápolás, a szájhigiénia javítása és egy parodontológus szakorvos bevonása megállíthatja a folyamatot és elejét veheti a további problémáknak.

A már kialakult fogágygyulladás íny alatti tisztítással, azaz kürettálással, a visszahúzódott fogíny pedig ínyplasztikával kezelhető, ezáltal a fogágybetegség további romlása megállítható.

 

 

Előrehaladott fogágybetegség

 

Ebben a szakaszban a fogakat tartó rostok és csontok is leépülnek; ami a fogak elmozdulását vagy kilazulását okozhatja, mely idővel az egyébként egészséges fogak elvesztéséhez vezethet.

Leginkább a metszőfogak lazulnak meg, mivel ezeknek csak egy gyökerük van, így kevésbé rögzülnek a csontban.

 

Ilyen esetben alkalmazható a mozgó fogak sínezése is, mely speciális üvegszálas szalag segítségével stabilizálja a mozgó fogakat.

 

A napi kétszeri fogmosás és a rendszeres, évente, félévente elvégzett fogászati ​​szűréssel egybekötött fogkőeltávolítás egyszerű, minimálisan invazív, és nem utolsó sorban költséghatékony módja lehet a fogínyproblémák megelőzésének.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

A stressz és a fogaink

A stressz és a fogaink

A stresszt sokféleképpen kezelhetjük, nassolással, dohányzással, alkoholfogyasztással, melyek mind károsak szájüregünk egészségére. Ugyanakkor a stressz önmagában is veszélyt jelenthet fogaink számára.

 

A stressz ma már szinte a mindennapjaink része, ám a tartós stressz mind fogainkra, mind szervezetünkre káros lehet.

Testünk természetes válaszreakciója a stresszre, hogy stresszhormonok özönét bocsátja ki, hogy éberebbé váljunk és bármikor reagálni tudjunk.

Ebben a helyzetben sokan nyúlunk automatikusan a  magas szénhidrát-, és cukortartalmú ételek, koffeintartalmú italok, esetleg nikotin után, hogy javítsuk a hangulatunkat és megbirkózzanak a hétköznapok kihívásaival, a fáradtsággal és az energiahiánnyal.

Ám ezek a termékek nemcsak önmagukban károsak a fogainkra és fogínyünkre, de ahelyett, hogy enyhítenék a stresszt, inkább csak fokozzák azt azáltal, hogy megnövekedett toxicitást és gyulladást okoznak szervezetünkben.

A stressz legyengíti az immunrendszerünket is, így épp azon a pajzson keletkezik rés, amelyre leginkább szükségünk lenne.

Stressz esetén testünk a véráramba juttatott tápanyagokkal, köztük cukorral riadóztatja a szervezetet, ám a megemelkedett vércukorszint a szájüregben is egy sor negatív hatást vált ki.

 

Szájüregi fertőzések

A magasabb vércukorszint és fokozott kortizoltermelés, illetve a legyengült immunrendszer miatt nagyobb a fertőzésveszély, mert gyorsabban szaporodnak el a káros baktériumok fogínygyulladás, fogínyvérzést okozva. A fogíny mellett a nyálkahártya is érintett lehet, gyakoribb lehet az afta és a szájpenész megjelenése is.

 

Fogszuvasodás

Nemcsak a vér, de a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog,- és fogágybetegségekre, illetve szájnyálkahártya-elváltozásokra, különösen, ha az étrendünk is főleg cukrokban és szénhidrátokban gazdag ételekből áll.

 

Fogcsikorgatás

A stressz- a nyakunk és hátunk mellett- az állkapcsunkban is izomfeszültségeket eredményez. Ilyenkor napközben önkéntelenül is megfeszítjük rágóizmainkat, melyek feszessé válnak, bemerevednek, fejfájást, nyakfájást és arcfájdalmakat okozva.

 

Az éjszakai fogcsikorgatást vagy fogszorítást (bruxizmus) legtöbbször a stresszel és szorongással hozzák összefüggésbe, bár kiválthatja harapási rendellenesség vagy rosszul illeszkedő fogsor is.

Ilyenkor a rágóizmok elképesztő erővel szorítják össze az alsó és a felső állcsontot, amit sem a fogak, sem tartószerkezeteik nem képesek tolerálni. A túlterhelés következménye a fogak fokozott érzékenysége, kopása, törése, a fogíny visszahúzódása, a tömések és fogpótlások kimozdulása. A probléma a szájüregen túli területekre is kihat: a nyaki izomzatra, a tarkó, a nyaki gerinc és a hát izomzatára, valamint a csigolyákra is.

Jellegzetes tünet a befeszült, megkeményedett rágóizmok, az állandó, tompa fejfájás, arcfájás vagy nyakfájás, illetve a fülbe kisugárzó állkapocs fájdalom is.

 

Szájszárazság

A nyál egyik fő funkciója, hogy segít eltávolítani az ételmaradékot a fogakról, remineralizálja a fogzománcot, és segít a kórokozók elleni küzdelemben.

Ám stressz esetén csökken a nyáltermelés, – különösen, ha a stresszt kávé-és alkoholfogyasztással, illetve dohányzással próbáljuk ellensúlyozni. Az így kialakuló szájszárazság fokozza a plakklerakódást, és kedvező körülményeket teremt a fogkő és az ínygyulladás kialakulásának, továbbá a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodásának.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Négy gyakori betegség, amely fogainkra is veszélyes

Négy gyakori betegség, amely fogainkra is veszélyes

Fogaink és szervezetünk egészsége közt szoros összefüggés van, melyek kölcsönösen hatnak egymásra; szájüregünk jelezheti a testünk többi részének problémáit is. Ahogy egy gócos fog komoly ízületi panaszokat okozhat, úgy fogainkon, fogínyünkön is jelentkezhetnek egyes betegségek tünetei, melyekre esetleg éppen a fogorvosunk hívhatja fel a figyelmet.

 

 

Reflux

A gyomorégés, émelygés, gyomorfájdalom, nyelési nehézségek, torokkaparás, éjszakai köhögés- ezek a reflux leggyakoribb tünetei.

A reflux (GERD) napjainkban nagyon gyakori emésztési probléma, mely során a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe és a szájüregbe.

Normál körülmények között a szájüreg PH értéke 7-es, vagyis enyhén lúgos. A gyomorsavad PH értéke viszont 2-es, tehát erősen savas kémhatású. El tudjuk képzelni, hogy ez az erős sav mit művel a fogainkkal?

A gyomorsav gőzei irritálhatják a nyálkahártyát és a fogínyt, nyálkahártya felmaródásokat és fogínygyulladást okozva. A savas közegben fogzománcunk felpuhul, ásványi anyagai kioldódnak, amely fogeróziót és fogszuvasodást okozhat. A fogzománc egyre inkább elvékonyodik és leépül, a fogak egyre érzékenyebbé válnak a külső (kémiai, hő-és és fizikai hatásokra), gyorsabban kopnak, töredeznek, besárgulnak.

Fokozza a problémát, hogy sok refluxot kezelő gyógyszer szájszárazságot okoz, és a nyál védelme nélkül fogaink jobban szuvasodhatnak.

 

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás is növeli az ínybetegségek kialakulásának kockázatát, ezért az érintetteknél gyakrabban jelentkezik a vörös és vérző fogíny . Emellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek jellemző mellékhatása a szájszárazság, amely növeli a fogszuvasodás esélyét.

 

 

Cukorbetegség

A kezeletlen cukorbetegség még megfelelő szájhigiénia esetén is súlyos fog- és fogágyproblémákat okozhat. Magas vércukorszint esetén ugyanis csökken az ellenállóképességünk a fertőzésekkel szemben, és a szájüregben is könnyebben elszaporodnak a baktériumok.

Cukorbetegség esetén az íny fokozottan hajlamos a gyulladásra, amelynek tünetei a fogínyvérzés, a vörös, duzzadt, fájdalmas fogíny. A fogíny krónikus gyulladása pedig idővel átterjedhet a fogágyra is, súlyos csontpusztulást és fogvesztést okozva.

A fertőzések a szájüreg egyéb részét is érinthetik, ezért megjelenhet az afta és a szájüreg gombás fertőzése, az ún. szájpenész is.

A cukorbetegeknél sokkal nagyobb a kockázat a fogszuvasodásra is, hiszen ha túl sok cukor van a vérünkben, az több cukrot eredményezhet a nyálában is, ami tökéletes táptalajt teremt a plakkot képző baktériumok számára.

A cukorbetegek gyakran tapasztalhatnak szájszárazságot is, amely szintén a fogszuvasodás kockázatát növelő tényező lehet.

 

Cöliákia

A cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) olyan autoimmun betegség, mely az egész szervezet – köztük a fogak és a csontok- működésére kihatással van. A betegség gyakori velejárói a zománc hibák, a fogak korai romlása, szuvasodása. Tipikus jelei a metsző-és őrlőfogakon megjelenő vízszintes, sávos-szimmetrikus zománchiba, a sárgás-barnás foltok vagy elszíneződés, a szájszárazság, valamint a szájüregben gyakran megjelenő hólyagok, afták.

A hiánytünetek és a fogak romlásának oka a betegség okozta felszívódási zavarban keresendő, mivel ilyenkor az értékes vitaminok és ásványi anyagok nem tudnak hasznosulni.

 

A fenti betegségek sajnos igen gyakoriak és fogaink, fogínyünk egészségét is komolyan veszélyeztetik, ezért ha valamelyikben érintettek vagyunk, fontos, hogy rendszeresen látogassuk fogorvosunkat, hogy megkapjuk a szükséges fogászati ​​kezeléseket.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

A fogágybetegség 5 figyelmeztető jele

A fogágybetegség 5 figyelmeztető jele

A fogágybetegség a felnőttek körében a fogvesztés első számú oka, ezért az első, intő jeleit nem szabad figyelmen kívül hagynunk!

 A fogágybetegség hazánkban népbetegségnek számít, amelyben valamilyen szinten felnőtt lakosság 80-90%-a érintett.

Kezelés nélkül a fogágybetegség számos súlyos egészségügyi problémához is vezethet, beleértve a parodontális csontvesztést, a szívbetegségeket, a cukorbetegséget vagy akár a stroke-ot.

A megfelelő szájhigiénia, rendszeres fogkőeltávolítás és a fogorvosi kontroll biztosítja a fogínygyulladás és más fogágybetegségek megelőzését.

 

 

1. Vérző fogíny

A fogíny megbetegedésének első figyelmeztető jele a fogmosás, fogselymezés vagy harapás közben tapasztalt ínyvérzés. Ez a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy a fognyak körül lepedék (plakk) halmozódott fel, és baktériummal teli tasakok keletkeztek a fogak és az íny között.

 

 

2. Gyulladt, vörös íny

Amikor a lepedék felhalmozódik, az íny kipirosodik, megduzzad és érzékennyé válik fogmosás és rágás közben, de akár önmagában is fájdalmas lehet.

 

 

3. Visszahúzódó fogíny

A fogínyvisszahúzódás (ínyrecesszió) jele, amikor úgy tűnik, mintha a fogak megnyúltak volna és nagyobbak lennének. Ez természetesen nem így van, csupán az íny visszahúzódása miatt a fog és a foggyökér felületéből több látható, mint eddig.

A fogínyvisszahúzódás egyik oka az ínybetegség, de okozhatja a túl erőteljes fogkefehasználat, éjszakai fogcsikorgatás, valamint az életkorunk is. Idősebb korban ugyanis a fogíny az élettani folyamatok hatására zsugorodni kezd, veszít feszességéből és már nem tudja megfelelően ellátni a fogakat védő-megtámasztó szerepét. A fogíny visszahúzódása megfelelő kezelés nélkül egyre előrébb halad, majd idővel a fogak körüli csont leépüléséhez, a fogak meglazulásához és elvesztéséhez vezethet.

 

 

4. Fogérzékenység

A fogíny megbetegedésére utaló jel lehet a hideg, meleg, illetve savas ételekre és italokra való érzékenység is, melynek oka a visszahúzódott fogíny.

Mivel a fognyakat és a gyökérfelszínt nem fedi zománc, ha az őt védő íny visszahúzódásával szabaddá válik, akkor a külső ingerekre  rövid ideig tartó, intenzív fájdalommal reagál.

 

 

5. Rossz lehelet

Az ínybetegség jele lehet a rossz lehelet (halitosis) is, mely gyakran jár együtt a fogínygyulladással.

Ilyenkor a baktériumok felhalmozódnak az íny körüli tasakokban, és kellemetlen szagú illékony kénvegyületeket termelnek.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/