A stresszt sokféleképpen kezelhetjük, nassolással, dohányzással, alkoholfogyasztással, melyek mind károsak szájüregünk egészségére. Ugyanakkor a stressz önmagában is veszélyt jelenthet fogaink számára.
A stressz ma már szinte a mindennapjaink része, ám a tartós stressz mind fogainkra, mind szervezetünkre káros lehet.
Testünk természetes válaszreakciója a stresszre, hogy stresszhormonok özönét bocsátja ki, hogy éberebbé váljunk és bármikor reagálni tudjunk.
Ebben a helyzetben sokan nyúlunk automatikusan a magas szénhidrát-, és cukortartalmú ételek, koffeintartalmú italok, esetleg nikotin után, hogy javítsuk a hangulatunkat és megbirkózzanak a hétköznapok kihívásaival, a fáradtsággal és az energiahiánnyal.
Ám ezek a termékek nemcsak önmagukban károsak a fogainkra és fogínyünkre, de ahelyett, hogy enyhítenék a stresszt, inkább csak fokozzák azt azáltal, hogy megnövekedett toxicitást és gyulladást okoznak szervezetünkben.
A stressz legyengíti az immunrendszerünket is, így épp azon a pajzson keletkezik rés, amelyre leginkább szükségünk lenne.
Stressz esetén testünk a véráramba juttatott tápanyagokkal, köztük cukorral riadóztatja a szervezetet, ám a megemelkedett vércukorszint a szájüregben is egy sor negatív hatást vált ki.
Szájüregi fertőzések
A magasabb vércukorszint és fokozott kortizoltermelés, illetve a legyengült immunrendszer miatt nagyobb a fertőzésveszély, mert gyorsabban szaporodnak el a káros baktériumok fogínygyulladás, fogínyvérzést okozva. A fogíny mellett a nyálkahártya is érintett lehet, gyakoribb lehet az afta és a szájpenész megjelenése is.
Fogszuvasodás
Nemcsak a vér, de a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog,- és fogágybetegségekre, illetve szájnyálkahártya-elváltozásokra, különösen, ha az étrendünk is főleg cukrokban és szénhidrátokban gazdag ételekből áll.
Fogcsikorgatás
A stressz- a nyakunk és hátunk mellett- az állkapcsunkban is izomfeszültségeket eredményez. Ilyenkor napközben önkéntelenül is megfeszítjük rágóizmainkat, melyek feszessé válnak, bemerevednek, fejfájást, nyakfájást és arcfájdalmakat okozva.
Az éjszakai fogcsikorgatást vagy fogszorítást (bruxizmus) legtöbbször a stresszel és szorongással hozzák összefüggésbe, bár kiválthatja harapási rendellenesség vagy rosszul illeszkedő fogsor is.
Ilyenkor a rágóizmok elképesztő erővel szorítják össze az alsó és a felső állcsontot, amit sem a fogak, sem tartószerkezeteik nem képesek tolerálni. A túlterhelés következménye a fogak fokozott érzékenysége, kopása, törése, a fogíny visszahúzódása, a tömések és fogpótlások kimozdulása. A probléma a szájüregen túli területekre is kihat: a nyaki izomzatra, a tarkó, a nyaki gerinc és a hát izomzatára, valamint a csigolyákra is.
Jellegzetes tünet a befeszült, megkeményedett rágóizmok, az állandó, tompa fejfájás, arcfájás vagy nyakfájás, illetve a fülbe kisugárzó állkapocs fájdalom is.
Szájszárazság
A nyál egyik fő funkciója, hogy segít eltávolítani az ételmaradékot a fogakról, remineralizálja a fogzománcot, és segít a kórokozók elleni küzdelemben.
Ám stressz esetén csökken a nyáltermelés, – különösen, ha a stresszt kávé-és alkoholfogyasztással, illetve dohányzással próbáljuk ellensúlyozni. Az így kialakuló szájszárazság fokozza a plakklerakódást, és kedvező körülményeket teremt a fogkő és az ínygyulladás kialakulásának, továbbá a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodásának.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/