+36 70 600 1005 • Székesfehérvár, Széchenyi u. 80-82. info@najudent.hu

Ha felnőttként azt vesszük észre, hogy meglazult vagy mozog az egyik fogunk, azt érdemes komolyan venni. Bár a mozgó fog nem mindig a fogvesztés közvetlen jele, mielőbbi fogorvosi vizsgálatot igényel.

A mozgó fog hátterében állhat fogágybetegség, csontvesztés, fogcsikorgatás, harapási probléma, fertőzés vagy akár egy korábbi sérülés is.

Minél hamarabb kiderül, mi okozza a problémát, annál nagyobb esély lehet a fog stabilizálására és megtartására.

De vajon mennyire normális, ha egy fog egy kicsit mozog? Miért lazulhat meg egy egyébként egészségesnek tűnő fog? És ami a legfontosabb: megmenthető-e a mozgó fog? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

 

Normális-e, ha egy kicsit mozog a fogunk?

Sokan nem tudják, de fogaink nem teljesen mereven rögzülnek az állcsontban. A foggyökér és az azt körülvevő csont között található rostos szöveteknek köszönhetően egészséges fogaknál is van egy minimális, szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen mozgathatóság- ez teszi lehetővé a fogak fogszabályozás során történő elmozdítását is.

Ha azonban egy fog mozgását már a nyelvünkkel is érezzük, harapáskor bizonytalannak tűnik, esetleg fájdalom, ínyvérzés vagy más panasz is társul hozzá, az már nem tekinthető természetes jelenségnek.

Különösen fontos fogorvoshoz fordulni, ha:

  • korábban stabil fog kezdett mozogni,
  • a fog mozgása egyre erősebb,
  • rágáskor vagy harapáskor fájdalmat érzünk,
  • az íny vérzik, duzzadt vagy visszahúzódott,
  • kellemetlen szájszag vagy rossz íz jelentkezik,
  • a fogat vagy az állkapcsot ütés érte,
  • vagy egyszerre több fog is mozgathatóvá válik.

 

Miért mozoghat egy fog?

Felnőttkorban a fogak meglazulásának számos oka lehet. A megfelelő kezeléshez először azt kell kideríteni, miért veszített stabilitásából az adott fog.

Fogágybetegség

A mozgó fogak egyik leggyakoribb oka a fogágybetegség, más néven parodontitis, vagy fogínysorvadás.

A fogakon és az ínyszélen felhalmozódó bakteriális lepedék kezdetben ínygyulladást okozhat. Ha a gyulladás tartósan fennáll és mélyebbre terjed, idővel a fogakat rögzítő szöveteket és a fogakat körülvevő csontot is károsíthatja.

Ahogy a fog egyre kevesebb támasztást kap, fokozatosan mozgathatóvá válhat. Ez a folyamat előrehaladott állapotban kezelés nélkül akár a fog elvesztéséhez is vezethet.

Fogágybetegségre utalhat többek között a rendszeresen vérző vagy duzzadt íny, az íny visszahúzódása, a tartós kellemetlen lehelet, a fogak közötti rések megjelenése, illetve egy vagy több fog mozgathatósága.

Csontvesztés

A fogak stabilitásához elengedhetetlen az őket körülvevő megfelelő mennyiségű és minőségű csontállomány. Ha a fogat tartó csont leépül, a fog rögzítése is gyengül.

A csontvesztés hátterében gyakran előrehaladott fogágybetegség áll, de más tényezők (például tartós túlterhelés, trauma, egyes gyulladásos folyamatok, illetve bizonyos általános betegségek és gyógyszerek) is befolyásolhatják a csont állapotát.

Fogcsikorgatás és fogszorítás

Az éjszakai fogcsikorgatás vagy fogszorítás – más néven bruxizmus – hatalmas terhelést jelenthet a fogak számára.

Ha ez rendszeresen ismétlődik, a túlzott erő megterhelheti a fogat tartó szöveteket, különösen akkor, ha a fogágy már eleve meggyengült.

A fogcsikorgatásra utalhat a fogak kopása, a reggeli állkapocsfeszülés, fejfájás, érzékeny fogak vagy az, ha ébredés után fáradtnak érezzük a rágóizmokat.

 

Harapási problémák és túlterhelés

Nemcsak a fogcsikorgatás terhelheti túl a fogakat. Ha a harapás miatt egy-egy fogra aránytalanul nagy erő jut, az hosszabb távon szintén problémát okozhat.

Ilyenkor fontos annak vizsgálata is, hogyan érintkeznek egymással az alsó és felső fogak, és szükséges-e a túlterhelés megszüntetése.

 

Sérülés vagy ütés

Egy esés, sportbaleset vagy a szájat ért erős ütés következtében a fog akkor is meglazulhat, ha nem tört ki és látszólag sértetlen maradt.

A sérülés károsíthatja a fogat rögzítő rostokat, a környező csontot, sőt magát a foggyökeret is. Trauma után ezért akkor is célszerű fogorvosi vizsgálatra jelentkezni, ha a fog nem tört le, csak érzékennyé vagy mozgathatóvá vált.

 

Fogszuvasodás és fertőzés

Egy mély, hosszú ideje kezeletlen fogszuvasodás (https://najudent.hu/a-fogszuvasodas-5-lehetseges-oka/) következtében a baktériumok elérhetik a fog belsejét, majd a fertőzés a gyökér körüli területekre is továbbterjedhet.

Az így kialakuló gyulladás és csontvesztés a fog stabilitását is veszélyeztetheti. Ilyenkor a mozgathatóság mellett fájdalom, duzzanat, nyomásérzékenység vagy akár gennyes elváltozás is jelentkezhet.

 

Mit tegyünk, ha meglazult a fogunk?

Ha egy maradó fog érezhetően mozog, ne várjunk arra, hogy magától elmúljon a probléma. A kilazult fog otthoni módszerekkel nem „erősíthető vissza”; először azt kell kideríteni, mi okozza a mozgathatóságát.

  • Ne mozgassuk a fogat!

Bármennyire is nehéz megállni, ne ellenőrizgessük folyamatosan a nyelvünkkel vagy az ujjunkkal, hogy mennyire mozog a fog. A felesleges mozgatás tovább terhelheti a már egyébként is érzékeny szöveteket.

  • Kíméljük rágás közben

Amíg nem jutunk el fogorvoshoz, lehetőleg ne az érintett foggal rágjunk. Érdemes kerülni a kemény, ropogós és ragacsos ételeket is, amelyek további terhelést jelenthetnek.

  • Ne hagyjuk abba a fogmosást

A mozgó fog környékét sokan ösztönösen kerülni kezdik fogmosáskor, pedig különösen akkor, ha a háttérben íny- vagy fogágybetegség áll, fontos a lepedék alapos, de kíméletes eltávolítása.

A területet tehát továbbra is tisztítsuk, csak óvatosan, felesleges nyomás nélkül.

  • Menjünk fogorvoshoz minél hamarabb

A legfontosabb lépés a kiváltó ok mielőbbi felderítése. Minél korábban kezdődik el a megfelelő kezelés, annál nagyobb lehet az esély arra, hogy a mozgó fogat sikerüljön megtartani.

 

Hogyan kezelhető a mozgó fog?

A mozgó fog kezelése minden esetben a kiváltó ok függvénye, ezért az első és legfontosabb lépés annak kiderítése, miért lazult meg a fog.

 

Fogkő-eltávolítás és fogágykezelés

Ha a fog a fogágybetegség következtében vált mozgathatóvá, elsőként a gyulladást és a bakteriális fertőzést kell kezelni.

A professzionális tisztítás mellett szükség lehet az íny alatti fogkő és baktériumok eltávolítására, a gyökérfelszínek alapos megtisztítására,  illetve a kialakult ínytasakok kezelésére is.

A cél a gyulladás csökkentése és a fog körüli szövetek állapotának stabilizálása.

 

Mozgó fogak sínezése

Bizonyos esetekben a mozgó fog a mellette lévő egészséges fogakhoz rögzíthető, így tehermentesíthető és stabilizálható.

A fogsínezést elsősorban az elülső fogaknál alkalmazzuk, például akkor, ha egy-két fog mozog a stabil fogak között, vagy több egymás melletti fog kisebb mértékben mozgatható.

A sínezés előtt azonban először a gyulladást kell megszüntetni. Ehhez alaposan megtisztítjuk a foggyökerek felszínét és a fogak körül kialakult ínytasakokat, eltávolítva az ott felhalmozódott baktériumokat és lerakódásokat.

A stabilizáláshoz a fogak belső, nyelv felőli felszínére egy speciális üvegszálas sínt helyezhetünk, amelyet fogászati tömőanyaggal rögzítünk. Mivel a sín a fogsor belső oldalán helyezkedik el, kívülről alig látható, és megfelelő kialakítás mellett a beszédet és a rágást sem akadályozza.

A sínezés célja, hogy a mozgó fogat tehermentesítse, és kedvezőbb körülményeket teremtsen a környező szövetek stabilizálódásához.

 

Fogcsikorgatás kezelése

Ha a fogak túlterhelését éjszakai fogcsikorgatás vagy fogszorítás okozza, egy személyre szabott éjszakai harapásemelő sín segíthet csökkenteni a fogakra jutó terhelést.

Fontos azonban, hogy a sínt fogorvosi vizsgálat előzze meg, különösen akkor, ha valamelyik fog már mozgatható. Emellett elengedhetetlen a fogcsikorgatás hátterében álló okok feltárása és lehetőség szerinti kezelése is, hiszen a túlterheléshez harapási rendellenesség, foghiány, nem megfelelő fogpótlás vagy más fogászati eltérés is hozzájárulhat.

 

Csont- és ínykezelések

Előrehaladott fogágybetegség és jelentősebb szövetveszteség esetén bizonyos helyzetekben parodontológiai műtéti kezelésre, illetve regeneratív beavatkozásokra is szükség lehet.

Hogy ezek közül melyik jöhet szóba, azt a fogágy és a csont állapotának részletes vizsgálata alapján lehet eldönteni.

 

Hogyan előzhetjük meg a fogak meglazulását?

A megelőzés egyik legfontosabb része a fogágy egészségének megőrzése. A rendszeres és alapos fogmosás, a fogközök tisztítása, valamint az időszakos professzionális fogkő-eltávolítás segíthet megelőzni, hogy az ínygyulladás súlyosabb fogágybetegséggé alakuljon.

Érdemes a figyelmeztető jeleket is komolyan venni. A rendszeresen vérző íny, az íny visszahúzódása, vagy a fogak helyzetének megváltozása nem olyan tünet, amelyet érdemes hónapokig figyelmen kívül hagyni.

Gyakori kérdések  a mozgó és meglazult fogakról

Mit tegyek, ha mozog egy maradó fogam?

Ne mozgassuk az ujjunkkal vagy a nyelvünkkel, kerüljük az érintett fog terhelését és a kemény ételeket, ugyanakkor továbbra is tartsuk tisztán a területet és jelentkezzünk be mielőbb egy fogászati ellenőrzésre.

Megmenthető-e a mozgó fog?

Sok esetben igen, nem minden mozgó fogat kell eltávolítani.

Az, hogy egy fog megmenthető-e, elsősorban attól függ, mi okozza a mozgását, mennyi ép csont és fogágyi szövet veszi még körül, milyen állapotban van maga a fog, és milyen mértékű a mozgathatóság.

Éppen ezért fontos, hogy mozgó fog esetén mielőbb fogorvoshoz forduljunk. Minél hamarabb kiderül a mozgás oka és elkezdődik a megfelelő kezelés, annál nagyobb lehet az esély a fog stabilizálására és hosszú távú megtartására.

Miért mozog a fogam, ha nem fáj?

A fogágybetegség hosszú ideig akár jelentős fájdalom nélkül is károsíthatja a fogat tartó szöveteket. Ezért a fájdalom hiánya nem jelenti azt, hogy a mozgó foggal nincs probléma. Ha egy maradó fog érezhetően mozog, panaszmentesen is érdemes megvizsgáltatni.

Megmenthető-e a fogágybetegség miatt mozgó fog?

Ez elsősorban attól függ, milyen előrehaladott a fogágybetegség, és mennyi támasztó csont maradt a fog körül. Minél korábban kezdődik el a fogágy kezelése, annál jobb esély lehet a fog megtartására. Előrehaladott állapotban azonban nem minden fog menthető meg.

Mikor kell kihúzni a mozgó fogat?

Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a fog körüli csont- és szövetveszteség már olyan mértékű, vagy maga a fog olyan súlyosan károsodott, hogy hosszú távon nem tartható meg biztonságosan.

Ilyenkor szükség lehet a fog eltávolítására. A gyógyulást és az adott terület állapotát figyelembe véve ezt követően fogászati implantátum, híd vagy más fogpótlási megoldás jöhet szóba.

A foghúzás azonban nem automatikusan az első lépés: először mindig azt kell megvizsgálni, van-e reális lehetőség a saját fog megtartására.

Megerősödhet magától egy mozgó fog?

Ez attól függ, mi okozza a mozgását. Egy sérülést követően például megfelelő ellátás és stabilizálás mellett javulhat a fog stabilitása. Ha azonban fogágybetegség, fertőzés vagy jelentős csontvesztés áll a háttérben, az ok kezelése nélkül nem érdemes arra várni, hogy a fog magától újra stabil legyen.

Mozog a fogam fogkő miatt – elmúlhat fogkő-eltávolítás után?

A fogkő önmagában nem egyszerűen „kilazítja” a fogat: a tartós bakteriális lepedék és fogkő fogágygyulladáshoz és a fogat tartó szövetek károsodásához vezethet. A professzionális tisztítás és fogágykezelés alapvető lehet az állapot stabilizálásában, de hogy mennyire csökken a fog mozgása, az a már kialakult szövet- és csontvesztés mértékétől függ.

Mozgó fogak kezelése a Najudentben

Egy mozgó maradó fog megfelelő kezeléssel sok esetben stabilizálható és hosszú távon is megtartható, ehhez azonban fontos, hogy időben kiderüljön, mi okozza a problémát.

A Najudentnél a vizsgálat során nemcsak magát a mozgó fogat ellenőrizzük, hanem a fogágy, az íny és a fogat körülvevő csont állapotát, valamint a fogat érő terhelést is megvizsgáljuk. Célunk, hogy feltárjuk a probléma kiváltó okát, és személyre szabott kezelési tervet állítsunk össze.

Ha a fog mozgásának hátterében fogágybetegség vagy jelentősebb szövetveszteség áll, parodontológiai kezelésekre, szükség esetén műtéti vagy regeneratív beavatkozásokra is lehetőség van rendelőnkben, tapasztalt parodontológus szakorvos közreműködésével.

A Najudentben a megelőzésre és a megfelelő szájhigiéné kialakítására is kiemelt figyelmet fordítunk. Dentálhigiéniai kezeléseink mellett az iTOP program keretében személyre szabott szájápolási tanácsadással és gyakorlati instrukciókkal segítünk abban, hogy pácienseink otthon is hatékonyan tudják tisztán tartani fogaikat és ínyüket – ami a fogágybetegségek megelőzésében és a már elért kezelési eredmények hosszú távú megőrzésében is fontos szerepet játszik.

 

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/