Sokan úgy gondolják, ha egy fogtömés nem okoz panaszt, akkor biztosan rendben is van.
A valóság azonban az, hogy egy tömés – bármennyire korszerű anyagból is készült – nem tart örökké, és idővel akkor is problémák alakulhatnak ki, ha még nem okoz panaszokat és első ránézésre minden rendben van vele.
A fogtömések sajnos nem örökre szólnak. Mivel folyamatos terhelésnek vannak kitéve, ezért az évek során apró, szabad szemmel nem látható változások indulhatnak el bennük, amelyek sokáig tünetmentesek maradhatnak. A manapság leggyakrabban alkalmazott esztétikus kompozit tömések átlagosan 5–10 évig tartanak, élettartamukat azonban jelentősen befolyásolja a szájhigiéniánk, az étkezési szokásaink – amelyek növelhetik az alászuvasodás kockázatát –, valamint az olyan túlterhelések, mint az éjszakai fogcsikorgatás vagy fogszorítás.
Ennek következtében a tömések környezetében vagy alatt észrevétlenül is olyan elváltozások alakulhatnak ki, amelyek hosszabb távon komolyabb fogászati problémákhoz vezethetnek.
Széli rés és alászuvasodás
Az egyik leggyakoribb probléma, hogy a tömés és a fog találkozásánál idővel apró rések alakulnak ki. A kompozit tömés anyagánál fogva egy idő után minimálisan zsugorodhat, elhasználódhat, veszíthet a zárásából, és az így kialakult mikrorésekben baktériumok juthatnak a fog és a tömés közé.
A tömések környezetében vagy az alattuk kialakuló szuvasodást másodlagos szuvasodásnak nevezzük. Ez különösen alattomos folyamat, mert kezdetben nem jár fájdalommal vagy egyéb panasszal. Gyakran csak akkor vesszük észre, hogy probléma van, amikor a szuvasodás már elérte a mélyebb rétegeket, és a fájdalom fellépése mellett a kezelés is összetettebbé válik.
Idővel megjelenhetnek kisebb-nagyobb figyelmeztető jelek is: a tömés széleinél barnás-szürkés elszíneződések alakulhatnak ki, a fog érzékennyé válhat rágásra vagy harapásra, illetve hideg vagy meleg hatására is kellemetlen érzés jelentkezhet. Előrehaladottabb esetben fogfájás is kialakulhat, valamint a baktériumok jelenléte miatt akár kellemetlen lehelet is tapasztalható.
Amennyiben ezek közül bármelyiket tapasztaljuk, érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulni, mert a korai felismerés és kezelés segíthet megelőzni a komolyabb beavatkozásokat.
Kopás és törés
A rágás során a tömések folyamatos mechanikai igénybevételnek vannak kitéve, ezért idővel elkophatnak, megrepedhetnek, vagy akár le is törhetnek. Ez nemcsak magát a tömést érinti, hanem a környező foganyagot is gyengítheti, ami hosszabb távon a fog szerkezeti károsodásához vezethet.
A problémák kialakulásában szerepet játszhat a túlterhelés is: a rágóerő egyenetlen eloszlása (pl. féloldalas rágás, hiányos fogazat, harapási rendellenességek), az erős fogszorítás, éjszakai fogcsikorgatás jelentősen növeli a repedések és törések kockázatát. Emellett a nagy kiterjedésű tömések esetében a fog már eleve meggyengült, így a tömőanyag önmagában nem mindig biztosít elegendő stabilitást, ami szintén hajlamosíthat a törésre.
Ha a tömés felszíne egyenetlenné válik, lepattan, vagy rágás közben kellemetlenséget, fájdalmat tapasztalunk, érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulni, hogy megelőzzük a további károsodást.
Szabad szemmel nem látható elváltozások
Sok esetben a problémák nem láthatók a tükörben, és nem is okoznak azonnal panaszt. A tömés alatti vagy melletti elváltozások gyakran csak alapos klinikai vizsgálattal és röntgenfelvétellel mutathatók ki. Ezért van kiemelt jelentősége a rendszeres fogászati kontrollnak, még akkor is, ha semmilyen tünetet nem tapasztalunk.
A régi tömések rendszeres ellenőrzésével időben felismerhetők a kezdődő elváltozások, így a beavatkozás kisebb, gyorsabb és kíméletesebb lehet.
Szeretettel várunk a Najudentben!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
