A mélyharapás igen gyakori harapási rendellenesség, melyről akkor beszélünk, ha csukott száj esetén a felső fogsor metszőfogai 2 mm-nél nagyobb felületet takarnak az alsó fogsor metszőfogaiból. A mélyharapás mértéke eltérő lehet; az alig észrevehető elváltozástól a súlyosabb esetekig, amikor a felső fogak akár teljesen el is takarhatják az alsókat. Ez a fajta harapási rendellenesség a krónikus ízületi fájdalmak mellett olyan funkcionális problémákat is okozhat, mint a beszédproblémák, a rágási és harapási nehézségek, a fejfájás, nyakfájás vagy az alvászavarok. Extrém mélyharapás esetén a harapási magasság olyan mértékben csökken, hogy az az állkapocsízület épségét is veszélyezteti.
Melyek a mélyharapás tünetei?
Az, hogy van-e mélyharapásunk, egyszerűen ellenőrizhető. Álljunk a tükör elé, zárjuk össze a fogainkat és vizsgáljuk meg, hogy a felső fogaink hány millimétert takarnak el az alsó fogakból. Amennyiben összezárt állapotban a felső fogak 2-3 mm-nél kevesebbet takarnak el az alsókból, nincs mélyharapásunk. Ha a felső fogak 2-3 mm-nél többet takarnak el az alsó fogakból, akkor viszont már szinte biztosan mélyharapásról beszélhetünk.
Melyek a mélyharapás következményei
A mélyharapás nem csak esztétikai probléma (szájzugok befordulása, beesése), a rendellenesség súlyosságától függően számos egészségügyi problémát okozhat:
- Az őrlőfogak rágófelületének kopása
- Rágóizmok és ízületek túlterhelődése, károsodása
- Állkapocsízületi deformitások, fájdalmak
- Rágási és emésztési problémák, elégtelen rágófunkció
- Az íny irritációja, gyulladása
- Fogíny -és fogágy problémák
- Elégtelen rágási funkció, emésztési panaszok
- Beszédzavar
A mélyharapás okai
A mélyharapás lehet örökletes és szerzett, illetve a kettő kombinációja. Amennyiben genetikai eredetű, és csontfejlődési rendellenesség okozza, már a tejfogaknál is megfigyelhető. Az alulfejlett alsó állkapocs vagy a túlfejlődött felső állkapocs, a fogak alakja és elhelyezkedése egyaránt befolyásolja a harapást. De az olyan korai rossz szokások, mint például cumizás, ujjszopás, tárgyak rágcsálása szintén hozzájárulhatnak a túlharapás kialakulásához. A tartós foghiány és a bruxizmus (fogcsikorgatás) szintén befolyásolhatja a helytelen harapás kialakulását. A mélyharapás könnyen kialakulhat, ha hiányoznak bizonyos fogak vagy fogcsoportok, hisz a megmaradt fogak ilyenkor bedőlve próbálják ellensúlyozni a foghézagot, így megjelenhet a mélyharapás.
Hogyan kezeljük a mélyharapást?
A mélyharapásnak különböző fokozatai vannak, így a kezelési módot az átfedés mértéke és a túlharapás oka határozza meg. Az esetek többségében a mélyharapás fogszabályzó készülék segítségével korrigálható. Az egyedi szituációtól függően az önligírozó fogszabályozó készülék vagy a láthatatlan, kivehető sínes készülék egyaránt alkalmas lehet a probléma kezelésére. Fogpótlások esetén, a mélyharapás korrigálható ún. harapásemeléssel. Ebben az esetben új, pár milliméterrel magasabb pótlásokat (betétek, koronák, hidak) készítünk el. A mélyharapás kezelhető harapásemelő sín segítségével is. Súlyos esetben a mélyharapás állkapocsműtét segítségével is korrigálható. Egy fogszabályozó szakorvos az első konzultáció alkalmával (képalkotó és fizikai vizsgálatok segítségével) képes diagnosztizálni a problémát és javaslatot tenni a megfelelő kezelési módra.
Túlharapás vagy mélyharapás?
A mélyharapást és a túlharapást gyakran összekeverik, pedig ez két különböző típusú harapási rendellenesség. A fő különbség a két eltérés között a felső fogak és az állkapocs szöge. Míg a mélyharapás esetében az eltolódás szöge függőleges, és a felső fogak lefelé mutatnak, túlharapásnál az eltolódás szöge vízszintes, és a fogak átlósan kinyúlhatnak az alsó fogak felé.
Szeretnél javítani a mosolyodon? Szeretettel várunk a Najudentben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
