A bruxizmus egy olyan szokás, amely a lakosság körülbelül 15 százalékát érinti. Lényege, hogy az érintettek akaratlanul összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat, de általában alvás közben, de akár nappali tevékenységek során is. Bár elsőre ártalmatlannak tűnhet, a következményei korántsem azok: a fogak fokozatos kopásától és törésétől kezdve a kilazulásán át az állkapocsízületi problémákig számos panaszt idézhet elő.
Mi okozza a bruxizmust?
A bruxizmus gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat, de leggyakrabban a 25–44 év közötti korosztályban jelentkezik.
Általános közhiedelem, hogy a stressz és a szorongás váltja ki, de újabb nézetek szerint ezek inkább csak súlyosbítják az állapotot. A valódi háttérokok sokrétűek lehetnek. Az egyik leggyakoribb tényező a fogak és az állkapocs egyensúlyhiánya, vagyis a nem megfelelő harapás. Ha az alsó és felső fogak nem illeszkednek pontosan, a szervezet alvás közben öntudatlanul próbálja helyrebillenteni a pihentető, kényelmes egyensúlyt, amihez a fogak szorítása és csikorgatása szolgál eszközként.
A rosszul beállított tömések, koronák vagy hidak, a rendezetlen fogsor, a harapási rendellenességek mind hozzájárulhatnak ehhez. Ezen túl étkezési zavarok, légzési nehézségek, rossz alvási testtartás vagy akár bizonyos neurológiai betegségek és gyógyszerek is szerepet játszhatnak.
Az életmód is erősen befolyásolja a kockázatot. A túlzott koffein – és alkoholfogyasztás, a dohányzás mind növelhetik a bruxizmus előfordulását.
Hogyan ismerhető fel?
A tünetek változatosak lehetnek és évek alatt fokozatosan súlyosbodnak, így gyakran már komoly elváltozások után fedezik fel.
Gyakran jelentkezik állkapocsfájdalom, feszültség az arc- és nyakizmokban, fejfájás vagy fülbe sugárzó fájdalom. Sokszor fogérzékenység, a fogak repedése, kóros kopása, a fogzománc sárgulása, ék alakú nyaki elváltozások vagy akár törések hívják fel rá a figyelmet.
Súlyosabb esetben a fogak és implantátumok is kilazulhatnak, az íny visszahúzódhat, sőt az állkapocsízületben kattanó hang, kattogás és nyitási–zárási nehézség is felléphet.
Miért veszélyes?
A bruxizmus során kifejtett erők elképesztően nagyok. Kutatások szerint a maximális harapóerő ilyenkor elérheti az 1100 newtont, ami 30-60%-kal meghaladja a szándékos harapási erőt.
Az intenzitáson túl súlyos esetekben a fogcsikorgatós epizódok akár 45 percig is eltarthatnak, rendkívüli terhelést jelentve a fogakra, pótlásokra, izmokra és idegekre.
Nem véletlen, hogy a bruxizmus gyakran okozza a koronák, tömések és egyéb fogászati restaurációk károsodását.
A zománc fokozatos kopása és elvékonyodása sárgásabbá teszi a fogakat, ami az esztétikai problémán túl fogérzékenységhez vezethet és elősegíti a szuvasodás, valamint a fogágybetegség kialakulását. A súlyosabb esetekben a dentin, sőt az ideg is szabaddá válhat, ami gyökérkezelést tehet szükségessé.
Az állkapocsízület túlterhelése hosszú távon TMI-rendellenességhez vezethet, a panaszok pedig a fej, a nyak és a fül területére is kisugározhatnak. Mivel a bruxizmus szorosan összefügg az alvással, gyakran jár álmatlansággal, töredezett éjszakai pihenéssel, krónikus fáradtsággal és nappali aluszékonysággal is, ezzel tovább rontva az életminőséget.
Mit tehetünk ellene?
A bruxizmus kezelése mindig személyre szabott, hiszen a háttérben többféle ok is állhat. Első lépésként fontos a kiváltó tényezők feltárása és a fogászati vizsgálat, amely során fény derülhet a harapási rendellenességekre vagy a fogpótlások hibáira. A túl magas tömések, rosszul illeszkedő koronák, fogbetétek vagy hidak mind irritálhatják a harapást, és akaratlan kompenzációs szorításhoz vezethetnek. Ha a fogak érintkezése nem megfelelő
elengedhetetlen a harapás helyreállítása; akár a hibás fogpótlások cseréjével, korrekciójával, szükség esetén pedig fogszabályozó kezeléssel.
A bruxizmus kezelésének egyik leggyakoribb és leghatékonyabb eszköze az éjszakai harapásemelő sín. Ez egyedi minta alapján készített, átlátszó műanyag sín, amelyet alvás közben kell viselni. Nemcsak megakadályozza a fogak további kopását és törését, hanem eloszlatja a harapási erőt is, így csökkenti az izmokra és az állkapocsízületre nehezedő nyomást.
Emellett nagyon fontos a stressz és a mindennapi feszültség kezelése, hiszen bár önmagában nem okozója, de erősen súlyosbítja a bruxizmust. Relaxációs technikák, meditáció, jóga, rendszeres sport, illetve a helyes alvási szokások kialakítása is segíthetnek a tünetek enyhítésében.
Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia, például izomlazítók vagy nyugtatók is szóba jöhetnek, de ezek mindig csak kiegészítő megoldások, és kizárólag orvosi javaslatra alkalmazhatók.
A rendszeres fogorvosi ellenőrzés elengedhetetlen. Már enyhe tünetek esetén is érdemes szakemberhez fordulni, hiszen a bruxizmus időben történő felismerése és kezelése nagymértékben csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát.
Szeretettel várunk a Najudentben!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
