Szerző: Fogászat Najudent | márc 21, 2022 | Blog
Igen, lehetséges! A nem megfelelően záródó állkapocs nem csak a harapásunkra van hatással, hanem tartásunkra is.
Hogyan hat az állkapocs testünk egyensúlyára?
Testünk egy tökéletes precizitással összehangolt rendszer, amelyben minden mindennel összefügg. Ha a test egy része nincs összhangban, az az egész testre kihat; ez alól állkapcsunk se kivétel.
Amikor a felső és az alsó fogsor összezáródik, mindegyik fog szoros közösséget alkot az ellentétes fogakkal. Harapásunk nemcsak az állkapocs helyzetét határozza meg, de nyakunk és fejünk helyzetét is a gerincoszlopon.
A rosszul beállított állkapocs dominóhatást válthat ki, amely megváltoztatja a testtartást, és az egész testet kibillenti az egyensúlyi állapotból.
Természetesen a dolog fordítva is működik! A fejtartás és a harapás szorosan összefügg; ezért a rossz fejtartás megterhelheti az állkapcsot és a fej egyéb ízületeit és izmait, ami hatással lehet a harapásunkra is.
Például az ülőmunkára jellemző előreszegezett fejtartás rendkívül megerőlteti az áll alatti izmokat, és a temporomandibularis ízület (TMI) túlterheltségét okozhatja.
Lássuk, mi mindenre hat ki testünkben, ha nem kiegyensúlyozott a harapásunk, vagy a fogsoraink rosszul érintkeznek!
Izmok
A rosszul beállított fogak és állcsontok megnöveli az arc, a fej, a nyak és a vállak izomfeszülését. Ez az állandó túlterhelés és fokozott igénybevétel számos tünetért felelős, mint például fejfájás, hátfájás, fülcsengés és szédülés.
Idegek
Ha izmaink megfeszülnek, nyomás alá helyezhetik az idegeket. Az arc idegei is összeköttetésben állnak egész testünk idegeivel. Amikor az arc vagy az állkapocs idegei becsípődnek, az testünk távolabbi pontjain is zsibbadást vagy bizsergést válthat ki, és kihathat az egyensúlyt szabályozó idegekre is.
Nyaktartás
Állkapcsunk helyzete nyaktartásunkat is befolyásolja, az állkapocs ízületek és a rágóizmok rendellenes működése közvetve kihat a nyak és a gerinc környéki izmokra is.
A szakértők szerint a nyaki gerinc problémák akár 70%-a temporomandibularis ízület diszfunkciójához köthető. Ezek a nyaki problémák jelentkezhetnek nyakfájás, vállfájás, nyaki izomgörcsök, beszűkült mozgás vagy akár derékfájdalom formájában, de kiválthat fejfájást, migrént is.
Testtartás
A rosszul beállított állkapocs a fejtartást is megváltoztatja, ami viszont indokolatlanul megterheli a gerincünket és fájdalmas kényszerpozícióba helyezi testünket.
A nyak környéki izmok idővel elvesztik rugalmasságukat, erejük és mozgástartományuk is folyamatosan csökken.
A gerincfeszülés kihat az egész testtartásunkra, és tartáshibákhoz, komoly fájdalmakhoz, fokozott izomfeszüléshez vagy akár idegkárosodáshoz is vezethet.
Milyen egyéb tüneteket okozhat még a rosszul beállított állkapocs?
- Krónikus fájdalom, tartáshibák
- Fej-nyak-arc fájdalom, fáradtság, depresszió
- Szájlégzés, torokfájás, repedezett ajkak
- Kattogó állkapocs ízületek, szájnyitási korlátozottság, állkapocs fájdalom
- Fogcsikorgatás, fogérzékenység, törések, kopások
- Horkolás, alvási apnoe, pajzsmirigy alulműködés
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 28, 2022 | Blog
Ráér-e a fogszabályzás?
Az egyik leggyakoribb tévhit a fogszabályzással kapcsolatban, hogy azt elég a fogváltás után elkezdeni, amikor a tejfogak már lecserélődtek maradó fogakra.
Pedig az időben elkezdett fogszabályozással nemcsak jelentősen lerövidíthetjük, vagy akár meg is úszhatjuk későbbi rögzített fogszabályzós kezelést, de a segítségével komoly problémákat is megelőzhetünk!
Tudnunk kell, hogy a fogszabályozás során, nemcsak a fogakat igazítjuk helyre, sok elváltozás az állcsontokat is érintheti.
Ezért a gyermekkori fogszabályzást 7-8 éves korban, a vegyes fogazat idején javasolt elkezdeni, amikor az állcsontok még növekedésben vannak és könnyen alakíthatók.
Ilyenkor, vagyis a vegyes fogazat idején, a fogszabályozás még kivehető „éjszakai” készülékkel történik, később a maradó fogakat rögzített fogszabályzó mozgatja.
A fogszabályzás korai elkezdése azért fontos, mert ebben a korban még gyorsan és hatékonyan tudjuk kezelni a cumizás, ujjszopás, nyelvlökéses nyelés, a korai v. késői fogváltás, vagy a szájlégzés következményeit is.
Emellett időben kiszűrhetők a harapási rendellenességek: a nyitott harapás, keresztharapás, mélyharapás, a torlódott, kusza vagy hézagos fogazat, középvonal eltolódás, valamint a funkcionális problémák (helyhiány, szűk fogív).
Milyen jelek utalnak rá, hogy gyermekünknek fogszabályzásra van szüksége?
- Előre álló metszőfogak
- Egymást takaró, megdőlt vagy kiálló fogak
- Fogtorlódások
- Nagy rés a felső középső metszőfogak között
- Beszédhibák (pöszeség, selypítés), nyelvlökéses nyelés
- Nyitott harapás
- Rágási nehézségek
- Ajakra harapás vagy ínyre harapás, vérző íny, gyulladt ajak
- A felső fogsorhoz képest feltűnően nagyobb vagy kisebb állkapocs
A kivehető fogszabályzó célja
A kivehető fogszabályozót legtöbbször előkezelésként alkalmazzuk azért, hogy a későbbi rögzített fogszabályzó készülékes kezelés egyszerűbb és gyorsabb legyen.
A rögzített fogszabályozó készülékekkel szemben a kivehető fogszabályzóval csak bizonyos fogmozgatásokat lehet elvégezni, ezáltal nem minden eltérés kezelhető velük, illetve bizonyos kor után már nem is alkalmazható.
A kivehető fogszabályzó műanyag és fém részekből áll, melynek használatával megfelelő pozícióba állítjuk, szükség esetén tágíthatjuk az állcsontokat, esetleg megváltoztathatjuk az alsó és felső állcsont viszonyát is. Így a későbbiekben a rögzített készülékkel csak a fogakat kell sorba rendezni.
Az időben megkezdett kezelés és az éjszakai fogszabályozó viselése sosem „felesleges”, még komplikáltabb esetben is hasznos, mert könnyebb kiinduló állapotot teremt a későbbi, rögzített készülékes fogszabályozás számára, melyre általában a maradó fogak kinövése után, kiskamaszkorban kerül sor.
A kivehető fogszabályzó használata
A kivehető készüléket általában 1-3 évig szükséges hordani, ám nevével ellentétben nemcsak éjszaka, hanem lehetőség szerint már az esti órákban is.
Ahhoz, hogy az állcsontok helyzetét és növekedési irányát befolyásolni tudjuk, a csontsejteknek elegendő időre van szükségük. Legalább napi 12-14 órára van szükségük ahhoz, hogy a rájuk ható erőre szépen lassan reagálni kezdjenek és változásokat generáljanak.
Vagyis a hatékony eredmény érdekében az „éjszakai” fogszabályzót nemcsak éjszaka, hanem az alváson kívül is viselni kell: hazaérve az iskolából tanulás vagy játék közben.
Tudtad, hogy rendelőnk egyik fő profilja a fogszabályozás?
Ha szeretnéd tudni, hogy a te gyermekednek szüksége van-e fogszabályozásra, jelentkezz be rendelőnkbe, és hozd el őt egy állapotfelmérésre!
Gyermek fogszabályozás Székesfehérvár!
Kattints ide, ha szeretnél nálunk időpontot foglalni, vagy az alábbi elérhetőségeink egyikén is tudsz információt kérni:
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
Szerző: Fogászat Najudent | febr 25, 2022 | Blog
Túllenni egy fogászati kezelésen igazán felszabadító érzés. Zsibbadó fejjel, megkönnyebbülten lépünk ki a rendelőből és már arra se emlékszünk, milyen tanácsokkal látott el a fogorvosunk útravalóul.
Segítünk!
Étkezés fogtömés után
A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy fogtömés után mikor lehet enni.
A mai professzionális tömőanyagok már UV-fényre kötnek, a beavatkozást követően azonnal ihatunk, ehetünk, de ez utóbbit csak azután, hogy az érzéstelenítés hatása elmúlt. Ezt a 2-3 órát azonban mindenképp érdemes megvárni, ha szeretnék elkerülni az ajkak, az arcunk és nyelv elharapását, sérülését.
Étkezés fogbetétet (inlay, onlay) beragasztása után
Kerámia vagy kompozit fogbetétek beragasztása után szintén csak az érzéstelenítő elmúlására kell várnunk.
Szóval ehetünk bátran, de friss töméssel, fogbetéttel azért érdemes óvatosan harapni és rágni, és kevésbé kemény ételeket fogyasztani, mivel rágásra a fog átmenetileg amúgy is érzékeny lehet.
Néhány napig tanácsos kerülni a túlságosan hideg vagy forró ételeket, italokat is.
A fogtömés után ugyanis gyakran előfordul, hogy fogunk egy-két napig érzékenyen reagál a hideg és meleg hőingerekre, esetleg nyomásra, de ennek is fokozatosan múlnia kell.
Ha a tömés túl magas
Amennyiben rágás vagy harapás közben fájdalmat tapasztalunk, lehetséges, hogy a tömés túl magas. Ilyenkor a fájdalom kifejezetten rágás hatására jelentkezik, lehet éles vagy nyilalló, érezhetjük a fog egy pontján is, de a fájdalom a rágás befejezésével el is múlik.
Az érzéstelenítés hatása alatt előfordul, hogy közvetlenül a tömés után nem sikerül optimálisan kialakítani a fog felszíni barázdáit és csücskeit és a fogtömés “magas” lesz.
A magas fogtömés nem fog „magától lekopni”, a túlterhelés ellenben idővel gyulladást is okozhat a fogban, és az állkapocsízületnek sem tesz jót.
Ha ezt tapasztaljuk, jó, ha mielőbb visszamegyünk a fogorvosunkhoz, hogy egy minimális csiszolással beállítása a megfelelő harapási magasságot és az egyenletes rágóerőt.
Ez csupán egy pár perces művelet, nem igényel érzéstelenítést és nem jár semmilyen kellemetlenséggel.
Ha tömés után fáj a fog
Tömés után előfordulhat fokozott fogérzékenység vagy akár fájdalom, ez egy-két napig teljesen természetes állapot.
Fogtömés után a fognak időre van szüksége a regenerációhoz, mely akár napokig elhúzódhat, miközben a fog fokozatosan megnyugszik.
A tömés utáni fájdalom általában a fogszuvasodás mértékétől függ; ha a fogszuvasodás előrehaladott és mélyre hatolt, akkor a töméshez kialakított üreg alja már közel kerülhet a fogideg kamrához is, és ez esetben nagy eséllyel alakulhat ki utófájdalom.
Ha viszont még 1-2 hét után is fájdalmat tapasztalunk, vagy a fájdalom nem csökken, hanem fokozódik, akkor mindenképp menjünk vissza a fogorvosunkhoz!
Ilyen esetben valószínűleg túl mély volt a szuvasodás és a tömés elérte a fogbelet (pulpát), mely foggyulladással reagál és a fogat mielőbb gyökérkezelni kell.
Fogbélgyulladásra utaló tünet, ha fogunk külső ingerekre (hideg, meleg, édes, savanyú stb.) intenzív, elhúzódó fájdalommal reagál, magától is megfájdul, a fájdalom lüktető, folyamatos vagy kisugárzó jellegű, és éjszaka is fellép.
Hogyan tisztítsuk a fogakat fogtömés után?
Fogtömés után nincs szükség semmi különleges elővigyázatosságra, már aznap este moshatunk fogat.
Az alapos, körültekintő fogápolás innentől még inkább indokolt, ha szeretnénk elkerülni a másodlagos szuvasodást
A rendszeres, és kellően alapos fogmosással, professzionális fogtisztítással (fogkefe mellett interdentális fogkefe, fogselyem) mindez megelőzhető.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 22, 2022 | Blog
Bár fogainkra igyekszünk odafigyelni, fogínyünk gyakran háttérbe szorul. Pedig ínyünk egészsége nem csak esztétikai okokból fontos, kiemelkedő szerepe van az egész szervezet védelmében.
Mi az az ínyrecesszió?
Az ínyrecessziónak, más néven fogínyvisszahúzódásnak azt nevezzük, amikor a fogíny a fognyakról a foggyökér irányába visszahúzódik.
A fogíny egy kollagénben és kötőszöveti rostokban gazdag, rugalmas lágyszövetállomány, melynek fontos szerepe van a fogak és a fogakat rögzítő állcsont védelmében. Egyszerre védi a fogainkat a mechanikai és kémiai traumáktól, hőhatásoktól és a szájüregbe kerülő kórokozóktól.
Az ínyrecesszió jelei
- Fogérzékenység (hideg, meleg, esetleg édes vagy savanyú ételek, italok fogyasztásakor)
- „Megnyúlt” fogak
- A fog felületéből több látható, mint eddig, ezért nagyobbnak tűnnek
- Fogínygyulladás, duzzadt, vörös fogíny
- Rossz lehelet
- Fogínyvérzés
Miért veszélyes a fogínyvisszahúzódás?
A fognyakat nem fedi zománc, ezért ha szabaddá válik és megszűnik az íny és a csontozat védőszerepe, akkor a külső ingerekre (a hideg és meleg ételekre, italokra) rövid ideig tartó, intenzív fájdalommal reagál.
Ezért az ínyrecesszió legelső érzékelhető tünete a fognyaki érzékenység.
Mivel a védetlen foggyökér a szájban található bakteriális flórával is érintkezik, nemcsak a hőhatásoknak és mechanikai traumáknak van kitéve, hanem a fogszuvasodásnak és a savak okozta fogeróziónak is, mely még inkább fokozza a fogérzékenységet.
Az ínyrecesszió lehetséges okai
- Rossz harapás
- Túl erős fogmosás
- Fogcsikorgatás
- Rossz harapás
- A fogak rendellenes helyzete
- Örökletes tényezők
- Dohányzás
- Fogínygyulladás, fogínysorvadás
- Elégtelen szájhigiéné
- Életkor
Amikor a szájápolás már nem elég
Az ínyrecessziót genetikai okok is befolyásolják, az átlagosnál vékonyabb, sérülékenyebb ínyszövet esetén, alapos fogápolás ellenére is kialakulhat ínyrecesszió.
A szájhigiéniára mégis fontos ügyelni, mivel a fogkő jelentősen emeli az ínyproblémák és az ínyrecesszió kockázatát.
A fogíny állapotát a genetika mellett élettani tényezők is befolyásolják, 50 év felett a fogíny természetes folyamatok hatására fokozatosan visszahúzódik és zsugorodni kezd, emiatt nehezebben, elégtelenül látja el a fogakat tartó-megtámasztó szerepét.
Ez az oka annak, hogy idősebb korban a fogvesztés elsődleges oka az ínybetegség, mely megfelelő kezelés nélkül fogágybetegséghez, a fogak körüli csont leépüléséhez, majd a fogak meglazulásához és elvesztéséhez vezet.
Az ínyrecesszió kezelési lehetőségei
Az első lépés megtalálni és megszüntetni az okot, ami a fogíny visszahúzódását okozta. Ha az ínyvisszahúzódás még kezdeti stádiumban van, lehet, hogy egy professzionális rendelői fogtisztítás is elegendő.
Súlyosabb esetben, a fogérzékenység megszüntetése érdekében fognyaki tömés is szükségessé válhat.
A visszahúzódott fogíny kezelésére különböző ínyplasztikai beavatkozások léteznek, melyek lehetővé teszik az ínyvisszahúzódás miatt szabaddá vált foggyökerek újbóli fedését.
Lehetséges-e a fogíny-visszahúzódás kezelése házilag?
Sajnos az ínyrecessziót házilag kezelni nem, legfeljebb megelőzni lehet.
A speciális, érzékeny fogakra való fogrémek sokat segíthetnek a fogérzékenység csökkentésében, de a problémát nem oldják meg.
A nem megfelelő irányú, túl erőteljes fogmosás gyakran vezet ínyrecesszióhoz, ezért nagyon fontos a helyes fogmosási technika elsajátítása- ebben dentálhigiénikus kolláganőink szívesen adnak segítséget.
Éppilyen fontos az alapos, megfelelő eszközökkel végzett (fogköztisztító kefe, fogselyem) szájápolás, a rendszeres rendelői kontroll, valamint évente kétszer elvégzett rendelői fogkőeltávolítás.
Minél korábbi stádiumban fedezzük fel az ínyvisszahúzódást, annál egyszerűbben és sikeresebben kezelhető, ezért javasoljuk, hogy már az első tünetek jelentkezésekor keressünk fel egy parodontológus szakorvost!
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 15, 2022 | Blog
Mi az a fognyaki kopás?
A fognyaki kopás kevésbé ismert, de annál gyakoribb fogászati probléma, mely főleg a középkorú felnőtt és idősebb korosztályt érinti. Érdemes komolyan venni már az első jeleit, mert idővel egyre kellemetlenebb tünetekkel keserítheti meg a mindennapjainkat.
A fognyaknak a fog koronájának és gyökerének találkozását nevezzük.
Fogínybetegség vagy az életkorral járó élettani folyamatok hatására a fogínyünk kicsit visszahúzódik a fognyakra, ahol már jóval vékonyabb a fogzománc és bizonyos mechanikai hatásokra könnyen lekophat.
A fognyaki kopás nem szuvasodás, nem kíséri barna vagy fekete elszíneződés, de a gyökért fedő cementben kisebb-nagyobb barázda, illetve ék alakú bemélyedés alakul ki, mely az idő előre haladtával egyre mélyül és érzékennyé válik.
A fognyaki kopás tünetei
A fognyaki kopás eleinte gyakran tünetmentes, és a kopás meglétére csak fogorvosi vizsgálat derít rá fényt. Később az egyre mélyülő, és egyre látványosabb fognyaki bemélyedés mellett hideg-meleg érzékenység, esetleg fokozódó fájdalom hívhatja fel a figyelmet.
Fognyaki érzékenység
A fognyaki kopás gyakran jár együtt fognyaki érzékenységgel is. Ilyen esetben hőre (hideg vagy meleg italok, ételek fogyasztásakor), kémiai ingerre (savas, édes, fűszeres ételek, italok fogyasztásakor) hirtelen, nyilalló ám gyorsan múló fájdalom jelentkezik, amely egyéb fogászati problémával nem indokolható.
A fognyaki érzékenységet a dentin szabaddá válása okozza. A fogzománc alatt elhelyezkedő dentin – apró csatornáin keresztül – kapcsolatban van az idegeket tartalmazó fogbéllel, mely azonnal jelez a külső ingerekre.
Miért alakul ki a fognyaki kopás?
A fognyaki kopás kialakulásában leginkább az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus) vagy fogszorítás játszhat szerepet.
Az éjszakai fogcsikorgatás nagyon veszélyes fogainkra, fogínyünkre és fogpótlásainkra nézve. Hiszen az állkapcsunk és felső állcsontunk összeszorításával a fogakra a normál rágóerőnél jelentősen nagyobb, négyzetcentiméterenként akár 40 kg-os terhelés nehezedhet, miközben azok oldalirányban csiszolódnak.
A fogszorítás és csikorgatás következtében súlyosan károsodik a fogzománc, a fogak, fogpótlások kopásnak indulnak, és el is törhetnek, a fognyakaknál pedig kialakulnak a jellegzetes ék alakú bemélyedések.
Az éjszakai fogcsikorgatás tüneti kezelésében segíthet az ún. harapásemelő sín is, melyet a fogtechnikus készít átlátszó, rugalmas műanyagból foglenyomat alapján. Ez a sín a fogakra helyezve puha ütközőként megakadályozza a fogak közvetlen érintkezését és elnyeli a fogak összeszorításából származó erőket.
Fognyaki kopáshoz vezethet a túlságosan erőteljes, dörzsölő-fűrészelő jellegű fogmosási technika is. Ennek megelőzése érdekében nagyon fontos a helyes fogmosási technika elsajátítása, melyben dentálhigiénikus kollégáink készséggel segítenek.
A fognyaki kopás harmadik oka lehet még a túlterhelés, illetve a rosszul érintkező fogak miatti zománckopás is. Ezek pontos felderítése és kezelése szintén fogorvosi, esetleg fogszabályozási feladat.
A fognyaki kopás kezelése
A fognyaki kopás kezelése attól függ milyen mértékű a kopás, valamint milyen ok áll a háttérben.
Enyhébb esetben elegendő lehet a helyes fogmosási technika és szájhigiénia elsajátítása és fenntartása is, szükség esetén kiegészítve az érzékeny fogakra javasolt fogkrém használatával. Előrehaladottabb esetben fognyaki töméssel is kezelhető a probléma.
A fognyaki tömés egy olyan fedőtömés, amihez nem kell fúrással előkészíteni az érintett fogat, hanem a tömőanyaggal visszatöltjük és pótoljuk az elvékonyodott zománc, illetve dentin réteget. Ez nemcsak esztétikailag előnyös, hanem egyúttal a fogak érzékenysége is megszüntethető.
Jelentős fogínyvisszahúzódás esetén, illetve, ha az érintett fog a mosolyzónában helyezkedik el, akár ínyplasztikai beavatkozásra is sor kerülhet.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 31, 2022 | Blog
Tudod, miről ismerhető fel, hogy gyermekednek fogszabályzóra van szüksége?
Nem feltétlenül a kusza fogakról! A hibátlannak tűnő fogsor is lehet problémás, így egyéb jelekre is érdemes felfigyelni! Blogunkban elmondjuk, mik ezek!
A gyermekkori fogszabályzást legkésőbb 7-8 éves korban, javasolt elkezdeni, amikor a fogazat még vegyes és a még növekedésben lévő állcsontok is könnyen alakíthatók.
Ebben az életkorban gyakran még az „éjszakai”, kivehető (de nem csak éjszaka használatos!) műanyag fogszabályozóval is kezelhető a probléma. Komplikáltabb esetben pedig jelentősen egyszerűbb kiinduló állapotot teremthetünk a későbbi, rögzített készülékes fogszabályozó kezelés számára.
Ezért mindenképp érdemes felkeresni egy fogorvost, abban az esetben is, ha nincsenek szembetűnő jelei annak, hogy gyermekünk fogai szabályzásra szorulnak.
1. Árulkodó mosoly
Az egyik legegyszerűbb módja, hogy megmondjuk szükséges-e a fogszabályozás, ha megnézzük gyermekünk fogait. Látványos, árulkodó jelek, ha a fogak torlódnak (egymásra érnek), vagy ellenkezőleg túl nagy rés van közöttük (foghézag), ha megdőlnek, kiállnak a sorból, vagy előre állnak (metszőfogaknál). Ilyen esetekben nagy valószínűséggel fogszabályozásra lesz szükség
Az ilyen fogazat mögött gyakran áll genetika, vagyis elképzelhető, hogy korábban a szülőknek is fogszabályozásra volt szükségük. Okozhatja szájlégzés, nyelvlökéses nyelés, ujjszopás vagy cumizás.
2. Fogorvosi látogatás
Sajnos a „jól fésült” fogsor nem mindig elég, így sok szülő meglepődik, amikor az első fogorvoslátogatás alkalmával kiderül, hogy a gyerkőcnek fogszabályzásra lesz szüksége.
Előfordulhat, hogy gyermeknek egészségesnek és rendezettnek tűnnek fogai, de ennek ellenére fogszabályzóra van szüksége. Ennek általában valamilyen harapási rendellenesség az oka.
A harapási rendellenességekkel akkor is komolyan kell foglalkozni, ha nem okoznak látványos esztétikai problémát, mert idővel a gyermek egész fogazatát is érinti: túlterhelheti a fogakat, károsíthatja a fogágyat, emellett állkapocsízületi problémákhoz és tartáshibákhoz vezethet. (https://najudent.hu/meglepo-panaszok-melyeket-mind-a-rendellenes-harapas-okoz-harapasi-rendellenessegek/)
A leggyakoribb harapási rendellenességek:
Nyitott harapás (a metszőfogak nem érnek össze harapáskor)
Mélyharapás (a felső metszők harapáskor túlzottan fedik, vagy eltakarják az alsókat)
Keresztharapás (pl.:a felső fog nem az alsó elé, hanem mögé harap)
3. Beszédhibák
A fogaknak a hangképzésben is fontos szerepe van, ezért bizonyos fogazati rendellenességeinél beszédhibák alakulnak ki, amelyeket fogszabályozás- és esetleg logopédus bevonásával- kezelni lehet.
Legjellemzőbb beszédhiba a pöszeség, amely jellegzetesen óvodás korban leggyakrabban a „sziszegőket” (sz, z, c, s, zs, cs) érinti, és olyan a fogazati eltérések esetén alakul ki, mint az elülső vagy oldalsó nyitott harapás, a felső frontfogak előreállása, a frontfogak keresztharapása, illetve a felső nagymetszők közötti hézag.
4. Harapási vagy rágási nehézségek
Ha gyermekünk fogai szabályosak, akkor az evés és a rágás nem jelenthet problémát. Akiknél viszont a fogak nem megfelelően záródnak, illetve az állcsontok rosszul illeszkednek, azok számára valószínűleg nehézkesebb lehet a rágás is.
Ennek jele lehet az evés közben fellépő (pl. állkapocsízületi) fájdalom, például ha gyermekünk fájdalomról panaszkodik, miközben almába vagy más kemény ételbe harap. Az elégtelen rágás emésztési panaszokhoz és gyomorfájdalmakhoz vezethet
Jellemző lehet a „csúnya evés” is, ha a gyerkőc nem rágja meg az ételt, habzsol, gyakran félrenyel, csámcsog, vagy sokáig nyammog.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
