+36 70 600 1005 • Székesfehérvár, Széchenyi u. 80-82. info@najudent.hu
Honnan tudhatjuk, hogy lyukas a fogunk?

Honnan tudhatjuk, hogy lyukas a fogunk?

A fogszuvasodás a második leggyakoribb betegség a nátha után, így az emberek többsége élete során előbb-utóbb találkozik vele.

Kezdeti stádiumban a lyukas fog teljesen tünetmentes lehet, de fontos mielőbb észrevenni az intő jeleket, hogy elkerüljük a komolyabb beavatkozást, – ma meg persze a rettegett fogfájást.

 

 A fogszuvasodást savképző baktériumok okozzák, melyek kioldják a fogzománc ásványianyag tartalmát és üreget képeznek a dentinben. A zománc folyamatosan vékonyodik, majd áttörik és beavatkozás híján a folyamat halad tovább a fogbél felé, fogbélgyulladást okozva.

A fogszuvasodás leggyakrabban a kis- és nagyőrlő fogak barázdáit, valamint az egymással érintkező fogfelszíneket érinti.

Korai szakaszában még visszafordítható, ugyanakkor gyakran teljesen fájdalommentes, ami megnehezíti a fogszuvasodás észlelését.

 

A fogszuvasodás fázisai a következők:

 

Fehér foltok

A fogszuvasodás első stádiumát a fogzománcon megjelenő krétafehér pöttyök jelzik, melyet kalciumhiány és a lepedék okoz.  Ilyenkor a szájüreg baktériumai által termelt savak már elkezdték kioldani a zománcból az ásványi anyagokat, de ebben a szakaszban a folyamat még visszafordítható.

 

Zománckopás

Az ásványianyag vesztés következtében a fogzománc törékennyé válik és megrepedezik. Innentől már nem képes védelmet biztosítani a káros külső hatások és a baktériumok további munkája ellen. Itt már felléphet hirtelen, nyilalló fogérzékenység hideg-meleg ingerre, illetve az édes ételek, italok fogyasztása után, mivel a fogzománc sérülése miatt kinyílt dentincsatornák érzékennyé teszik a fogat.

 

Dentinromlás

A fogzománc alatti szilárd réteg a dentin, melyet kezelés hiányában a baktériumok által termelt savak tovább bontanak. Ezt a stádiumot már időszakos vagy akár intenzív fájdalom, esetenként pedig kellemetlen lehelet kíséri, mely töméssel kezelhető.

 

Üregképződés

Miután a zománc és a dentin szervetlenanyag-tartalma tovább csökken, a fogban üreg alakul ki. Ez a stádium- a fogszuvasodás mértékétől függő- fájdalommal jár és fogtöméssel vagy – előrehaladott, nagy kiterjedésű szuvasodásnál- fogbetéttel kezelhető.

Ha a fertőzés eléri a pulpát, azaz az idegekkel teli fogbelet, kialakul a különösen fájdalmas fogbélgyulladás. Ez esetben a fog már csak gyökérkezeléssel menthető meg.

 

Fog elhalása

Ha ezen a ponton sem történik beavatkozás, akkor a fertőzés eljut a gyökércsúcsig, és a gyulladás átterjedhet a fogágyra és a fogakat tartó csontszövetre is.

A fájdalom ilyenkor az esetek többségében már nagyon erős, de a fogbélgyulladás időnként panaszmentesen is lezajlik. Az észrevétlenül elhalt fog tünete a melegre való érzékenység és a fog elszürkülése lehet, de ez utóbbi csak a frontfogak esetében fordul elő.

Az egész fejre, fülre, szemekig kisugárzó, gyakran a fájdalomcsillapítóra se reagáló fájdalom,  amikor már meghatározni se tudjuk, melyik fogból ered, tipikusan a fogbélgyulladás (pulpitis) jele.

Ilyenkor mielőbbi gyökérkezelésre van szükség.

 

Ha az alább jelek bármelyikét is észleljük, mindenképpen érdemes felkeresni a fogorvosunkat!

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Retenciós szakasz, avagy az utókezelés fogszabályozás után

Retenciós szakasz, avagy az utókezelés fogszabályozás után

Rendelőnkben számos felnőtt pácienssel találkozunk, akik arról számolnak be, hogy a gyerekkori fogszabályozásuk a retenciós készülék hiányán vagy nem megfelelő viselésén úszott el. Velük együtt pedig nem kevés pénz és befektetett energia.

A rossz hír az, hogy a fogak a fogszabályozás után még mozoghatnak. A jó hír viszont, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő kezeléssel mindezt megakadályozhatjuk.

Blogunkban elmondjuk, mik a fogszabályzó utókezelés legfontosabb szabályai.

 

Előző blogunkban írtunk róla, hogy a fogszabályzó levétele után, annak nyomása megszűnik, és a fogmozgásért felelős rugalmas periodontális szalagok aktiválják izommemóriájukat, hogy visszatereljék a fogakat a régi helyükre.

Amíg ez lezajlik olyan utókezelésre van szükség, amely biztosítja a fogak helyben tartását.

 

Milyen gyorsan mozdulhatnak el a fogak a fogszabályozás után?

 

Gyorsan. Ha a retenciós készülékünk elveszik, eltörik, vagy egyszerűen megfeledkezünk a viseléséről, fogaink akár két héten belül elkezdhetnek visszaállni korábbi helyzetükbe.

 

Mikor hagyják abba a fogak elmozdulását a fogszabályzó után?

 

Ahhoz, hogy a fogak szilárdan az új helyükön maradjanak, meg kell várnunk, amíg az új helyükön teljesen be nem csontosodnak. Ez a folyamat egyéni kezelés függvénye, de nagyjából kétszer annyi ideig tart, mint maga a fogszabályozás, így a készülékek kötelező viselési ideje általában 1,5-2 év.

 

 

Hogyan akadályozhatjuk meg a fogak elmozdulását? 

 

Az egyetlen módja annak, hogy a fogak ne mozduljanak el, ha valamilyen módon rögzítjük őket, ezért ebben az időszakban a retenciós (helybentartó) készülékek viselésével akadályozhatjuk meg a fogak természetes mozgását.

A retenciós szakasz nagyjából másfél évet vesz igénybe, mialatt az állcsont és a fogíny alkalmazkodik a fogak új helyzetéhez.

 

Milyen retenciós készülékek vannak?

 

A retenciós készülékeknek két típusa van: rögzített és kivehető, és mindkettő ugyanúgy lenyomat alapján készül el.

Amikor lekerül a rögzített fogszabályozó készülék, helyette még aznap egy retenciós ívet ragasztunk fel a fogak belső felszínére, és pár napon belül elkészül mellé egy kivehető éjszakai retenciós készülék is.

A retenciós készülékeknél ugyanúgy szükség van időnkénti kontrollra, esetleg állításra, de már jóval ritkábban, mint a fogszabályozás aktív szakaszában, elég 3-6 havonta megjelenni.

 

 

Rögzített retenciós ív

A rögzített helybentartó készülék egy íves, rozsdamentes fémdrót, melyet a nyelv felöli oldalon- általában szemfogtól szemfogig rögzítve- ragasztunk a fogak belső felszínére, mert a frontfogak azok, melyek a legnagyobb eséllyel visszamozdulnak- különösen az alsó állcsonton. Ez a fémdrót kívülről egyáltalán nem látható, és kényelmesen, észrevétlen viselhető, nem zavaró sem az evésben, sem a beszédben.

 

Kivehető, éjszakai retenciós készülék

A kivehető, főleg éjszaka viselt retenciós készülékeknek több típusa van: az átlátszó műanyag sín (mélyhúzott retainer), illetve az akril alaplemezből és vékony fémdrótból álló típus (Hawley retainer).

Bár a kivehető helybentartó készülékek nagyobb szabadságot biztosítanak, fennáll a veszélye, hogy elfeledkezünk a használatáról vagy a kötelező viselési idő betartásáról.

 

Épp ezért a kétfajta helybentartó készülék nem választható alteratívát jelent, rendelőnkben mindig a kettőt kombinálva biztosítjuk az elért eredmény megőrzését.

 

Nagyon fontos, hogy a retenciós készülékeket az orvos utasításának megfelelően hordjuk, ne feledkezzünk el róluk és még véletlenül se hagyjuk abba önkényesen a viselésüket, ha szeretnénk megőrizni szabályos mosolyunkat.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Miért mozdulnak el a fogak fogszabályozás után?

Miért mozdulnak el a fogak fogszabályozás után?

Minden fogszabis tudja, hogy a szabályos mosolyhoz vezető út nem kevés lemondással, vagy éppen kellemetlenséggel van kikövezve.

Épp ezért miután hónapokig vagy akár évekig kínlódtunk fogszabályzóval, az utolsó dolog, amit szeretnénk, az az, hogy a fogaink visszaálljanak régi helyzetükbe.

Ilyenkor úgy érezzük az egész procedúra fájdalmas időpocsékolás volt, ráadásul nem is olcsó.

Pedig a probléma sajnos gyakori. Lássuk, mi lehet az oka annak, ha fogaink elmozdulnak a fogszabályozás után, és mit tehetünk ellene!

 

 

Hogy tudnak elvándorolni a fogak a fogszabályozás után?

 

A fogak mozgatását az ún. periodontális szalagok teszik lehetővé, melyek a fogakat az állcsonthoz rögzítő rugalmas kötőszövetek. Ezek megfeszítése és nyújtása rendezi helyes pozícióba a fogakat a fogszabályozó készülék segítségével, miközben a fogakat tartó fogíny és állcsont is átépül.

A csontok átépülése azonban jóval lassabb folyamat, ehhez több időre van szükség, mint maga a fogszabályzó kezelés. Mivel a periodontális szalagok rugalmasak, a fogszabályzó, vagyis a fix támasz levételével szabad utat kapva nem maradnak a helyükön, elmozdulnak a könnyebb ellenállás hiányába, illetve a sejtmemóriájuk alapján megpróbálnak „hazatalálni” az eredeti helyükre.

Ezért is fontos a retenciós készülék, mely megakadályozza a fogak vándorlását és elősegítik a megfelelő helyen való csontosodást. Ellenkező esetben csak az időnket vesztegettük, és jó eséllyel előről kell kezdenünk a fogszabályozó kezelést.

 

Mitől lehet sikertelen a fogszabályzó kezelés?

 

Gyakran előfordul, hogy a fogszabályzó készülék levétele után a fogak idővel elmozdulnak és visszarendeződnek eredeti pozíciójukba.

Ez történhet lassan, hónapok, évek alatt, de akár pár hét alatt is, mindez a kiváltó ok függvénye. Ennek a folyamatnak a hátterében több ok is húzódhat:

 

  • Kezelés után előtörő bölcsességfogak
  • Korral járó élettani változások
  • Éjszakai fogcsikorgatás
  • Foghiány okozta rések
  • A fogakra ható erők (nyelv, beszéd, rágás)
  • Fogágybetegség
  • Nem megfelelő fogszabályozó kezelés
  • Funkcionális eltérések (pl.: nyelvlökéses nyelés), rossz szokások (pl.: szájlégzés) nem kezelése
  • Helybentartó készülékek viselésének hiánya

 

 

A fogak elmozdulásának leggyakoribb okai

 

Előtörő bölcsességfog

Gyakran előfordul, hogy a fogszabályozást követően előtörő bölcsességfog előre tolhatja, összekuszálhatja a helyrerendezett fogakat.

Épp ezért, ha a nyolcasok még nem bújtak elő, akkor a fogszabályozás előtt érdemes panoráma röntgennel ellenőrizni, hogy egyenes állásúak-e, illetve van-e elegendő hely számukra a zavartalan előtöréshez.

Amennyiben nincs, a későbbi komplikációk elkerülése érdekében érdemes eltávolítani őket még a fogszabályozás előtt.

 

Szájüregi változások

A szájüregben bekövetkezett változások is tönkre tehetik a fogszabályozással elért eredményt, azáltal, hogy megpróbálják visszaállítani az egyensúlyt.

Ha például egy fogunk eltávolításra kerül a szomszédos és szemközti fogak felfedezik, hogy nagyobb mozgásterük van és elindulnak a hiány irányába.

Bár jóval lassabban, de az életkorral együtt járó változások is megnyilvánulhatnak a fogak elmozdulásában.

Az arc öregedése nemcsak a bőrre és a lágyszövetekre, de a csontokra is kihatással van; ahogy öregszünk, az alsó állkapcsunk előre esik, miközben zsugorodik, szűkebbé válik, ezáltal a fogak összezsúfolódnak. Ehhez hozzájárulhat a csontsűrűség kedvezőtlen irányú változása is, nem beszélve a fogágybetegségekkel együtt járó csontvesztéssel.

 

Különféle erők hatása

Mivel a szánkat folyamatosan használjuk, még az olyan hétköznapi tevékenységek is, mint a rágás vagy a beszed állandó nyomást gyakorolnak fogainkra, ami megfelelő rögzítés nélkül a fogak elmozdulásához vezethet. Ám egyes funkcionális problémák (pl. nyelvlökéses nyelés, nyitott harapás miatti hibás nyelvtartás, az orcák, az ajkak és a nyelvizmok között fellépő erők egyensúlyhiánya stb.) estén ez a nyomás még nagyobb lehet, és fogaink visszaterelődnek korábbi helyükre. Ezért van szükség kiegészítő logopédiai vagy egyéb kezelésére és a fogakat körülvevő izmok kiegyensúlyozására is.

 

A fogcsikorgatás során fellépő extrém terhelés hosszú távon nemcsak károsítja, de el is tolhatja a fogakat. Ennek érdekében javasolt az éjszakai harapásemelő sín viselése.

 

A fogszabályozással elért eredmény megőrzése érdekében nagyon fontos a körültekintő kezelési terv, és a szakszerű fogszabályozó kezelés, amelyet a fogszabályzó készülék levétele után helybentartó ún. reterenciós készülék viselése követ. És természetesen legalább ilyen fontos a páciens fegyelmezettsége, együttműködése is.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

 

Négy gyakori betegség, amely fogainkra is veszélyes

Négy gyakori betegség, amely fogainkra is veszélyes

Fogaink és szervezetünk egészsége közt szoros összefüggés van, melyek kölcsönösen hatnak egymásra; szájüregünk jelezheti a testünk többi részének problémáit is. Ahogy egy gócos fog komoly ízületi panaszokat okozhat, úgy fogainkon, fogínyünkön is jelentkezhetnek egyes betegségek tünetei, melyekre esetleg éppen a fogorvosunk hívhatja fel a figyelmet.

 

 

Reflux

A gyomorégés, émelygés, gyomorfájdalom, nyelési nehézségek, torokkaparás, éjszakai köhögés- ezek a reflux leggyakoribb tünetei.

A reflux (GERD) napjainkban nagyon gyakori emésztési probléma, mely során a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe és a szájüregbe.

Normál körülmények között a szájüreg PH értéke 7-es, vagyis enyhén lúgos. A gyomorsavad PH értéke viszont 2-es, tehát erősen savas kémhatású. El tudjuk képzelni, hogy ez az erős sav mit művel a fogainkkal?

A gyomorsav gőzei irritálhatják a nyálkahártyát és a fogínyt, nyálkahártya felmaródásokat és fogínygyulladást okozva. A savas közegben fogzománcunk felpuhul, ásványi anyagai kioldódnak, amely fogeróziót és fogszuvasodást okozhat. A fogzománc egyre inkább elvékonyodik és leépül, a fogak egyre érzékenyebbé válnak a külső (kémiai, hő-és és fizikai hatásokra), gyorsabban kopnak, töredeznek, besárgulnak.

Fokozza a problémát, hogy sok refluxot kezelő gyógyszer szájszárazságot okoz, és a nyál védelme nélkül fogaink jobban szuvasodhatnak.

 

Magas vérnyomás

A magas vérnyomás is növeli az ínybetegségek kialakulásának kockázatát, ezért az érintetteknél gyakrabban jelentkezik a vörös és vérző fogíny . Emellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek jellemző mellékhatása a szájszárazság, amely növeli a fogszuvasodás esélyét.

 

 

Cukorbetegség

A kezeletlen cukorbetegség még megfelelő szájhigiénia esetén is súlyos fog- és fogágyproblémákat okozhat. Magas vércukorszint esetén ugyanis csökken az ellenállóképességünk a fertőzésekkel szemben, és a szájüregben is könnyebben elszaporodnak a baktériumok.

Cukorbetegség esetén az íny fokozottan hajlamos a gyulladásra, amelynek tünetei a fogínyvérzés, a vörös, duzzadt, fájdalmas fogíny. A fogíny krónikus gyulladása pedig idővel átterjedhet a fogágyra is, súlyos csontpusztulást és fogvesztést okozva.

A fertőzések a szájüreg egyéb részét is érinthetik, ezért megjelenhet az afta és a szájüreg gombás fertőzése, az ún. szájpenész is.

A cukorbetegeknél sokkal nagyobb a kockázat a fogszuvasodásra is, hiszen ha túl sok cukor van a vérünkben, az több cukrot eredményezhet a nyálában is, ami tökéletes táptalajt teremt a plakkot képző baktériumok számára.

A cukorbetegek gyakran tapasztalhatnak szájszárazságot is, amely szintén a fogszuvasodás kockázatát növelő tényező lehet.

 

Cöliákia

A cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) olyan autoimmun betegség, mely az egész szervezet – köztük a fogak és a csontok- működésére kihatással van. A betegség gyakori velejárói a zománc hibák, a fogak korai romlása, szuvasodása. Tipikus jelei a metsző-és őrlőfogakon megjelenő vízszintes, sávos-szimmetrikus zománchiba, a sárgás-barnás foltok vagy elszíneződés, a szájszárazság, valamint a szájüregben gyakran megjelenő hólyagok, afták.

A hiánytünetek és a fogak romlásának oka a betegség okozta felszívódási zavarban keresendő, mivel ilyenkor az értékes vitaminok és ásványi anyagok nem tudnak hasznosulni.

 

A fenti betegségek sajnos igen gyakoriak és fogaink, fogínyünk egészségét is komolyan veszélyeztetik, ezért ha valamelyikben érintettek vagyunk, fontos, hogy rendszeresen látogassuk fogorvosunkat, hogy megkapjuk a szükséges fogászati ​​kezeléseket.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Híd vagy implantátum? 2.

Híd vagy implantátum? 2.

Melyik a jobb fogpótlás?

Amikor elveszítünk egy fogat- fogorvosunk segítségével- el kell döntenünk, hogy milyen fogpótlást válasszunk. Míg előző blogunkban a fogászati híd előnyeiről és hátrányairól írtunk, most azt járjuk körül, mikor érdemes fogászati implantátumot választanunk.

 

Ne halogassuk a fogpótlást!

 

Bármelyik fogpótlás mellett is döntünk, fontos, hogy a hiányzó fog pótlása mielőbb megtörténjen.

Mindez nemcsak esztétikai, de egészségügyi okokból is szükséges, mert akár egyetlen fog hiánya is kihatással lehet az összes többi fog állapotára.

A hiányzó foggal szomszédos, illetve a vele szemközti fogak ugyanis lassan, de biztosan elmozdulnak a hiány irányába, amit általában fogínyvisszahúzódás és fognyaki érzékenység kísér.

A rágás egyensúlya felborul, a megmaradt fogak túlterhelődhetnek, ami a fog kopásához és a fogbél gyulladásához vezethet.

De talán a legnagyobb probléma, hogy a foghiány helyén a csont terhelés hiányában sorvadásnak indul.

Ezért a sokáig halogatott fogbeültetés fizikailag és anyagilag is jóval nagyobb megterhelést jelenthet, hiszen a fogpótlás ilyenkor már csak csontpótlással kombinálva kivitelezhető.

 

 

Az implantátum előnyei

 

 A fogászati implantátumok nemcsak esztétikailag nyújtanak tökéletesen élethű fogpótlást, de anatómiailag is nagyon hasonlóan működnek, mint az eredeti fogak. Ezáltal kényelmesek, érzetre is tökéletesen azonosak a saját fogakkal, és biztosítják a megszokott harapási erőt. Mivel a rágóerőt a csontra közvetítik, a folyamatos terhelés megakadályozza a csont leépülését.

A foghúzást követő csontfelszívódás egy olyan élettani folyamat, amely kizárólag az implantáció segítségével kerülhető el.

Fontos szempont, hogy az implantátum segítségével elkerülhető a szomszédos fogak lecsiszolása is, ezért nincs szükség ép fogak beáldozásához.

A fogászati implantátumok élettartama is hosszabb, mint a hídé, megfelelő szájhigiéniával és gondos ápolással, akár életünk végéig tartanak.

 

Az implantátum hátrányai

 

Műtéti beavatkozás

Az implantátum egyik hátránya, hogy bár rutinműtétnek számít, mégiscsak műtéti beavatkozást igényel. A fogbeültetés a helyi érzéstelenítésnek köszönhetően teljesen fájdalommentes, ám a műtét után, jelentkezhet kisebb fájdalom vagy duzzanat. Ezek tünetek teljesen természetesek és általában néhány nap alatt maguktól elmúlnak.

 

Hosszabb kezelési idő

Azzal is számolnunk kell, hogy a fogbeültetést követően ideális esetben is minimum 3 hónap a gyógyulási idő, amíg a műgyökér becsontosodik. Amennyiben pedig nem áll rendelkezésre elegendő csont és csontpótlásra vagy arcüregemelésre is szükség van, akkor akár fél- egy évet is igénybe vehet, mire elkészül a végleges fogpótlás.

 

Magasabb költségek

A fogbeültetés ára magasabb, mint a fogászati hídé, az esetleges csontpótlás pedig még tovább növelheti a költségeket.

 

 

Milyen esetben jó választás az implantátum?

 

  • Ha csak egyetlen fogat szeretnénk pótolni
  • Ha a hiányzó fog frontfog, ilyen esetben implantátummal és fémmentes cirkónium koronával tökéletesen élethű eredmény érhető el.
  • Ha a szomszédos fogak teljesen épek és egészségesek és szeretnénk elkerülni a híddal járó foganyagveszteséget
  • Sorvégi foghiány esetén, amikor elegendő pillérfog hiányában a híd nem kivitelezhető
  • Teljes alsó és/vagy felső foghiány esetén, amikor rögzített fogsort szeretnénk. Ebben az esetben lehetőség van olyan fix fogpótlásra (körhídra), melyet fogívenként 4 db speciálisan behelyezett implantátum rögzít

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Híd vagy implantátum?

Híd vagy implantátum?

Melyiket válasszunk foghiány esetén?

 

A fogvesztés nem ritka dolog, ilyenkor mielőbb gondoskodnunk kell a hiányzó fog pótlásáról.

A két leggyakoribb fogpótlási lehetőség a fogászati híd és az implantátum. Az, hogy adott esetben melyik a célszerűbb megoldás, egy alapos, képalkotó vizsgálatokkal (panoráma röntgen, 3D CBCT) kiegészített fogászati állapotfelmérés dönti el.

Ha a fogorvos szerint mindkét megoldás szóba jöhet, a döntés a mi kezünkbe kerül. Blogunkban ehhez próbálunk segítséget adni.

 

Kisebb mértékű foghiány esetén általában két megoldás jön szóba a hagyományos fogászati híd, valamint az implantátum és az arra kerülő korona.

Ha több fogunk is hiányzik egymás mellett, akkor vagy több implantátum beültetése szükséges és arra készül majd egy fogászati híd, vagy – ritkább esetben – az implantátumot a saját foggal köti össze a híd.

Hogy számunkra melyik az előnyösebb fogpótlás azt több tényező is befolyásolhatja, például az általános egészségi állapotunk, fogazati státuszunk, a hiányzó fogak száma, illetve az anyagi lehetőségeink.

Mivel mindkét eljárásnak van előnye és hátránya is érdemes átgondolnunk a legfontosabbakat!

 

A fogászati híd előnyei

 

A híd hagyományos fogpótlási eljárás, ahol a foghiányt a két szomszédos fog pillérként funkcionálva köti össze/ hidalja át.

 A híd előnye, hogy gyorsan, 1-2 héten belül elkészül és visszaállítja a teljes rágófunkciót, miközben az ára is kedvezőbb, mint az implantátumé.

A fogászati hidak többféle anyagból is készülhetnek, fém vázzal és porcelán leplezéssel vagy természetesen élethű, fémmentes cirkónium-oxidból. Ez utóbbi főleg a mosolyzónában javasolt.

 

 

A fogászati híd hátrányai

 

A híd hátránya, hogy a hiányzó fog melletti fogakat le kell csiszolni, és ezáltal a fog anyagának akár 40-60%-át is végleg elveszheti. Emiatt szükség lehet a fog gyökérkezelésére is.

Azzal is érdemes számolnunk, hogy a hidak nem olyan erősek, mint az implantátumok, gyengébb rágóerőt biztosítanak, illetve túlterhelhetik a pillérfogakat is. Emellett időnként cserére szorulnak: a fémkerámia hidak átlagosan 10 évig, a fémmentes hidak 15 évig tartanak.

Mivel a hidak nem pótolják a hiányzó fog gyökerét, a csontvesztést sem képesek megakadályozni.

Ráadásul a híd kissé körülményesebben tisztítható, mint az implantátum, ami nagyobb kockázatot jelent a fogínygyulladásra.

 

 

Milyen esetben lehet jó választás a híd?

 

  • Ha anyagilag nincs lehetőségünk implantátum beültetésre
  • Ha nem szeretnénk több hónapot várni, amíg a az implantátumos fogpótlás elkészül
  • Ha például a hiány melletti szomszédos fogak amúgy is erősen tömöttek, esetleg gyökérkezeltek. Mivel ez esetben nem két egészséges fogat kell „beáldozni”, lecsiszolni a híd elkészítéséhez, sőt a híd egyfajta védelmet is biztosíthat a tömött, sérült fogak számára.
  • Ha az implantátum beültetéséhez nem áll rendelkezésre elegendő csont, és szeretnénk elkerülni a csontpótlást
  • Ha az implantátum befogadását gyógyulását hátrányosan befolyásoló tényező vagy betegség áll fenn (aktív dohányzás, cukorbetegség, kezeletlen fogágybetegség, csontritkulás stb.)

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/