Szerző: Fogászat Najudent | ápr 24, 2023 | Blog
Sokan gondolják úgy, hogy ha naponta elég figyelmet fordítanak a fogápolásra, akkor nincs szükség semmiféle kiegészítő szájhigiéniai kezelésre. De ez nem így van! Blogunkból kiderül miért, és kinek ajánlott leginkább a professzionális dentálhigiéniai kezelés!
A nehezen hozzáférhető helyeken még a legalaposabb fogtisztítás mellett is maradhat némi ételmaradék, mely a nyállal keveredve vékony, ragacsos lepedéket, ún. dentális plakkot képez a fogakon és a fogpótlásokon. Ha továbbra sem távolítjuk el, a lepedék aztán néhány nap alatt elmeszesedik és a fogkővé válik.
A fogkőképződés mértéke egyéni adottság, melyet több tényező is befolyásolhat, mint a
• genetikai hajlam,
• a nyálunk pH-értéke,
• táplálkozási szokásaink (a cukrokban és szénhidrátban gazdag táplálkozás kedvez a fogkőnek,
• egyes betegségek (pl. cukorbetegség),
• hormonális állapotunk (pl. terhesség vagy menopauza)
• szájhigiéniás szokásaink,
• egyéb szokásaink (pl. dohányzás).
A fogkőtől pedig már csak professzionális eszközökkel, rendelői körülmények között tudunk megszabadulni.
A fogkő esztétikai szempontból sem előnyös, hiszen egyre terjedő sárgás-barnás lerakódásokat okoz a fognyak körül, az íny felszínén, melyet ráadásul kellemetlen lehelet is kísérhet.
Ugyanakkor rendszeres eltávolítása egészségügyileg is fontos, mivel a szájüregi baktériumok előszeretettel telepednek meg benne, a fogíny gyulladását okozva.
A fogínygyulladás jele a duzzadt, vörös, érzékeny fogíny, illetve a fogmosáskor, vagy harapáskor tapasztalt fogínyvérzés.
A kezeletlen gyulladás pedig idővel baktériumokkal teli tasakokat alakíthat ki az íny körül, és tovább terjedhet a fogat tartó kötőszövetekre, csontra is – és visszafordíthatatlan fogágybetegséghez vezethet.
Mikor menjünk fogkőeltávolításra?
Évente egykét alkalommal, illetve az alábbi tünetek esetén lehet szükség fogkőeltávolításra:
• Ha a fogkőlerakódás már szemmel látható (sárgás-barnás elszíneződés a fogak és az íny találkozásánál)
• Ha a nyelvünket belül végig húzva a fogak és az íny találkozásánál érdes felszínt érzünk
• Ha ínyünk vörös, gyulladt vagy fogmosáskor gyakran vérzik
• Ha rossz a leheletünk
Mi az a professzionális szájhigiénés kezelés?
A dentálhigiéniás kezelés során a dentálhigiénés szakember ún. depurátor segítségével eltávolítja a lerakódott fogköveket és baktériumokat a fogakról és fogpótlások felszínéről, illetve szükség esetén a fogíny alól.
A. depurátor olyan ultrahangos eszköz, amely magas frekvencián rezegve, porlasztja a vizet és ezáltal lesodorja a fogakról a fogkövet.
Az ultrahangos fogkőeltávolítás rendkívül hatékony, ugyanakkor kíméletes és fájdalommentes, mely általában nem igényel semmiféle érzéstelenítést, ám egyéni érzékenység esetén természetesen itt is kérhetünk helyi érzéstelenítést.
A professzionális, ultrahangos fogkőeltávolítás rendelőnkben – befejező lépésként- kiegészíthető az AirFlow homokfúvásos sópolírozással is.
Miért előnyös az AirFlow homokfúvásos sópolírozás?
Az ultrahangos fogkőeltávolítással során a fog bizonyos elszíneződéseit nem mindig tudjuk eltűntetni, mert az esetleg fogzománc vagy a fogpótlás kerámiabevonatának sérüléséhez vezetne.
Ezen segít az AirFlow intraorális homokfúvás, mely kíméletes, teljesen fájdalommentes, mégis hatékonyabb a hagyományos technológiánál.
Az ultrahangos fogkőeltávolítást követően egy magas nyomású készülék segítségével finom szemcséjű szódabikarbóna, víz és levegő keverékét juttatjuk a fogakra, eltávolítva a különböző ételek, italok és cigaretta okozta elszíneződéseket, visszaadva a fogak eredeti fehérségét és csillogását.
A súrlódás következtében a nehezen elérhető helyekről, barázdákból, fogközökből, implantátumokról és fogszabályzó készülékek felületéről is nagyobb hatékonysággal és alapossággal, tünteti el a fogkőeltávolítás után a megmaradt fogkőszemcséket és lepedéket.
A kezelés utáni tükörsima fogfelületnek köszönhetően sokkal lassabban, nehezebben alakul ki a további lepedék, mivel a szennyeződés egyszerűen nem tud megtapadni a sima fogfelszínen.
Kinek ajánlott a dentálhigiéniai kezelés?
Évente lehetőleg két, de minimum egy alkalommal érdemes részt vennünk egy professzionális dentálhigiénés kezelésen. A kezelésre ennél is sűrűbben – 3-4 havonta- lehet szükség, ha
• dohányzunk
• várandósak vagyunk
• a változó korban vagyunk
• fogínygyulladással vagy fogágybetegséggel küzdünk
• torlódott fogaink vannak
• fogszabályzót viselünk
• nem figyelünk oda a táplálkozásunkra (cukorban és keményítőben gazdag étrend)
• implantátumaink vannak
• fogpótlásaink (korona, híd) vannak- különösen, ha régiek és/vagy gyenge minőségűek
Rendszeres fogkőeltávolítással azonban nemcsak a vonzó mosoly és üde lehelet állítható vissza, de csökkenthető az általa okozott fogínygyulladás és fogágybetegség kockázata is.
Szerző: Fogászat Najudent | márc 27, 2023 | Blog
A fogkő olyan megkövesedett lepedék, melyet a fogmosások során nem sikerült eltávolítanunk. Bár a felnőttek nagy részénél – kisebb-nagyobb mértékben- megtalálható, nem csupán esztétikailag lehet problémás, hanem a fogak és az íny egészségét is veszélyezteti.
Ezért a rendszeres rendelői eltávolításuk feltétlenül javasolt.
Miből alakul ki a fogkő?
A fogkő az ételmaradékokból származó baktériumokkal teli lepedékből alakul ki. Étkezések után ragacsos lepedék vonja be a fogak és fogpótlások felszínét (plakk), mely egy ideig fogmosással még könnyedén eltávolítható. Nagyjából 72 óra alatt azonban elmeszesedik és fogkővé alakul át, amellyel otthoni praktikákkal már nem boldogulunk. A hatékony fogkő leszedés már csak rendelői körülmények között lehetséges.
Miről ismerhető fel a fogkő?
A fogkő sárga vagy barna színű lerakódás a fogak felszínén, de akár az íny alatt is megjelenhet. Színét jelentősen befolyásolhatják az általunk fogyasztott ételek és italok is (pl. tea, kávé, vörösbor, dohányzás), így egészen sötétbarna is lehet.
Legsűrűbben az alsó metszőfogak belső részén, valamint a felső őrlőfogak külső felszínén telepedik meg, mert itt található a legtöbb nyálmirigy.
Súlyosabb esetben alattomosan, az íny alatt is megjelenthet, ami a fogak gyökérfelszínére tapadva komoly fogágybetegség okozója lehet.
Az íny alatt lerakódó fogkő folyamatosan gyarapszik, a benne nyüzsgő baktériumok pedig fogínygyulladást, tasakképződést váltanak ki. Mindennek kísérő jelensége lehet a fogmosás vagy evés során jelentkező fogínyvérzés, duzzadt, vörös íny és a fájdalom.
Kezelés nélkül a folyamat fogínysorvadáshoz vezet, a gyulladás átterjed a fogak tartószerkezetére, és a fogak mozogni kezdenek, majd idővel ki is hullanak.
Fogkőképződésre hajlamosító tényezők
A fogkőképződés mértéke egyéni adottság, befolyásolja a genetikai hajlam, fogazatunk anatómiája, a nyálunk pH-értéke, a táplálkozás, egyes betegségek (pl. cukorbetegség, anyagcsere betegségek), a hormonok (terhesség, menopausa), a dohányzás, és nagy mértékben a szájápolási szokásaink is.
Szájhigiénia
A fogkő kialakulását legegyszerűbben úgy előzhetjük meg, ha gondot fordítanunk az alapos fogápolásra és rendszeresen ellenőriztetjük fogaink és fogínyünk állapotát, illetve szükség esetén sort kerítsünk a fogkő eltávolításra is. Zsúfolt, torlódott fogaknál nagyobb esélye van a fogkő kialakulásának, ezért érdemes elgondolkoznunk a fogszabályozáson is.
Nyálunk pH-értéke
Egyéni hajlamként nyálunk pH-értéke is fontos befolyásoló tényező lehet. Az erősen savas pH-értékek tovább gyengítik a fogzománcot, így jobban ki vagyunk téve a fogszuvasodásnak, ezzel szemben a túl alacsony pH-érték inkább a fogkőképződésre hajlamosíthat.
Táplálkozás
Táplálkozásunk jelentős szerepet játszik a lepedék kialakulásában. Cukros és keményítő tartalmú ételek, finomított szénhidrátok fogyasztása után a fogainkhoz átlátszó, ragacsos bevonat (ún. biofilm) tapad. A szájban lévő baktériumok ezzel táplálkoznak, miközben savakat termelnek, amelyek a fogzománc erózióját, vagy akár szuvasodását is okozhatják. Az el nem távolított lepedékből pedig idővel fogkő képződik.
Ha szeretnénk elkerülni a plakk-képződést, mindenképpen csökkentsük a cukor-és keményítőfogyasztást (kekszek, csipszek, pékáruk, tészták, cukrozott italok stb.).
Hormonok
A várandósság alatti hormonális változások hatására megváltozik a nyál összetétele is, védelmező szerepe csökken, így könnyebben alakulhat ki a fogkő és a fogínygyulladás.
A menopauza idején pedig az ösztrogénszint csökkenése, illetve egyes gyógyszerek szedése vezethet szájszárazsághoz, mely növeli a fogínybetegségek és a fogkő kialakulásának kockázatát, mivel a nyál tisztító hatása nem tud érvényesülni.
Milyen gyakran kell a fogkövet leszedni?
Ahogy írtuk, ez teljes mértékben egyénfüggő. Fogínybetegség, várandósság, fogszabályozás vagy dohányzás esetén gyakrabban (akár negyedévente), átlagos esetben félévente-évente ajánlott bejelentkezni egy professzionális, rendelői fogkőleszedésre.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | márc 23, 2023 | Blog
Régi fogpótlásaink időnként cserére szorulnak, ennek lehet esztétikai és egészségügyi oka egyaránt.
Blogunkból kiderül, milyen jelek utalnak rá, hogy eljött a koronacsere ideje.
Amikor a korona alatt fáj a fog
A korona alatti fájdalmat okozhatja fogszuvasodás és másodlagos szuvasodás is.
Nem jól záró fogpótlás esetén a baktériumok a koronával ellátott fogakat sem kímélik, hisz
az íny és a korona széle között képesek utat találni maguknak a foghoz, ami a fog kilyukadásához vezethet.
Előfordulhat fogszuvasodás abban az esetben is, ha a korona rögzítéséhez használt cement kioldódik, hisz a kórokozók így is hozzáférnek a lecsiszolt, a zománc védelme nélkül maradt fogcsonkhoz.
A korona alatti fog az előrehaladott szuvasodás és fogbélgyulladás miatt akár el is halhat.
Ez történhet lassan, tünetmentesen is, amikor esetleg fogászati góckutatás vagy kontrollröntgen hívja fel a fogorvos figyelmét arra, hogy a korona alatti foggyökéren gyulladás van.
De a fogbélgyulladás (pulpitis) okozhat enyhébb vagy komoly fájdalmat is.
Az akut fogbélgyulladás tünete lehet a különböző ingerekre (hideg, meleg, édes, savas) fellépő elhúzódó fájdalom, esetleg kisugárzó, lüktető fogfájás.
A már elhalt fog tünete pedig a melegre jelentkező feszítő fájdalom és a ráharapási érzékenység.
A fog elhalása bekövetkezhet az ún. csiszolási trauma miatt is.
A korona alatti fogszuvasodás, gyulladás, elhalás gyökérkezeléssel hatékonyan gyógyítható, ám ehhez általában a korona vagy híd eltávolítására van szükség.
Fogínygyulladás a korona körül
A régi, elöregedett fémkerámia koronák, hidak körül idővel gyakran alakul ki fogínygyulladás és fogkő.
Ennek több oka is lehet, az egyik a nem megfelelő szájhigiénia.
A fogpótlások ugyanis sokkal körültekintőbb, alaposabb tisztítást igényelnek speciális fogtisztító eszközökkel; egycsomós fogkefével, fogköztisztító kefével, fogselyemmel.
Ha pedig a lepedéket nem sikerül megfelelően eltávolítanunk, akkor a lerakódó baktériumokkal teli filmréteg (plakk) irritálni kezdi a fogíny lágy szöveteit, melyre azok gyulladással reagálnak. Ilyenkor jelenik meg a fogínyvérzéssel, duzzanattal, vöröslő ínnyel járó fogínygyulladás, a lerakódó fogkő, vagy a visszahúzódó fogíny (ínyrecesszió). Ha pedig az íny visszahúzódik, a korona széle máris nem zár megfelelően és szabad az út a kórokozók számára.
A gyulladás idővel a csontszövetekre is átterjedhet és kialakulhat a fájdalmas fogágybetegség a fogak mellett, az ínyben megjelenő parodontális tasakokkal, esetleg genny ürülésével, az íny alatti csont pusztulásával.
A másik lehetséges ok a fogpótlások nem megfelelő technikai kivitelezése vagy elöregedése:
ha a korona széle eláll, nem illeszkedik pontosan, akkor a fogíny kezelése sem lehet eredményes, mert a rosszul záró pótlás fenntartja a gyulladást.
Ez esetben a fog és az íny egészsége érdekében mindenképp javasolt a korona vagy híd mielőbbi cseréje (https://najudent.hu/mikor-van-szukseg-koronacserere/) .
Szürke ínyszél a korona körül
A korona és az íny találkozásánál megjelenő szürke csík több, mint esztétikai hiba, ínyünk egészségét is veszélyeztetheti. A jelenség általában a régebbi koronaelőkészítési technikákkal készített fémkerámia pótlásoknál jelenik meg, amikor a korona szélét nem takarja az íny, és nem megfelelően tisztítható.
Ez a kivitelezés nem tudja megfelelően biztosítani a fogíny védelmét, a korona fém széle az ínybe nyomódik, amely idővel fogínygyulladást, fogínyvisszahúzódást eredményez, amely csak koronacserével gyógyítható.
A modernebb, ún. vállas koronaelőkészítési technológia fog és az íny egészségét egyaránt védő csiszolási módszer, mely a korona szélénél tökéletesen precíz, pontos zárást biztosít, így nincs elálló koronaszél, a fogíny védett és egészséges marad.
Segítségével elkerülhető az elszíneződött ínyszél, biztosítható a korona tökéletes tisztíthatósága, csökken az alászuvasodás és az ínybetegségek kockázata.
A vállas csiszolási módszer egyaránt alkalmazható hagyományos fémkerámia és fémmentes porcelán vagy a legmodernebb, CAD/CAM technológiával készülő cirkónium koronák esetében is.
A cirkon koronák speciális anyaguknak és előkészítési technológiájuknak köszönhetően nemcsak tartósabbak és ellenállóbbak, de rendkívül esztétikus, élethű megoldást nyújtanak, és maximálisan óvják a fogíny egészségét is.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 27, 2023 | Blog
A fogak belsejében található fogbélben létfontosságú nyirok-és vérerek, valamint idegrostok futnak, ezek biztosítják a fog számára az anyagcserét és az érzékelést.
Ám ha a fogszuvasodás eléri a fogbelet (pulpát), a kialakuló fertőzés és gyulladás komoly, csillapíthatatlan fájdalmat válthat ki. Ez az a pont, ahol általában már a legnagyobb halogatók is hívják fogorvosukat, és a fog már csak gyökérkezeléssel menthető meg.
Miért van szükség gyökérkezelésre?
A fertőző gyulladás a foggyökéren keresztül tovább terjedhet a környező szövetekbe is, ami ciszta, tályog kialakulásához, csontpusztuláshoz, és végül fogunk elvesztéséhez vezethet. Emellett ezek a fogak gócként funkcionálnak, folyamatosan gyengítve az immunrendszert és másodlagos megbetegedéseket okozva szervezetünkben.
A gyökérkezelés gyakorlatilag az utolsó lehetőség a fog megmentésére. A kezelés során feltárjuk a beteg fog gyökércsatornáit, eltávolítva belőle az idegeket és a gyulladt szöveteket, majd gyökértöméssel, illetve fedőtöméssel zárjuk le a fogat.
Bár a köztudatban a gyökérkezelés még mindig egyfajta rettegett, kétesélyes fogászati beavatkozásként él, napjainkban helyi érzéstelenítés mellett, korszerű, speciális gépi műszerekkel végezve teljesen fájdalommentes, és az esetek 90-95%-ban eredményes.
Mikor van szükség gyökérkezelésre?
Gyökérkezelésre akkor van szükség, ha a fog a gyulladás vagy jelentős idegkárosodás jeleit mutatja.
A kezelés célja, hogy a fertőzés megszüntetésével a maradék ép foganyagot felhasználva funkcionális és esztétikai szempontból helyreállítsuk a fogat.
Az előrehaladott fogszuvasodás gyakori oka a gyökérkezelésnek. Mély szuvasodás esetén a baktériumok bejutnak a fogidegekkel teli pulpába és kialakul fogbélgyulladás (pulpitis), ami kezelés nélkül súlyos fertőzéshez, csontvesztéshez, vagy magának a fognak az elvesztéséhez vezethet.
De kiválthat fogbélgyulladást valamely trauma (pl. sportbaleset, esés, ütés, túlterhelés, a fog letörése, megrepedése vagy a fog lecsiszolása) is.
Megtörténhet, hogy a fogbél elhalása tünetmentesen játszódik le, esetleg a fog elszíneződése hívja fel rá a figyelmet. Ezt is jellemzően a frontfogakon (metszőfogak, szemfogak) tapasztalhatjuk, mivel az őrlőfogakra nem jellemző az elszíneződés.
Az elhalt fog kezelése akkor is fontos, ha a fog nem okoz panaszt, mivel a bakteriális fertőzés a foggyökérből tovább terjedhet a környező csontállományra, vagy akár a szomszédos fogakra is.
A fogbélgyulladás tünetei
- Fogfájás rágás közben
- Fogfájás nyomás hatására
- Spontán, bármely inger nélkül kialakuló fogfájás
- Tartós, lüktető vagy kisugárzó fogfájás
- A fogak elhúzódó érzékenysége hideg vagy meleg ételek/italok hatására
- Arcduzzanat
- A fog elszíneződése vagy beszürkülése
- A környező íny duzzanata és érzékenysége
- A fog melletti íny területén kialakult tályog, hólyag vagy pattanásszerű elváltozás
- Genny ürülése a fogból
Hogyan zajlik a gyökérkezelés?
A kezelés helyi érzéstelenítésben történik.
Első lépésként megkeressük és feltárjuk a foggyökér teljes csatornarendszerét, eltávolítjuk a benne található ereket, idegeket és a fertőzött szöveteket.
Ezután speciális műszerekkel kitisztítjuk, sterilizáljuk a gyökércsatornát és tömhető méretűre tágítjuk. Ezután előkészítjük a fogat a gyökértöméshez vagy elhelyezzük benne egy ideiglenes, gyógyszeres tömést.
A fogat néhány napig/hétig hagyjuk gyógyulni, egyszerűbb esetben a kezelés 2 ülésben is kivitelezhető. Azt, hogy a gyökérkezelés hány alkalom, részben a fog állapota (a gyulladás mértéke), részben pedig anatómiai adottságai (pl. csatornák száma) befolyásolják.
Amikor a fog panaszmentes, és a gyulladás teljesen megszűnt, elkészítjük a végleges gyökértömést, melynek hosszát és tömörségét egy kontroll röntgenfelvételen ellenőrzünk.
A gyökércsatorna tömése akkor megfelelő, ha hermetikusan el van zárva minden oldalról és a tömés kitölti a csatornát.
A nem tökéletes zárás esetében a fogban előbb-utóbb megjelenhetnek a baktériumok. Legvégül fedőtöméssel, esetleg fogbetéttel (onlay) vagy csappal és koronával látjuk el a fogat.
Erre azért lehet szükség, mert a gyökérkezelt fogak a keringés hiány,a valamint a foganyagveszteség miatt sérülékennyé, törékennyé válnak, és megfelelő védelemmel tartósan visszaállíthatjuk eredeti funkciójukat.
Mitől lesz sikertelen egy gyökérkezelés?
A gyökérkezelés utáni fájdalom és érzékenység gyakori és teljesen normális reakció, mely pár nap alatt enyhül, majd magától is elmúlik. Azonban előfordul, hogy a fog gyulladásban marad, és fájdalom nem csillapodik, esetleg fokozódik. Ilyenkor mielőbb fel kell keresni a kezelőorvost, hogy kiderítsük, mi okozza a panaszokat.
Mitől fáj a „halott”, gyökérkezelt fog?
Gyakori kérdés, hogy mitől fájhat a gyökérkezelt fog, ha már nincs benne ideg?
A válaszhoz tudnunk kell, hogy a fog nemcsak a fog belsejében található idegekkel képes „érzékelni”, hanem a fogat körülvevő szövetekkel is. Gyökérkezeléskor a fogbél (pulpa) idegei kerülnek eltávolításra, melyekkel többek közt a hideg-meleg ingerekre reagál a fog. Ezért van az, hogy az elhalt, vagy gyökérkezelt fog már nem érzi a hőingereket. Azonban a fertőzés hatására a fog környéki szövetek; a gyökérhártya, illetve a fogat az állcsonthoz rögzítő kötőszövetes (periodontális) szalagok is megduzzadhatnak átmeneti fájdalmat, nyomásérzést, ráharapási érzékenységet okozva.
Milyen a sikeres gyökérkezelés?
A sikeres kezelés kulcsa a teljes gyökércsatornarendszer feltárása és fertőtlenítése, a sérült pulpaszövetek, a baktériumok, a bakteriális toxinok eltávolítása.
Egy gyökértömés akkor korrekt, ha a gyökértömő anyag a fog összes gyökércsatornáját, és azok teljes hosszát és szélességét kitölti, azaz „falálló”, illetve se nem rövidebb a kelleténél, se nem lóg túl a gyökér csúcsán. Erről a kezelést követő kontroll röntgenfelvételen győződhetünk meg.
A megfelelően gyökérkezelt fog panaszmentes, nincs se fájdalom, se rágáskor fellépő érzékenység.
Napjainkban, a korszerű fogászati eszközöknek és anyagoknak köszönhetően a sikeres gyökérkezelések aránya nagyon magas, 90-95 %.
Mi okozhatja a gyökérkezelés sikertelenségét?
Az adott fog anatómiai helyzetétől függően időnként még a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek befolyásolják a gyökérkezelés sikerességét, és a fájdalom napok után sem múlik, fokozódik, vagy idővel visszatér.
Elmondjuk, melyek lehetnek a leggyakoribb problémák gyökérkezelés után.
Fertőzés
A fog fertőtlenítése és a gyökértömő anyaggal való lezárása után is maradhatnak még baktériumok a fogban vagy a környező szövetekben – különösen, ha a gyökércsúcs környéke erős gyulladásban volt, vagy a nyálból kerültek baktériumok a gyökércsatornába. Ilyenkor tovább tarthat a gyógyulás, míg immunrendszerünk leküzdi a kórokozókat, és fogunk még napokig, hetekig enyhe fájdalommal, érzékenységgel reagálhat a melegre, nyomásra, harapásra, és a teljes gyógyuláshoz akár antibiotikum-kúrára is szükségünk lehet.
Feltáratlan gyökércsatorna
A kis és nagyőrlő fogak több csatornával rendelkeznek, melyek lehetnek görbék, szabálytalanok vagy szabad szemmel észrevehetetlenek.
Különösen a 3-4 vagy akár 5 csatornával ellátott nagyőrlők esetében fordul elő, hogy egy szám feletti csatorna vagy oldalcsatorna rejtve marad, esetleg az elgörbült gyökér miatt teljesen nem feltárható.
Ha a gyökérkezelt fog továbbra is fáj hideg, meleg, vagy savas ingerekre, vagy akár nyomásra, akkor elképzelhető, hogy észrevétlen fogideg vagy feltáratlan csatorna maradt a fogban és a fertőzés továbbra is fennáll.
Túl rövid gyökértömés
Amennyiben a gyökértömés nem tölti ki teljesen a gyökércsatornát, a köztes helyeken elszaporodhatnak a baktériumok. Elképzelhető, hogy a fog évekig panaszmentes lehet, azonban fogászati gócként funkcionál.
Túltömött gyökércsatorna
Időnként előfordulhat, hogy a gyökértömés elkészítése során túl sok tömőanyag kerül a csatornába és az túlfolyik a gyökércsúcson, kikerülve a környező szövetekbe. Ez a tömőanyag idővel felszívódik, de az elhelyezkedésétől és mennyiségétől függően okozhat panaszokat- ilyen esetben a gyökércsúcs rezekció lehet a megoldás.
A foggyökér hossza speciális, elektromos gyökércsatorna bemérővel, valamint kontroll röntgennel pontosan meghatározható.
Túl magas tömés
Ha a fedő tömés vagy a gyökérkezelt fogra készített korona minimálisan is magasabb a szükségesnél, akkor a frissen gyökérkezelt fog a szomszédos fogakhoz képest kiemelkedik, és túl nagy erővel ütközik a szemközti fogba, ami fájdalmat okozhat. Ilyen esetben a fogorvosnak egyszerűen csak vissza kell csiszolnia a tömés vagy a korona magasságát.
A fenti panaszok nem múlnak el maguktól, sőt idővel újabb problémákhoz vezethetnek, így tünetek esetén fontos mielőbb felkeresnünk egy fogorvost.
Rendelőnkben számos korszerű eszköz támogatja a sikeres és fájdalommentes gyökérkezelést: 3 D CT felvételek, gépi tágítóeszközök, elektronikus bemérő műszerek.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 26, 2023 | Blog
Van, amikor hiába járunk orvostól orvosig, panaszaink nem szűnnek, vagy csak átmenetileg javulnak, esetleg tüneteink okára az orvosok sem tudnak magyarázatot adni. Ilyenkor érdemes elmenni egy fogászati góckutatásra.
Mi az a fogászati góc?
A szervezetünkbe jutó kórokozókkal immunrendszerünk megpróbálja felvenni a harcot, ám előfordul, hogy nem sikerül teljesen felszámolni a fertőzéseket, így a gyulladási folyamat betokozódik és kialakul a góc.
A fogászati góc egy olyan, a szájüregben található, kötőszövetes tokkal körülhatárolt krónikus gyulladás, ahonnan a baktériumok és méreganyagaik a vér- és a nyirokkeringés útján eljutnak a szervezet más területeire, és ott produkálnak másodlagos megbetegedéseket.
Az eredeti, kiváltó gyulladás, azaz beteg fog általában nem fáj, sőt, teljesen tünetmentes is lehet, ám a folyamatos küzdelem és eredménytelen immunreakció a test távolabbi pontjain változatos tüneteket és állandó rossz közérzetet okozhat.
Egy fogászati góckutatás gyakran hónapokig, évekig tartó egészségügyi kálváriára deríthet fényt. Többek közt ezért is olyan fontos a rendszeresen beiktatott fogászati kontroll és panorámaröntgen.
Góc a szájüregen kívül testünk más szerveiben is kialakulhat, például a manduláknál, húgy-és ivarszerveknél, a középfülben vagy az arcüregben, ám a fogászati eredetű gócok előfordulása kiemelkedően magas.
A fogászati gócok kezelése
A különböző eredetű fogászati gócok természetesen eltérő kezelést igényelnek, amely lehet egy egyszerű fogkőeltávolítás és tasakkezelés, gyökérkezelés vagy új gyökértömés készítése, foghúzás vagy műtéti fogeltávolítás is.
Az időben felfedezett góc általában egyszerűbben, és kevésbé radikálisan kezelhető és szervezetünket is sok felesleges megterheléstől óvjuk meg
Például egy foggyökér körüli tályog esetén idővel nagyfokú csontpusztulás alakulhat ki, amikor a fogeltávolítás után a fogbeültetés is körülményesebbé válhat és csak csontpótlás segítségével kivitelezhető.
A fogászati gócok megszüntetésével az egyéb egészségügyi problémák is rohamos javulásnak indulhatnak.
Mikor van szükség góckutatásra?
A góc keresése, akkor válik indokolttá, amikor a panaszok a tüneti kezelések ellenére is megmaradnak, vagy a kezelést követően visszatérnek.
A szervezetben rejtetten megbújó góc a folyamatosan fennálló fertőzés miatt számos tünetet eredményezhet.
Az alábbi tünetek esetén szükség lehet góckutatásra:
- Bőrproblémák: a második leggyakoribb gócbetegségre hajlamos terület a bőrünk (pl. ekcéma, hajhullás, foltos kopaszodás, kiütések, bőrelváltozások, pattanások)
- Szempanaszok: kötőhártyagyulladás
- Mozgásszervek: ízületi gyulladások, reumatikus fájdalmak
- Emésztőrendszer: gyomor és nyombélfekély, Crohn betegség
A góc lehetséges fogászati kiváltó okai
Miből áll a fogászati góckutatás?
A fogászati góckutatás a szájüreg fizikai vizsgálatából (fogak, fogíny, nyálkahártya, nyelv, nyirokcsomók vizsgálata) vitalitás vizsgálatból ( fogidegek tesztelése, elhalt fogak keresése), valamint képalkotó diagnosztikából áll.
A góc megkereséséhez hagyományosan panoráma röntgent készítünk, de a modern képalkotó eszközök, mint a 3D CBCT röntgenfelvételek, 3 dimenzióban, jóval nagyobb felbontásban mutatják meg a fogak, a az állcsontok és a szájüreg legapróbb részleteit is, így megbízható precizitással segítenek felfedezni a rejtett, nehezen azonosítható fogászati gócokat is.
A Najudentnél a fogászati góckutatáshoz a legkorszerűbb technikai berendezések, például panoráma röntgen és 3D CBCT berendezés is rendelkezésre állnak.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 21, 2023 | Blog
A stresszt sokféleképpen kezelhetjük, nassolással, dohányzással, alkoholfogyasztással, melyek mind károsak szájüregünk egészségére. Ugyanakkor a stressz önmagában is veszélyt jelenthet fogaink számára.
A stressz ma már szinte a mindennapjaink része, ám a tartós stressz mind fogainkra, mind szervezetünkre káros lehet.
Testünk természetes válaszreakciója a stresszre, hogy stresszhormonok özönét bocsátja ki, hogy éberebbé váljunk és bármikor reagálni tudjunk.
Ebben a helyzetben sokan nyúlunk automatikusan a magas szénhidrát-, és cukortartalmú ételek, koffeintartalmú italok, esetleg nikotin után, hogy javítsuk a hangulatunkat és megbirkózzanak a hétköznapok kihívásaival, a fáradtsággal és az energiahiánnyal.
Ám ezek a termékek nemcsak önmagukban károsak a fogainkra és fogínyünkre, de ahelyett, hogy enyhítenék a stresszt, inkább csak fokozzák azt azáltal, hogy megnövekedett toxicitást és gyulladást okoznak szervezetünkben.
A stressz legyengíti az immunrendszerünket is, így épp azon a pajzson keletkezik rés, amelyre leginkább szükségünk lenne.
Stressz esetén testünk a véráramba juttatott tápanyagokkal, köztük cukorral riadóztatja a szervezetet, ám a megemelkedett vércukorszint a szájüregben is egy sor negatív hatást vált ki.
Szájüregi fertőzések
A magasabb vércukorszint és fokozott kortizoltermelés, illetve a legyengült immunrendszer miatt nagyobb a fertőzésveszély, mert gyorsabban szaporodnak el a káros baktériumok fogínygyulladás, fogínyvérzést okozva. A fogíny mellett a nyálkahártya is érintett lehet, gyakoribb lehet az afta és a szájpenész megjelenése is.
Fogszuvasodás
Nemcsak a vér, de a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog,- és fogágybetegségekre, illetve szájnyálkahártya-elváltozásokra, különösen, ha az étrendünk is főleg cukrokban és szénhidrátokban gazdag ételekből áll.
Fogcsikorgatás
A stressz- a nyakunk és hátunk mellett- az állkapcsunkban is izomfeszültségeket eredményez. Ilyenkor napközben önkéntelenül is megfeszítjük rágóizmainkat, melyek feszessé válnak, bemerevednek, fejfájást, nyakfájást és arcfájdalmakat okozva.
Az éjszakai fogcsikorgatást vagy fogszorítást (bruxizmus) legtöbbször a stresszel és szorongással hozzák összefüggésbe, bár kiválthatja harapási rendellenesség vagy rosszul illeszkedő fogsor is.
Ilyenkor a rágóizmok elképesztő erővel szorítják össze az alsó és a felső állcsontot, amit sem a fogak, sem tartószerkezeteik nem képesek tolerálni. A túlterhelés következménye a fogak fokozott érzékenysége, kopása, törése, a fogíny visszahúzódása, a tömések és fogpótlások kimozdulása. A probléma a szájüregen túli területekre is kihat: a nyaki izomzatra, a tarkó, a nyaki gerinc és a hát izomzatára, valamint a csigolyákra is.
Jellegzetes tünet a befeszült, megkeményedett rágóizmok, az állandó, tompa fejfájás, arcfájás vagy nyakfájás, illetve a fülbe kisugárzó állkapocs fájdalom is.
Szájszárazság
A nyál egyik fő funkciója, hogy segít eltávolítani az ételmaradékot a fogakról, remineralizálja a fogzománcot, és segít a kórokozók elleni küzdelemben.
Ám stressz esetén csökken a nyáltermelés, – különösen, ha a stresszt kávé-és alkoholfogyasztással, illetve dohányzással próbáljuk ellensúlyozni. Az így kialakuló szájszárazság fokozza a plakklerakódást, és kedvező körülményeket teremt a fogkő és az ínygyulladás kialakulásának, továbbá a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodásának.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
