Szerző: Fogászat Najudent | febr 26, 2023 | Blog
Van, amikor hiába járunk orvostól orvosig, panaszaink nem szűnnek, vagy csak átmenetileg javulnak, esetleg tüneteink okára az orvosok sem tudnak magyarázatot adni. Ilyenkor érdemes elmenni egy fogászati góckutatásra.
Mi az a fogászati góc?
A szervezetünkbe jutó kórokozókkal immunrendszerünk megpróbálja felvenni a harcot, ám előfordul, hogy nem sikerül teljesen felszámolni a fertőzéseket, így a gyulladási folyamat betokozódik és kialakul a góc.
A fogászati góc egy olyan, a szájüregben található, kötőszövetes tokkal körülhatárolt krónikus gyulladás, ahonnan a baktériumok és méreganyagaik a vér- és a nyirokkeringés útján eljutnak a szervezet más területeire, és ott produkálnak másodlagos megbetegedéseket.
Az eredeti, kiváltó gyulladás, azaz beteg fog általában nem fáj, sőt, teljesen tünetmentes is lehet, ám a folyamatos küzdelem és eredménytelen immunreakció a test távolabbi pontjain változatos tüneteket és állandó rossz közérzetet okozhat.
Egy fogászati góckutatás gyakran hónapokig, évekig tartó egészségügyi kálváriára deríthet fényt. Többek közt ezért is olyan fontos a rendszeresen beiktatott fogászati kontroll és panorámaröntgen.
Góc a szájüregen kívül testünk más szerveiben is kialakulhat, például a manduláknál, húgy-és ivarszerveknél, a középfülben vagy az arcüregben, ám a fogászati eredetű gócok előfordulása kiemelkedően magas.
A fogászati gócok kezelése
A különböző eredetű fogászati gócok természetesen eltérő kezelést igényelnek, amely lehet egy egyszerű fogkőeltávolítás és tasakkezelés, gyökérkezelés vagy új gyökértömés készítése, foghúzás vagy műtéti fogeltávolítás is.
Az időben felfedezett góc általában egyszerűbben, és kevésbé radikálisan kezelhető és szervezetünket is sok felesleges megterheléstől óvjuk meg
Például egy foggyökér körüli tályog esetén idővel nagyfokú csontpusztulás alakulhat ki, amikor a fogeltávolítás után a fogbeültetés is körülményesebbé válhat és csak csontpótlás segítségével kivitelezhető.
A fogászati gócok megszüntetésével az egyéb egészségügyi problémák is rohamos javulásnak indulhatnak.
Mikor van szükség góckutatásra?
A góc keresése, akkor válik indokolttá, amikor a panaszok a tüneti kezelések ellenére is megmaradnak, vagy a kezelést követően visszatérnek.
A szervezetben rejtetten megbújó góc a folyamatosan fennálló fertőzés miatt számos tünetet eredményezhet.
Az alábbi tünetek esetén szükség lehet góckutatásra:
- Bőrproblémák: a második leggyakoribb gócbetegségre hajlamos terület a bőrünk (pl. ekcéma, hajhullás, foltos kopaszodás, kiütések, bőrelváltozások, pattanások)
- Szempanaszok: kötőhártyagyulladás
- Mozgásszervek: ízületi gyulladások, reumatikus fájdalmak
- Emésztőrendszer: gyomor és nyombélfekély, Crohn betegség
A góc lehetséges fogászati kiváltó okai
Miből áll a fogászati góckutatás?
A fogászati góckutatás a szájüreg fizikai vizsgálatából (fogak, fogíny, nyálkahártya, nyelv, nyirokcsomók vizsgálata) vitalitás vizsgálatból ( fogidegek tesztelése, elhalt fogak keresése), valamint képalkotó diagnosztikából áll.
A góc megkereséséhez hagyományosan panoráma röntgent készítünk, de a modern képalkotó eszközök, mint a 3D CBCT röntgenfelvételek, 3 dimenzióban, jóval nagyobb felbontásban mutatják meg a fogak, a az állcsontok és a szájüreg legapróbb részleteit is, így megbízható precizitással segítenek felfedezni a rejtett, nehezen azonosítható fogászati gócokat is.
A Najudentnél a fogászati góckutatáshoz a legkorszerűbb technikai berendezések, például panoráma röntgen és 3D CBCT berendezés is rendelkezésre állnak.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 21, 2023 | Blog
A stresszt sokféleképpen kezelhetjük, nassolással, dohányzással, alkoholfogyasztással, melyek mind károsak szájüregünk egészségére. Ugyanakkor a stressz önmagában is veszélyt jelenthet fogaink számára.
A stressz ma már szinte a mindennapjaink része, ám a tartós stressz mind fogainkra, mind szervezetünkre káros lehet.
Testünk természetes válaszreakciója a stresszre, hogy stresszhormonok özönét bocsátja ki, hogy éberebbé váljunk és bármikor reagálni tudjunk.
Ebben a helyzetben sokan nyúlunk automatikusan a magas szénhidrát-, és cukortartalmú ételek, koffeintartalmú italok, esetleg nikotin után, hogy javítsuk a hangulatunkat és megbirkózzanak a hétköznapok kihívásaival, a fáradtsággal és az energiahiánnyal.
Ám ezek a termékek nemcsak önmagukban károsak a fogainkra és fogínyünkre, de ahelyett, hogy enyhítenék a stresszt, inkább csak fokozzák azt azáltal, hogy megnövekedett toxicitást és gyulladást okoznak szervezetünkben.
A stressz legyengíti az immunrendszerünket is, így épp azon a pajzson keletkezik rés, amelyre leginkább szükségünk lenne.
Stressz esetén testünk a véráramba juttatott tápanyagokkal, köztük cukorral riadóztatja a szervezetet, ám a megemelkedett vércukorszint a szájüregben is egy sor negatív hatást vált ki.
Szájüregi fertőzések
A magasabb vércukorszint és fokozott kortizoltermelés, illetve a legyengült immunrendszer miatt nagyobb a fertőzésveszély, mert gyorsabban szaporodnak el a káros baktériumok fogínygyulladás, fogínyvérzést okozva. A fogíny mellett a nyálkahártya is érintett lehet, gyakoribb lehet az afta és a szájpenész megjelenése is.
Fogszuvasodás
Nemcsak a vér, de a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog,- és fogágybetegségekre, illetve szájnyálkahártya-elváltozásokra, különösen, ha az étrendünk is főleg cukrokban és szénhidrátokban gazdag ételekből áll.
Fogcsikorgatás
A stressz- a nyakunk és hátunk mellett- az állkapcsunkban is izomfeszültségeket eredményez. Ilyenkor napközben önkéntelenül is megfeszítjük rágóizmainkat, melyek feszessé válnak, bemerevednek, fejfájást, nyakfájást és arcfájdalmakat okozva.
Az éjszakai fogcsikorgatást vagy fogszorítást (bruxizmus) legtöbbször a stresszel és szorongással hozzák összefüggésbe, bár kiválthatja harapási rendellenesség vagy rosszul illeszkedő fogsor is.
Ilyenkor a rágóizmok elképesztő erővel szorítják össze az alsó és a felső állcsontot, amit sem a fogak, sem tartószerkezeteik nem képesek tolerálni. A túlterhelés következménye a fogak fokozott érzékenysége, kopása, törése, a fogíny visszahúzódása, a tömések és fogpótlások kimozdulása. A probléma a szájüregen túli területekre is kihat: a nyaki izomzatra, a tarkó, a nyaki gerinc és a hát izomzatára, valamint a csigolyákra is.
Jellegzetes tünet a befeszült, megkeményedett rágóizmok, az állandó, tompa fejfájás, arcfájás vagy nyakfájás, illetve a fülbe kisugárzó állkapocs fájdalom is.
Szájszárazság
A nyál egyik fő funkciója, hogy segít eltávolítani az ételmaradékot a fogakról, remineralizálja a fogzománcot, és segít a kórokozók elleni küzdelemben.
Ám stressz esetén csökken a nyáltermelés, – különösen, ha a stresszt kávé-és alkoholfogyasztással, illetve dohányzással próbáljuk ellensúlyozni. Az így kialakuló szájszárazság fokozza a plakklerakódást, és kedvező körülményeket teremt a fogkő és az ínygyulladás kialakulásának, továbbá a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodásának.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 31, 2023 | Blog
A fogszuvasodás a második leggyakoribb betegség a nátha után, így az emberek többsége élete során előbb-utóbb találkozik vele.
Kezdeti stádiumban a lyukas fog teljesen tünetmentes lehet, de fontos mielőbb észrevenni az intő jeleket, hogy elkerüljük a komolyabb beavatkozást, – ma meg persze a rettegett fogfájást.
A fogszuvasodást savképző baktériumok okozzák, melyek kioldják a fogzománc ásványianyag tartalmát és üreget képeznek a dentinben. A zománc folyamatosan vékonyodik, majd áttörik és beavatkozás híján a folyamat halad tovább a fogbél felé, fogbélgyulladást okozva.
A fogszuvasodás leggyakrabban a kis- és nagyőrlő fogak barázdáit, valamint az egymással érintkező fogfelszíneket érinti.
Korai szakaszában még visszafordítható, ugyanakkor gyakran teljesen fájdalommentes, ami megnehezíti a fogszuvasodás észlelését.
A fogszuvasodás fázisai a következők:
Fehér foltok
A fogszuvasodás első stádiumát a fogzománcon megjelenő krétafehér pöttyök jelzik, melyet kalciumhiány és a lepedék okoz. Ilyenkor a szájüreg baktériumai által termelt savak már elkezdték kioldani a zománcból az ásványi anyagokat, de ebben a szakaszban a folyamat még visszafordítható.
Zománckopás
Az ásványianyag vesztés következtében a fogzománc törékennyé válik és megrepedezik. Innentől már nem képes védelmet biztosítani a káros külső hatások és a baktériumok további munkája ellen. Itt már felléphet hirtelen, nyilalló fogérzékenység hideg-meleg ingerre, illetve az édes ételek, italok fogyasztása után, mivel a fogzománc sérülése miatt kinyílt dentincsatornák érzékennyé teszik a fogat.
Dentinromlás
A fogzománc alatti szilárd réteg a dentin, melyet kezelés hiányában a baktériumok által termelt savak tovább bontanak. Ezt a stádiumot már időszakos vagy akár intenzív fájdalom, esetenként pedig kellemetlen lehelet kíséri, mely töméssel kezelhető.
Üregképződés
Miután a zománc és a dentin szervetlenanyag-tartalma tovább csökken, a fogban üreg alakul ki. Ez a stádium- a fogszuvasodás mértékétől függő- fájdalommal jár és fogtöméssel vagy – előrehaladott, nagy kiterjedésű szuvasodásnál- fogbetéttel kezelhető.
Ha a fertőzés eléri a pulpát, azaz az idegekkel teli fogbelet, kialakul a különösen fájdalmas fogbélgyulladás. Ez esetben a fog már csak gyökérkezeléssel menthető meg.
Fog elhalása
Ha ezen a ponton sem történik beavatkozás, akkor a fertőzés eljut a gyökércsúcsig, és a gyulladás átterjedhet a fogágyra és a fogakat tartó csontszövetre is.
A fájdalom ilyenkor az esetek többségében már nagyon erős, de a fogbélgyulladás időnként panaszmentesen is lezajlik. Az észrevétlenül elhalt fog tünete a melegre való érzékenység és a fog elszürkülése lehet, de ez utóbbi csak a frontfogak esetében fordul elő.
Az egész fejre, fülre, szemekig kisugárzó, gyakran a fájdalomcsillapítóra se reagáló fájdalom, amikor már meghatározni se tudjuk, melyik fogból ered, tipikusan a fogbélgyulladás (pulpitis) jele.
Ilyenkor mielőbbi gyökérkezelésre van szükség.
Ha az alább jelek bármelyikét is észleljük, mindenképpen érdemes felkeresni a fogorvosunkat!
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 24, 2023 | Blog
Rendelőnkben számos felnőtt pácienssel találkozunk, akik arról számolnak be, hogy a gyerekkori fogszabályozásuk a retenciós készülék hiányán vagy nem megfelelő viselésén úszott el. Velük együtt pedig nem kevés pénz és befektetett energia.
A rossz hír az, hogy a fogak a fogszabályozás után még mozoghatnak. A jó hír viszont, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő kezeléssel mindezt megakadályozhatjuk.
Blogunkban elmondjuk, mik a fogszabályzó utókezelés legfontosabb szabályai.
Előző blogunkban írtunk róla, hogy a fogszabályzó levétele után, annak nyomása megszűnik, és a fogmozgásért felelős rugalmas periodontális szalagok aktiválják izommemóriájukat, hogy visszatereljék a fogakat a régi helyükre.
Amíg ez lezajlik olyan utókezelésre van szükség, amely biztosítja a fogak helyben tartását.
Milyen gyorsan mozdulhatnak el a fogak a fogszabályozás után?
Gyorsan. Ha a retenciós készülékünk elveszik, eltörik, vagy egyszerűen megfeledkezünk a viseléséről, fogaink akár két héten belül elkezdhetnek visszaállni korábbi helyzetükbe.
Mikor hagyják abba a fogak elmozdulását a fogszabályzó után?
Ahhoz, hogy a fogak szilárdan az új helyükön maradjanak, meg kell várnunk, amíg az új helyükön teljesen be nem csontosodnak. Ez a folyamat egyéni kezelés függvénye, de nagyjából kétszer annyi ideig tart, mint maga a fogszabályozás, így a készülékek kötelező viselési ideje általában 1,5-2 év.
Hogyan akadályozhatjuk meg a fogak elmozdulását?
Az egyetlen módja annak, hogy a fogak ne mozduljanak el, ha valamilyen módon rögzítjük őket, ezért ebben az időszakban a retenciós (helybentartó) készülékek viselésével akadályozhatjuk meg a fogak természetes mozgását.
A retenciós szakasz nagyjából másfél évet vesz igénybe, mialatt az állcsont és a fogíny alkalmazkodik a fogak új helyzetéhez.
Milyen retenciós készülékek vannak?
A retenciós készülékeknek két típusa van: rögzített és kivehető, és mindkettő ugyanúgy lenyomat alapján készül el.
Amikor lekerül a rögzített fogszabályozó készülék, helyette még aznap egy retenciós ívet ragasztunk fel a fogak belső felszínére, és pár napon belül elkészül mellé egy kivehető éjszakai retenciós készülék is.
A retenciós készülékeknél ugyanúgy szükség van időnkénti kontrollra, esetleg állításra, de már jóval ritkábban, mint a fogszabályozás aktív szakaszában, elég 3-6 havonta megjelenni.
Rögzített retenciós ív
A rögzített helybentartó készülék egy íves, rozsdamentes fémdrót, melyet a nyelv felöli oldalon- általában szemfogtól szemfogig rögzítve- ragasztunk a fogak belső felszínére, mert a frontfogak azok, melyek a legnagyobb eséllyel visszamozdulnak- különösen az alsó állcsonton. Ez a fémdrót kívülről egyáltalán nem látható, és kényelmesen, észrevétlen viselhető, nem zavaró sem az evésben, sem a beszédben.
Kivehető, éjszakai retenciós készülék
A kivehető, főleg éjszaka viselt retenciós készülékeknek több típusa van: az átlátszó műanyag sín (mélyhúzott retainer), illetve az akril alaplemezből és vékony fémdrótból álló típus (Hawley retainer).
Bár a kivehető helybentartó készülékek nagyobb szabadságot biztosítanak, fennáll a veszélye, hogy elfeledkezünk a használatáról vagy a kötelező viselési idő betartásáról.
Épp ezért a kétfajta helybentartó készülék nem választható alteratívát jelent, rendelőnkben mindig a kettőt kombinálva biztosítjuk az elért eredmény megőrzését.
Nagyon fontos, hogy a retenciós készülékeket az orvos utasításának megfelelően hordjuk, ne feledkezzünk el róluk és még véletlenül se hagyjuk abba önkényesen a viselésüket, ha szeretnénk megőrizni szabályos mosolyunkat.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 18, 2023 | Blog
Minden fogszabis tudja, hogy a szabályos mosolyhoz vezető út nem kevés lemondással, vagy éppen kellemetlenséggel van kikövezve.
Épp ezért miután hónapokig vagy akár évekig kínlódtunk fogszabályzóval, az utolsó dolog, amit szeretnénk, az az, hogy a fogaink visszaálljanak régi helyzetükbe.
Ilyenkor úgy érezzük az egész procedúra fájdalmas időpocsékolás volt, ráadásul nem is olcsó.
Pedig a probléma sajnos gyakori. Lássuk, mi lehet az oka annak, ha fogaink elmozdulnak a fogszabályozás után, és mit tehetünk ellene!
Hogy tudnak elvándorolni a fogak a fogszabályozás után?
A fogak mozgatását az ún. periodontális szalagok teszik lehetővé, melyek a fogakat az állcsonthoz rögzítő rugalmas kötőszövetek. Ezek megfeszítése és nyújtása rendezi helyes pozícióba a fogakat a fogszabályozó készülék segítségével, miközben a fogakat tartó fogíny és állcsont is átépül.
A csontok átépülése azonban jóval lassabb folyamat, ehhez több időre van szükség, mint maga a fogszabályzó kezelés. Mivel a periodontális szalagok rugalmasak, a fogszabályzó, vagyis a fix támasz levételével szabad utat kapva nem maradnak a helyükön, elmozdulnak a könnyebb ellenállás hiányába, illetve a sejtmemóriájuk alapján megpróbálnak „hazatalálni” az eredeti helyükre.
Ezért is fontos a retenciós készülék, mely megakadályozza a fogak vándorlását és elősegítik a megfelelő helyen való csontosodást. Ellenkező esetben csak az időnket vesztegettük, és jó eséllyel előről kell kezdenünk a fogszabályozó kezelést.
Mitől lehet sikertelen a fogszabályzó kezelés?
Gyakran előfordul, hogy a fogszabályzó készülék levétele után a fogak idővel elmozdulnak és visszarendeződnek eredeti pozíciójukba.
Ez történhet lassan, hónapok, évek alatt, de akár pár hét alatt is, mindez a kiváltó ok függvénye. Ennek a folyamatnak a hátterében több ok is húzódhat:
- Kezelés után előtörő bölcsességfogak
- Korral járó élettani változások
- Éjszakai fogcsikorgatás
- Foghiány okozta rések
- A fogakra ható erők (nyelv, beszéd, rágás)
- Fogágybetegség
- Nem megfelelő fogszabályozó kezelés
- Funkcionális eltérések (pl.: nyelvlökéses nyelés), rossz szokások (pl.: szájlégzés) nem kezelése
- Helybentartó készülékek viselésének hiánya
A fogak elmozdulásának leggyakoribb okai
Előtörő bölcsességfog
Gyakran előfordul, hogy a fogszabályozást követően előtörő bölcsességfog előre tolhatja, összekuszálhatja a helyrerendezett fogakat.
Épp ezért, ha a nyolcasok még nem bújtak elő, akkor a fogszabályozás előtt érdemes panoráma röntgennel ellenőrizni, hogy egyenes állásúak-e, illetve van-e elegendő hely számukra a zavartalan előtöréshez.
Amennyiben nincs, a későbbi komplikációk elkerülése érdekében érdemes eltávolítani őket még a fogszabályozás előtt.
Szájüregi változások
A szájüregben bekövetkezett változások is tönkre tehetik a fogszabályozással elért eredményt, azáltal, hogy megpróbálják visszaállítani az egyensúlyt.
Ha például egy fogunk eltávolításra kerül a szomszédos és szemközti fogak felfedezik, hogy nagyobb mozgásterük van és elindulnak a hiány irányába.
Bár jóval lassabban, de az életkorral együtt járó változások is megnyilvánulhatnak a fogak elmozdulásában.
Az arc öregedése nemcsak a bőrre és a lágyszövetekre, de a csontokra is kihatással van; ahogy öregszünk, az alsó állkapcsunk előre esik, miközben zsugorodik, szűkebbé válik, ezáltal a fogak összezsúfolódnak. Ehhez hozzájárulhat a csontsűrűség kedvezőtlen irányú változása is, nem beszélve a fogágybetegségekkel együtt járó csontvesztéssel.
Különféle erők hatása
Mivel a szánkat folyamatosan használjuk, még az olyan hétköznapi tevékenységek is, mint a rágás vagy a beszed állandó nyomást gyakorolnak fogainkra, ami megfelelő rögzítés nélkül a fogak elmozdulásához vezethet. Ám egyes funkcionális problémák (pl. nyelvlökéses nyelés, nyitott harapás miatti hibás nyelvtartás, az orcák, az ajkak és a nyelvizmok között fellépő erők egyensúlyhiánya stb.) estén ez a nyomás még nagyobb lehet, és fogaink visszaterelődnek korábbi helyükre. Ezért van szükség kiegészítő logopédiai vagy egyéb kezelésére és a fogakat körülvevő izmok kiegyensúlyozására is.
A fogcsikorgatás során fellépő extrém terhelés hosszú távon nemcsak károsítja, de el is tolhatja a fogakat. Ennek érdekében javasolt az éjszakai harapásemelő sín viselése.
A fogszabályozással elért eredmény megőrzése érdekében nagyon fontos a körültekintő kezelési terv, és a szakszerű fogszabályozó kezelés, amelyet a fogszabályzó készülék levétele után helybentartó ún. reterenciós készülék viselése követ. És természetesen legalább ilyen fontos a páciens fegyelmezettsége, együttműködése is.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 13, 2023 | Blog
Fogaink és szervezetünk egészsége közt szoros összefüggés van, melyek kölcsönösen hatnak egymásra; szájüregünk jelezheti a testünk többi részének problémáit is. Ahogy egy gócos fog komoly ízületi panaszokat okozhat, úgy fogainkon, fogínyünkön is jelentkezhetnek egyes betegségek tünetei, melyekre esetleg éppen a fogorvosunk hívhatja fel a figyelmet.
Reflux
A gyomorégés, émelygés, gyomorfájdalom, nyelési nehézségek, torokkaparás, éjszakai köhögés- ezek a reflux leggyakoribb tünetei.
A reflux (GERD) napjainkban nagyon gyakori emésztési probléma, mely során a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe és a szájüregbe.
Normál körülmények között a szájüreg PH értéke 7-es, vagyis enyhén lúgos. A gyomorsavad PH értéke viszont 2-es, tehát erősen savas kémhatású. El tudjuk képzelni, hogy ez az erős sav mit művel a fogainkkal?
A gyomorsav gőzei irritálhatják a nyálkahártyát és a fogínyt, nyálkahártya felmaródásokat és fogínygyulladást okozva. A savas közegben fogzománcunk felpuhul, ásványi anyagai kioldódnak, amely fogeróziót és fogszuvasodást okozhat. A fogzománc egyre inkább elvékonyodik és leépül, a fogak egyre érzékenyebbé válnak a külső (kémiai, hő-és és fizikai hatásokra), gyorsabban kopnak, töredeznek, besárgulnak.
Fokozza a problémát, hogy sok refluxot kezelő gyógyszer szájszárazságot okoz, és a nyál védelme nélkül fogaink jobban szuvasodhatnak.
Magas vérnyomás
A magas vérnyomás is növeli az ínybetegségek kialakulásának kockázatát, ezért az érintetteknél gyakrabban jelentkezik a vörös és vérző fogíny . Emellett a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek jellemző mellékhatása a szájszárazság, amely növeli a fogszuvasodás esélyét.
Cukorbetegség
A kezeletlen cukorbetegség még megfelelő szájhigiénia esetén is súlyos fog- és fogágyproblémákat okozhat. Magas vércukorszint esetén ugyanis csökken az ellenállóképességünk a fertőzésekkel szemben, és a szájüregben is könnyebben elszaporodnak a baktériumok.
Cukorbetegség esetén az íny fokozottan hajlamos a gyulladásra, amelynek tünetei a fogínyvérzés, a vörös, duzzadt, fájdalmas fogíny. A fogíny krónikus gyulladása pedig idővel átterjedhet a fogágyra is, súlyos csontpusztulást és fogvesztést okozva.
A fertőzések a szájüreg egyéb részét is érinthetik, ezért megjelenhet az afta és a szájüreg gombás fertőzése, az ún. szájpenész is.
A cukorbetegeknél sokkal nagyobb a kockázat a fogszuvasodásra is, hiszen ha túl sok cukor van a vérünkben, az több cukrot eredményezhet a nyálában is, ami tökéletes táptalajt teremt a plakkot képző baktériumok számára.
A cukorbetegek gyakran tapasztalhatnak szájszárazságot is, amely szintén a fogszuvasodás kockázatát növelő tényező lehet.
Cöliákia
A cöliákia (gluténérzékenység, lisztérzékenység) olyan autoimmun betegség, mely az egész szervezet – köztük a fogak és a csontok- működésére kihatással van. A betegség gyakori velejárói a zománc hibák, a fogak korai romlása, szuvasodása. Tipikus jelei a metsző-és őrlőfogakon megjelenő vízszintes, sávos-szimmetrikus zománchiba, a sárgás-barnás foltok vagy elszíneződés, a szájszárazság, valamint a szájüregben gyakran megjelenő hólyagok, afták.
A hiánytünetek és a fogak romlásának oka a betegség okozta felszívódási zavarban keresendő, mivel ilyenkor az értékes vitaminok és ásványi anyagok nem tudnak hasznosulni.
A fenti betegségek sajnos igen gyakoriak és fogaink, fogínyünk egészségét is komolyan veszélyeztetik, ezért ha valamelyikben érintettek vagyunk, fontos, hogy rendszeresen látogassuk fogorvosunkat, hogy megkapjuk a szükséges fogászati kezeléseket.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
