Szerző: Fogászat Najudent | szept 30, 2022 | Blog
A fogerózió olyan kémiai savhatásra bekövetkező fogkopás, ami fokozatosan elvékonyítja a fogzománcot és idővel egyre súlyosabb fogérzékenységet okoz.
Ám a fogerózió idővel nemcsak a zománcot, hanem az alatta található dentint is érintheti, ezért nem árt tudni, mik azok a mindennapos szokások, melyek hozzájárulnak a kialakulásához.
Mi az a fogerózió és miért veszélyes?
Bár a fogzománc testünk legkeményebb anyaga, különböző külső kémiai vagy mechanikai hatásokra megrepedhet és elvékonyodhat, szabadon hagyva az alatta lévő dentint.
A fogerózió olyan kémiai savhatásra (savas italok, ételek, gyomorsav stb.) bekövetkező fogkopás, amely a fogzománc fokozatos elvékonyodásával, leépülésével jár.
A sav által felmart fogfelszín először felpuhul, és ha emellett mechanikus hatás is éri (pl. fogmosás vagy keményebb, ropogós ételek rágása, fogcsikorgatás) rohamosan kophat a zománcréteg fogainkon.
Ahogy a zománc fogyni kezd, egyre áttetszőbbé válik és előtűnik az alatta lévő keményszövet, a sárgás színű dentin, és már nem képes ellátni feladatát, hogy védje a fogakat a külső hatásoktól. Az alatta lévő dentin mikroszkopikus csatornákat (tubulusokat) tartalmaz, melyek elvezetik a különböző ingereket okozó anyagokat a fog belsejébe, ezért válhat a fog érzékennyé a hideg, meleg, savas ételekre, italokra.
Milyen jelek utalnak a zománc kopására?
A fogérzékenység mellett az első szemmel látható tünet, a fogak színek megváltozása, besárgulása, amit a zománc elvékonyodása okoz.
Megfigyelhető még, hogy a zománc eróziójával egyidejűleg a fogak szélei durvábbá, szabálytalanabbá, recéssé válnak, esetleg az ásványianyag-veszteség következtében sima, fényes felületek a fogakon, az ásványianyag-veszteség jeleképp.
Ha a fenti jelek valamelyikét tapasztaljuk, – különösen ha ez fogérzékenységgel is párosul- az mindenképp intő jel lehet, amellyel érdemes időben fogorvoshoz fordulnunk.
Mi váltja ki a fogeróziót?
A savas hatást általában savas ételek és italok (citrusfélék, ecetes ételek, szénsavas üdítők, gyümölcslevek, bor, kávé) okozzák, de kiválthatja bizonyos betegségek esetén a gyomorsav erősen maró hatása is (reflux, bulimia, anorexia esetén).
Egyes gyógyszerek (antihisztaminok, aszpirin, C-vitamin) is kiválthatnak fogeróziót, ahogy a túlzott alkoholfogyasztás vagy szájszárazság is.
A nyál szerepe a fogak védelmében
Nyálunk kulcsszerepet játszik az erős, egészséges fogak és a fogzománc épségének megőrzésében azáltal, hogy kálciummal és egyéb védelmező ásványi anyagokkal vonja be a fogakat. A nyál lemossa a fogakat, hígítja az eróziós, savas anyagokat és eltávolítja a szájból a salakanyagokat, megakadályozva a káros baktériumok elszaporodását.
Az egészséges szájüregben a kálciumban gazdag nyál segít megerősíteni a fogakat, még abban az esetben is, ha erős savhatás éri.
Ám amikor túlzásba esünk, és túl sok savas ételt és italt fogyasztunk, akkor ez a folyamat már nem tud végbe menni.
Kevés nyál termelődésekor a pH savas irányba tolódik el, ami kedvez a plakk, fogkő és az ínygyulladás kialakulásának, valamint a fogszuvasodást okozó baktériumtörzsek elszaporodásának.
Hogyan lehet megelőzni a fogeróziót?
Korlátozzuk az erősen savas ételek és italok (citrusos és ecetes ételek és italok, szénsavas üdítők, kávé stb.) fogyasztását.
Nemcsak a savas, de a magas cukor-és keményítőtartalmú ételek is nagyon megemelik és tartósan magasan tartják a száj pH-értéket, miközben abból értékes ásványi anyagok oldódnak ki.
Még nagyobb a kockázat, ha étkezések között nassolunk, vagy ha lassan, órákig kortyolgatjuk a savas italokat, hisz ilyenkor fogaink hosszabb ideig érintkeznek a savas közeggel és a szájüreg pH-értéke is tartósan savas tartományban marad.
A túl intenzív fogmosás, durva sörtéjű fogkefe, illetve a zománckoptató hatású (fogfehérítő) fogkrémek szintén hozzájárulhatnak a zománc elvesztéséhez.
Ennek megelőzése érdekében várjunk legalább fél-egy órát a fogmosással, miután savas ételeket vagy italokat fogyasztottunk. A sav átmenetileg felpuhítja a zománcot, és a fog fokozottan ki lesz téve az eróziónak a fogmosás során. Fogmosás helyett öblítsük ki a szánkat vízzel.
Használjunk speciális, érzékeny fogakra való készítményeket.
Étkezés után együnk egy darab sajtot, az semlegesíti a savakat és segít helyreállítani a száj pH-értékét.
Rágjunk cukormenetes rágógumit étkezés után. A rágózás fokozza a nyáltermelést és, ahogy írtuk fontos ásványi anyagokkal támogatja a fogak megerősítését.
A rendszeres, félévente beiktatott fogorvosi kontroll segíthet a probléma mielőbbi felfedezésében. Korai stádiumban még egyszerű kezeléssel is (pl. flouridos lakkozás, fognyaki tömés) csökkenthetők a saverózió tünetei!
Előrehaladott állapotban viszont az érzékenység esetleg már csak komolyabb beavatkozásokkal (gyökérkezelés, korona stb.) szüntethető meg.
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | szept 23, 2022 | Blog
A mozgó fogakat jó esetben egyszer tapasztaljuk meg életünk során: gyermekként a fogváltás idején. De mi a teendő, ha felnőttként azt vesszük észre, hogy egy vagy több fogunk mozogni kezd? Bár a fogmozgás bizonyos szintig természetes folyamat, van olyan helyzet, amikor az aggodalmunk jogos. Blogunkból kiderül, melyek ezek!
Ha a nyelvünket a fogainkhoz nyomjuk, azok normál esetben nem mozdulnak meg.
Bár fogaink nap, mint nap óriási terhelésnek vannak kitéve a rágás következtében, mégis szilárdan a helyükön maradnak. Legalábbis nekünk úgy tűnik – de az igazság más.
A fogak ugyanis nem teljesen fixen rögzülnek az állcsontban, valójában rendelkeznek egy minimális mobilitással.
Ez nem paradoxon – az íny- és csontszövetek, amelyek a helyükön tartják a fogakat, lehetővé teszik a fogak helyzetének enyhe, észrevehetetlen megváltoztatását. Természetes mozgásképességük a fogszabályozás alapja.
Mitől mozdulhatnak el a fogaink?
A fogakat ugyanis rugalmas gyökérhártya rostok (periodontális ínszalagok) rögzítik az állcsonthoz, ezek segítségével tudnak ellenállni a rágóerők általi terhelésnek.
A fogszabályozás is azon az elven alapul, hogy nyomást gyakorolunk a fogakra, és a fog körüli periodontális ínszalag, a fogat a környező csonttól elválasztó szövet átformálása révén mozgatja a fogakat.
A nyomásváltozás hatására a fog körüli csont a nyomás irányában felszívódik, majd mögötte újjáépül, lassan és fokozatosan megszilárdítva a fogak új helyzetét.
Van azonban néhány tényező, ami a fogak rendellenes elmozdulását okozhatja:
A fogmozgás olyan élettani folyamat, amely az öregedéssel is összefüggésbe hozható. Idősebb korban egyrészt az állcsontunk is keskenyebbé válik, másrészt a fogakat tartó fogíny és fogágy is veszít rugalmasságából és stabilitásából, ezáltal a mindennapos használat, terhelés szép lassan elmozdítja a fogakat.
Az alvás közbeni öntudatlan fogszorítás és fogcsikorgatás (bruxizmus) a fogak eltolódásának másik fő oka. Ennek az állandó, extrém erejű nyomásnak a hatására nemcsak a fogzománc kopik el, de idővel a fogak is elmozdulnak.
Hiányzó fogak esetében pedig a szomszédos és szemközti fogak próbálják meg kitölteni a helyet és bedőlnek, illetve megnyúlnak a hiány irányába, ami szintén megváltoztatja a fogak helyzetét.
Fogaink megmozdulhatnak valamilyen trauma miatt is, amely lehet baleset, ütés vagy tartós terhelés (pl.fogcsikorgatás, túl magas korona stb.)
Fogmozgás fogágybetegség miatt
A kezeletlen fogínygyulladás tovább terjedhet a fogakat tartó kötőszövetekre, sőt idővel a fogak körüli csont pusztulását okozhatja. Ahogy a gyökér körül a csontállomány fokozatosan, úgy csökken a rögzítő rostok száma is. Végül a fog stabilitása megszűnik, meglazul és idővel akár ki is eshet.
Leginkább a metszőfogak lazulnak meg, mivel ezeknek csak egy gyökerük van, így kevésbé rögzülnek a csontban.
Hogyan menthetők meg a mozgó fogak?
A mozgó fogakat nem minden esetben kell eltávolítani, sok esetben még megmenthetők.
A fogakat sínnel rögzítő eljárás elsősorban a frontfogak területén alkalmazható olyan esetekben, amikor a még stabil fogak között akad egy-két mozgó fog, vagy ha több egymás melletti fog kismértékben mozgatható.
A beavatkozás előtt gyulladás-és baktériummentessé kell tennünk az ínyt, ezért a kezelés foggyökér felületének alapos tisztításával, illetve a fog körüli ínytasakok megszüntetésével (kürettálás) folytatódik.
Ha ez sikerült, a nyelv felöli részről, a fogak belső felszínére egy speciális üvegszálas szalagot helyezünk, melyet folyékony tömőanyaggal rögzítünk.
A sín szinte észrevehetetlen, nem akadályoz sem a beszédben, sem a rágásban, sőt visszaadja az önfeledt evés élményét is.
Az így stabilizált fog helyzete rögzül, a csontszövet regenerálódásával a mozgás megszűnik, és a megfelelő szájhigiénia betartásával a fogak élete még évekkel meghosszabbodhat.
Mindenekelőtt gyulladás-és baktériummentessé kell tennünk az ínyt.
Ha ez sikerült, a nyelv felöli részről, a fogak belső felszínére egy speciális üvegszálas szalagot helyezünk, melyet folyékony tömőanyaggal rögzítünk. A sín szinte észrevehetetlen, nem akadályoz sem a beszédben, sem a rágásban, sőt visszaadja az önfeledt evés élményét is.
Az így stabilizált fog helyzete rögzül, a mozgás megszűnik és a megfelelő szájhigiéné betartásával a fogak élete még évekkel meghosszabbodhat.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | szept 20, 2022 | Blog
Ha el se tudjuk képzelni a reggeleket a napindító kávé nélkül, akkor ne aggódjunk, nincs okunk rá, hogy lemondjunk szenvedélyünkről, de egy-két tanácsot érdemes megfogadnunk annak érdekében, hogy megőrizhessük fogaink egészségét!
Bármennyire is szeretjük a kávét, azt tudnunk kell, hogy nem az a legnagyobb bűne, hogy foltokat okoz a fogakon.
Bár a kávé közvetlenül nem okoz fogszuvasodást – sőt az újabb kutatások szerint kifejezetten antibakteriális hatású- magas savtartalma miatt növeli annak kockázatát.
Egészséges-e a kávé a fogakra?
Friss amerikai tanulmányok szerint a kávé csökkenti a lerakódó plakk, valamint a fogszuvasodást okozó baktériumok (Streptococcus mutans) mennyiségét a szájüregben, ezáltal kifejezetten véd a fogszuvasodás ellen, míg magas antioxidánstartalma segít a fogínybetegségek elleni küzdelemben.
Ugyanakkor van még két tényező, amire fontos odafigyelnünk, ha kávéfüggők vagyunk!
A kávé és a fogelszíneződés
A kávé színező hatású vegyületeket, tanninokat tartalmaz, melyek megtapadnak a fogakon és a fogközökben, sárgás-barnás elszíneződéseket okozva.
Ráadásul a kávét általában forrón kortyolgatjuk, a fogzománc pedig hő hatására tágul és zsugorodik, apró repedések keletkeznek rajta, melyek közt könnyen megtelepednek a különböző szennyeződések, nagy pigmenttartalmú ételek, mint a kávé, tea vagy vörösbor- kellemetlen barna elszíneződéseket okozva.
Ezeken a makacs elszíneződéseken gyakran az ultrahangos fogkőeltávolítás és fogtisztítás sem segíthet elég hatékonysággal, csak a fogfehérítés lehet eredményes.
A kávé és a fogerózió
A kávé fogszínező tulajdonsága mellett rendkívül savas ital is, különösen, ha feketén isszuk. Így ennek a szenvedélynek előbb-utóbb fogzománcunk is áldozatul esik, a magas savtartalom a fogak eróziójához vezet.
A fogerózió olyan kémiai savhatásra (savas italok, ételek, gyomorsav stb.) bekövetkező fogkopás, ami fokozatosan elvékonyítja a fogzománcot. Ahogy a zománcréteg fogy, egyre áttetszőbbé válik, miközben előtűnik az alatta lévő keményszövet, a dentin sárgás színe.
Ez általában észrevétlen folyamat, melyre többnyire a hidegre-melegre, édes vagy savas hatásra fellépő fogérzékenység hívja fel a figyelmet.
A zománc alatt szabaddá vált dentinben ugyanis csatornák, vékony tubulusok találhatók, amelyek az idegszálakkal teli fogbélbe vezetnek. Amikor a külső ingerek elérik ezeket a csatornákat, stimulálják az idegeket és fájdalom jelentkezik.
Fogbarát kávézási tippek
Mindenképp alacsony savtartalmú kávéfajtákat válasszunk, különösen, ha rendszeresen fogyasztunk feketét, ezzel máris sokat tehetünk fogzománcunk védelméért.
Másrészt minél kevesebbet érintkeznek a fogaink a savas kávéval, annál inkább csökken a fogerózió és az elszíneződések kockázata, illetve mértéke. Lassú kortyolgatás helyett, érdemes gyorsan meginni a kávét, és – bár furcsán hangzik, – de jó használatot tehet egy szívószál is!
Ezért ne mossunk fogat közvetlenül kávézás után!
Tudjuk, hogy kávézás után nem a legüdébb a leheletünk, mégsem ajánlott azonnal rohanni a fogkefénkért!
Az erősen savas ételek és italok, mint a kávé felborítják a szájüreg pH-egyensúlyát, és átmenetileg, felpuhítják, sérülékenyebbé teszik a fogzománcot.
Ezért étkezés után érdemes 30-40 percet várni fogmosással, amíg a szájüreg pH-értéke csökken és visszaáll a normál egyensúlyi állapotába és fogzománcunk visszakeményedik.
Addig is öblítsük ki a szánkat vízzel vagy kapjunk be egy cukormentes rágót, mely fokozza a nyáltermelést és csökkenti a savtartalmat, hozzájárulva a fogzománc védelméhez.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | aug 29, 2022 | Blog
A manapság legelterjedtebb esztétikus kompozit tömések akár 8-10 évig bírhatják a strapát, de sajnos nem az örökkévalóságig, időnként cserére szorulnak. A régi típusú amalgámtömések vagy a fogbetétek (onlay, inlay) akár kétszer ennyi ideig is bírják.
Azt, hogy a tömésünket mikor kell kicserélni, az anyagukon kívül több tényező is befolyásolja, például étkezési és szájhigiéniás szokásaink, vagy akár a rendszeres éjszakai fogcsikorgatás, fogszorítás.
Milyen jelek utalnak rá, hogy fogtömésünk cserére szorul?
Fájdalom, fogérzékenység
A legkézenfekvőbb tünet természetesen a fájdalom, vagy a fogérzékenység. Ne halogassuk a fogorvos felkeresését, ha tömött fogunkban ráharapásra, rágásra vagy hideg és meleg ingerekre érzékennyé válik. A nyilalló fájdalom és a spontán, tartós, esetleg kisugárzó fogfájás sem jó jel, ez esetben fogunk mielőbbi kezelést – valószínűleg gyökérkezelést- igényel.
Kellemetlen lehelet
Bár a rossz leheletnek sok egyéb oka is lehet (fogínygyulladás, emésztési panaszok), ilyen esetben is javasolt a fogorvosi kontroll. Fogszuvasodás a tömések alatt is kialakulhat (másodlagos szuvasodás), és ha sokáig várunk a szuvasodás elérheti a fogbelet fájdalmas fogbélgyulladást okozva.
A tömés megsérült
A fogtömés leggyakrabban akkor sérül meg, ha valami keményre harapunk. Ilyenkor a tömésből letörhet egy darab vagy akár el is repedhet. Ilyen esetben tanácsos mielőbb kicseréltetni, hiszen amellett, hogy meglazulhat és bármikor kieshet, a széle már nem illeszkedik pontosan, nem zár tökéletesen, kiszolgáltatva a fogat a fogszuvasodásnak.
Ha a tömés elszíneződik
A kompozit tömések elszíneződést okozhatják bizonyos színező hatású élelmiszerek (kávé, tea, vörösbor), de akár a tömés alatti fogszuvasodás is.
Ha a tömés nem zár megfelelően ún. másodlagos szuvasodás alakulhat ki a tömés alatt, valamint a fog és a tömés között. A kompozit tömések anyaguk tulajdonságai miatt idővel minimálisan zsugorodhatnak, emiatt a fog és a tömés közi mikrorésekben baktériumok telepedhetnek meg, melyek elindíthatnak egy másodlagos szuvasodást.
Ezért ha a tömés körül barnás-szürkés elszíneződéseket tapasztalunk,- különösen, ha mindezt fogérzékenység is kíséri,- akkor tanácsos felkeresni a fogorvosunkat, aki röntgennel ellenőrzi a tömés állapotát.
Ha sokáig húzzuk-halasztjuk a fogorvost, nem biztos, hogy megússzuk egy egyszerű töméscserével. A szuvasodás elérheti a fogbél idegeit, és már csak gyökérkezeléssel menthető meg.
Mi a teendő, ha tömés kiesik?
Akinek van tömött foga, bármikor megtörténhet vele, hogy rágás közben valami keményre harapva, a kiesett fogtömésével szembesül.
Az esztétikus kompozit töméseket és a fogbetéteket (inlay, onlay) speciális ragasztó rögzíti. Ez az ragasztóanyag idővel a különböző kémiai (nyál, ételek, italok) és fizikai erőhatások (rágás, fogcsikorgatás) következtében meggyengülhet, így a fogtömés kilazulhat és kieshet.
A fényre kötő kompozit töméseknél már említett zsugorodás szintén a tömés meglazulását eredményezheti.
A kompozit tömés természetesen már nem helyezhető vissza, de a kiesett fogbetéteket mindenképp érdemes megőrizni, mert a fogorvos jó eséllyel vissza tudja ragasztani.
Fájhat-e a fog töméscsere után?
A töméscsere utáni hidegre, melegre, rágásra fellépő fogérzékenység, enyhébb fájdalom nem ritka jelenség, néhány napig teljesen normális lehet.
Mindez a szuvasodás mértékétől és egyéni érzékenységünktől függ: minél nagyobb volt a fogszuvasodás- és a fogba kerülő fogtömés- annál nagyobb eséllyel alakulhat ki a tömés után utófájdalom.
A fognak ilyenkor időre van szüksége a regenerációhoz, mely akár napokig, vagy akár egy hétig is eltarthat, majd fokozatosan megnyugszik.
Ha viszont a fájdalom erősödik, folyamatossá, esetleg kisugárzóvá válik, éjszaka is jelentkezik, esetleg a fájdalomcsillapítókra sem reagál, mielőbb menjünk vissza a fogorvosunkhoz!
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | aug 25, 2022 | Blog
A hagyományos fogszabályzók esetén gyakori rutin a kezelést megelőző foghúzás. Ilyenkor általában a 4-es vagy 5-ös a kisőrlő fogakat szokták kihúzni mindegyik kvadránsból, azaz összesen négy egészséges fogat veszítünk el.
Ám napjaink modern önligírozó fogszabályzó készülékei lehetővé teszik, hogy az esetek döntő többségében elkerüljük a számos hátránnyal járó foghúzást.
Miért van szükség foghúzásra?
Foghúzásra abban az esetben lehet szükség, amikor olyan mértékű a helyhiány, hogy másképp nem oldható meg a fogak sorba rendezése.
A helyhiány vagy fogtorlódás a nem megfelelő állcsontnövekedés következtében alakul ki örökletes, genetikai tényezők (apától örökölt széles fogak, anyától örökölt keskeny ívű állcsont) vagy az állcsontok rendellenes fejlődése miatt (ujjszopás, cumizás, nyelvlökéses nyelés stb. ) miatt.
Torlódás léphet fel a fogváltás, illetve a vegyes fogazat idején akkor is, ha a maradó fogak számára nincs elég hely, illetve az állcsontok növekedése lassabb, mint a fogak előtörése
Fiatal felnőtt korban a szabálytalanul kinövő vagy át nem tört bölcsességfog is felelős lehet a fogak torlódásáért.
A foghúzás hátrányai
Egészséges fogakat eltávolítani nemcsak lelkileg megterhelő trauma, de igazi „pazarlás”, hisz ezek a fogak még évtizedekig betölthetnék funkciójukat, illetve idősebb korban kulcsszerepük lehetne a fogpótlások készítésénél.
A foghúzás arcesztétikai hátrányokkal is járhat, mivel húzás után a frontfogak hátrébb kerülnek, a fogív beszűkülhet, ezáltal pedig arcunk is beesetté válhat és öregedése hamarabb következik be, mint azt az életkorunk indokolná.
A fogív megrövidülése egyúttal a nyelv terét is beszűkíti, amely a légutakra is negatív hatással van; gyakori következménye a szájlégzés vagy horkolás.
A foghúzás nagyon megnehezíti a fogsorok optimális záródásának beállítását is, ezáltal az állkapocsízületeknek se tesz jót; a foghúzást követő fogszabályozások következtében idővel gyakran alakulnak ki fogszorítással, fogcsikorgatással (bruxizmus), kattogó, fájdalmas állkapocsízülettel, rágóízülettel kapcsolatos panaszok.
Elkerülhető-e a fogszabályozási célú foghúzás?
A szokásos kisőrlők eltávolítása az esetek többségében igen.
Viszont fontos tudnunk, hogy a foghúzás elkerülése érdekében lehető legoptimálisabb megoldás az időben elkezdett fogszabályozás.
A fogszabályzó kezelést 6-8 éves korban (komolyabb harapási rendellenességeknél akár korábban) érdemes elkezdeni, amikor a fejlődő állcsontok még könnyen alakíthatók. A myofunkcionális tréner vagy „éjszakai kivehető fogszabályzó” készülék segítségével tágítható a fogív, irányítható, illetve korrigálható a fogak helyzete, növekedése és megelőzhető a fogtorlódások kialakulása.
Önligírozó fogszabályzókkal a foghúzás többnyire elkerülhető!
Persze, ha már kinőttünk a kisgyermekkorból, az nem jelenti azt, hogy végleg lecsúsztunk a foghúzás nélküli fogszabályozásról!
A korszerű önligírozó fogszabályzó készülékek segítségével az esetek 90-95%-ban elkerülhető a foghúzás. A lágy erőknek köszönhetően a fogívek oldalirányba tágulnak, a harapási eltérések pedig elasztikus gumihúzással korrigálhatók.
És mi a helyzet a bölcsességfogakkal?
A bölcsességfogak kicsit más megítélés alá esnek, bár az alapprobléma ugyanaz: genetikai okok miatt nincs elég helyük a fogívben.
Amennyiben nem tudnak előtörni (impaktált bölcsességfog), vagy rendben kinőni, a kihúzásuk indokolt lehet, mivel később összetolhatják a fogszabályzóval rendbe szedett fogakat tönkretéve a nehezen elért eredményt.
A bölcsességfogak eltávolítása történhet a fogszabályzó kezelés megkezdése előtt és a kezelés befejezése után is.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | aug 23, 2022 | Blog
Bár a fogszabályozás hallatán általában színes készülékes tinédzserekre, esetleg fiatal felnőttekre asszociálunk, egyre többen vágnak bele a kezelésbe idősebb fejjel. Ha szeretnénk egyenesbe hozni mosolyunkat, higgyük el a kor nem lehet akadály, és a fogszabályzó készülékek közt is számtalan diszkrét típus áll rendelkezésünkre!
Rengeteg nyomós ok van arra, hogy 30-40, vagy akár 50 év felett kezdjünk bele a fogszabályzó kezelésbe, blogunkból kiderül, melyek ezek!
Működik-e a fogszabályozás idősebb felnőttkorban?
Igen, mivel a fogakat mozgató fiziológiai folyamat minden korban ugyanaz. A különbség csupán annyi, hogy felnőttként szervezetünk lassabban reagál a kezelésre, valamint az állcsontok fejlődése már befejeződött, ezért azok már nem – legfeljebb sebészeti úton- alakíthatók.
Idősebb korban fogaink az esetleges foghiány, fogínysorvadás, vagy a fogakat körülvevő és alátámasztó csont zsugorodása miatt elmozdulhatnak, meglazulhatnak, nagyobb rések alakultak ki közöttük. Ezek mind a fogágybetegségre utaló jelek, így ilyenkor a fogszabályozás akár a fogágybetegség kezelésében is jelentős segítség lehet!
Amennyiben nem pótoltatjuk, a fogak elvesztése szintén a szomszédos fogak elvándorlásához vezet, melyek megpróbálják kitölteni a felszabadult helyet.
Kaphatunk-e fogszabályzót meglévő fogpótlás vagy implantátum esetén?
Ha elmúltunk 40, 50, vagy akár 60 évesek, valószínűleg van már néhány fogpótlás (híd, korona, héj vagy implantátum) a szánkban. Szerencsére ezek sem akadályozzák a fogszabályozó kezelést.
Az esetleges foghiány, fogpótlás, vagy csonthiány esetén kiegészítő kezelésre lehet szükség szájsebész vagy paradontológus kolléga bevonásával.
De kijelenthetjük, hogy a modern fogszabályozó rendszereknek és kombinált, más területekkel összehangolt (pl. parodontológia, szájsebészet) kezeléseknek köszönhetően akár 50, 60, 70 évesen is szabályozhatjuk a torlódott fogakat.
Miért érdemes idősebb felnőttkorban szabályoztatni fogainkat?
Az egészséges, szabályos fogsor minden életkorban érték.
Ám a kezelés esztétikai szempontjai szinte eltörpülnek amellett, milyen fontos lehet a fogszabályozás fogaink egészségének megőrzéséhez, visszaszerzéséhez.
A gyermekkorban elmulasztott fogszabályozások negatív következményei ugyanis sokszor ebben az életkorban kezdenek komolyabb tüneteket ölteni.
A fogak közötti rések vagy torlódások és a rosszul illeszkedő fogsorok jelentősen növelik a fogszuvasodás, fogágybetegség, ínyrecesszió, fognyaki kopás, éjszakai fogcsikorgatás vagy állkapocsízületi betegségek kockázatát, melyek az idő múlásával újabb és újabb problémákat generálnak.
Ezért kifejezetten javasolt, hogy helyrehozzuk a rossz harapást, a ferde vagy torlódott fogakat, és az egyéb fogászati eltéréseket, mielőtt azok az életkor előre haladtával súlyosbodnának!
Mikor lehet szükség felnőttkori fogszabályozásra?
- Fogpótlások előkészítésénél, a fogak optimális elosztása érdekében (pl. foghiány miatt bedőlt, elvándorolt fogak, implantátum számára elegendő hely kialakítása stb.)
- Frontfogak torlódásának megszüntetése érdekében
- Fogágybetegség következtében elvándorolt fogak, rések képződése miatt
- Ínyplasztikai kezelések kiegészítése esetén
- Állcsontdeformitások esetén (az állcsontsebészeti kezelés kiegészítéseként)
- Állkapocsízületi diszfunkció (fájdalom, kattogás) esetén
A torlódások megszüntetésével a fogak könnyebben tisztíthatók, így megelőzhetjük a fogszuvasodás, fogínygyulladás és fogágybetegség kialakulását.
Emellett a fogszabályozással elejét vehetjük a mély- és keresztharapás okozta állkapocs-ízületi betegségeknek is.
Milyen fogszabályzót válasszunk felnőttkorban?
Napjainkban a fogszabályozás számtalan lehetőséget kínál.
Az elváltozások mértékétől és a kezelés céljától függően nagyon sokféle fogszabályzó készülék és technológia áll rendelkezésünkre. A hagyományos fém színű rögzített és önligírozó fogszabályozó készülékeken kívül, esztétikus kerámia bracketek, vagy a maximálisan diszkrét, kivehető, aligner (láthatatlan műanyag sín) típusú rendszerek.
Fogszabályozásra szakosodott rendelőnkben minden páciens részére személyre szabott kezelési tervet állítunk fel. Szeretettel várunk egy konzultációra!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
