Szerző: Fogászat Najudent | okt 29, 2024 | Blog
Korábban sok páciens hallhatta, hogy nem kaphat fogászati implantátumot, mert nincs elég csontja, amely kellő stabilitást biztosítana az implantátumok számára. Szerencsére a modern fogászat innovációinak köszönhetően ma már csonthiány esetén is többféle megoldás nyílik a fogbeültetésre és fix fogpótlások kivitelezésére.
A fogvesztés nemcsak esztétikai vagy egészségügyi probléma, hanem jelentős pszichológiai és érzelmi stressz forrása is lehet. A fogak hiánya negatívan befolyásolja a rágást, megnehezíti a táplálkozást, a beszédet, és komoly emésztési problémákat okozhat. A tartós fogatlanság megváltoztathatja az arc megjelenését is, és végleg elveszi a kedvünket a mosolygástól.
A fogászati implantológia egyre rohamosabb fejlődésen megy keresztül, és a különböző innovációk ma már többféle megoldást kínálnak ezekre a problémákra. A fejlett technikáknak, csontregenerációs beavatkozásoknak, valamint az innovatív fogbeültetési eljárásoknak köszönhetően ma már a csökkent csontmennyiséggel rendelkező páciensek is visszakaphatják korábbi életminőségüket.
Mennyi csont szükséges a fogászati implantátum beültetéséhez?
A sikeres fogbeültetéshez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű csont. A csontnak elegendőnek kell lennie nemcsak az implantátum befogadására, hanem a szükséges hosszú távú stabilitás biztosítására is.
Ami a csont vastagságát illeti, általában legalább 1-2 mm csont szükséges az implantátum körül. Ez biztosítja a stabilitást és segít elkerülni a csont lebomlását. A mennyiség azonban változhat az implantátum fogívben elfoglalt helyzetétől és a fogorvos által alkalmazott speciális technikáktól függően. (Például az elülső régióban lévő implantátumok esetében, ahol a rágási erők kisebbek, kevesebb csont is elegendő lehet, mint a hátsó régióban, amely nagyobb terhelésnek van kitéve.)
A csont magassága is fontos a stabil rögzítéshez. Az implantátumnak legalább 8-10 mm csontmagasságra van szüksége a megfelelő stabilitás érdekében, bár egyes esetekben rövidebb implantátumok is alkalmazhatók. A mennyiség mellett a csontsűrűség is döntő tényező. A sűrű, ásványi anyagokban gazdagabb csont erősebb fizikai támaszt nyújt, és elősegíti a csont implantátummal való integrációját, amely kritikus az implantátum hosszú távú stabilitása szempontjából. A sűrűbb csontok erősebbek, rugalmasabbak és kevésbé hajlamosak a törésre, leépülésre, ezáltal jobban támogatják a műgyökér megfelelő működését, megőrzését.
A csonthiány kockázata
Elegendő csont hiányában az implantátum nem tud biztonságosan beépülni, nem rögzül kellő stabilitással, ami növeli a korai vagy későbbi kilökődés, túlterhelés okozta meghibásodás, illetve periimplantitis kockázatát. A csontpótlásra ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az állcsontok azon területein, ahol a csont eredetileg is vékonyabb vagy porózusabb, szivacsosabb szerkezetű (pl. az elülső fogak vagy alsó és felső őrlőfogak területén) és a fogvesztést követően hajlamosabb a gyors leépülésre.
Lehetőségek csonthiány esetén
Ha a rendelkezésre álló csontállomány mennyisége vagy minősége nem elégséges, akkor az implantátum beültetésének egyik opciója a csontpótlás.
Csontpótlás
Az alsó állcsont esetében állcsontgerinc növelésről (csont augmentáció), míg a felső állcsont esetében arcüregemelésről (sinus lift) beszélhetünk. A hiányzó csontállomány pótlására egyaránt alkalmazhatunk mesterséges és természetes anyagokat, és többféle csontregenerációs technika közül is válogathatunk. A csontszövet-transzplantáció lehet autológ , azaz a csontpótláshoz használt csontszövet a pácienstől származik (csípőcsontból, sípcsontból vagy állkapocsból), vagy állati eredetű (xenograft) csontanyag ( pl. szarvasmarha) Emellett szintetikus (alloplaszt) anyagok is serkentik a csont, melyek egyrészt a csonthoz nagyban hasonló összetétellel rendelkeznek.
A fájdalommentes beavatkozás egy kis bemetszéssel felnyitjuk az érintett ínyszakaszt, majd ezen a csontablakon keresztül helyezzük be a csontpótló anyagot (szintetikus csontgraftot) a megfelelő helyre. A csontok regenerálódásához szükséges idő attól függően változik, hogy mennyi csont hiányzik. Kis területeken a csont regenerálódási ideje 3 és 6 hónap között változik, míg nagyon nagy területeken 12 és 18 hónap között. Az implantációra ezt követően kerülhet sor. Egyes esetben (kis mértékű csonthiány esetén) a csontpótlás egyidőben is történhet a fogbeültetéssel.
Amennyiben csontpótlásra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | okt 29, 2024 | Blog
A fogmedergyulladás általában foghúzás után alakul ki, amikor a fog helyén maradt üregben nem képződik megfelelő vérrög, vagy idő előtt elmozdul, kiesik, felszívódik. Ez a kocsonyaszerű vérrög nagyon fontos szerepet játszik a gyógyulási folyamatban: védi a fogmedret és elősegíti a szövetek regenerációját. Ha a vérrög hiányzik vagy eltűnik, a fogmeder védtelen marad a fertőzésekkel szemben, rendkívül fájdalmas gyulladás alakulhat ki, és a gyógyulási folyamat is jelentősen lelassulhat.
A fogmedergyulladás tünetei
A fogmedergyulladás tünetei általában a foghúzás után 2-3 nappal jelentkeznek, és mielőbbi beavatkozást igényelnek. Ezért, ha a műtétet követő napokban a fájdalom nem múlik, sőt fokozódik, mielőbb érdemes felkeresni a fogorvosunkat.
Az alábbi tünetek a húzás utáni szövődmény jelei lehetnek:
- Erős, lüktető vagy a teljes állcsontra, fülbe, szembe kisugárzó fájdalom a húzás helyének környékén
- Duzzanat az eltávolított fog környékén
- Fájdalom rágás közben
- Rossz lehelet és ízérzés
- Megduzzadt nyirokcsomók
- Láz
A fogmedergyulladás kockázata
A foghúzás után vannak bizonyos tanácsok, melyeket fontos betartani; pl. az öblögetés, a szívószál használata, a hajolgatás, emelgetés vagy fizikai megerőltetés egyaránt növelheti a fogmedergyulladás kockázatát.
De ezen kívül is vannak bizonyos tényezők, melyek növelhetik az alveolitis esélyét:
- Nem megfelelő szájhigiénia
A műtét utáni, illetve az azt megelőző (!) szájhigiénia szintén hozzájárulhat a fogmedergyulladás kialakulásához. Ha nem tartjuk tisztán a foghúzás helyét, baktériumok könnyen bejuthatnak a fogmederbe, és fertőzést okozhatnak.
A dohányzás rontja a vérkeringést, és a szívó hatás miatt eltávolíthatja a vérrögöt is.
Bonyolult foghúzások (pl. impaktált fogak vagy bölcsességfogak eltávolítása) növelik a későbbi gyulladás kialakulásának kockázatát. Szintén növeli a fogmedergyulladás esélyét, ha a fog erősen gyulladt volt és/vagy nagy fizikai igénybevétellel járt.
A fogmedergyulladás kezelése
Amint felmerül az alveolitis gyanúja, azonnal fogorvoshoz kell fordulni. A kezelés során eltávolítjuk a fertőzött szöveteket, majd a seb átöblítését, fertőtlenítését követően általában gyógyszeres tampont helyezünk a fogmederbe, mely segít a gyulladás csökkentésében és a fájdalom enyhítésében. Szükség esetén antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.
A fogmedergyulladás megelőzése
Bár az alveolitis nem minden esetben előzhető meg teljesen, néhány óvintézkedéssel jelentősen csökkenthetjük a kialakulásának kockázatát A legfontosabb, hogy a foghúzás után tilos dohányozni, öblögetni, a húzás helyét szívogatni, nyelvvel, fogkefével vagy bármilyen tárggyal piszkálni. A műtét után ajánlott valamilyen fertőtlenítő hatású szájöblögető használata, amely segít tisztán tartani a sebet és megelőzni a gyulladást. Kerüljük a forró, fűszeres, apró magvas és darabos ételeket, illetve a tejtermékeket, illetve a nehéz fizikai aktivitást, szoláriumot, szaunát, napozást.
Ha bármilyen kérdésed van a foghúzás utáni teendőkkel kapcsolatban, fordulj hozzánk bizalommal! A Najudentben szakszerű segítséget nyújtunk, hogy a foghúzás utáni időszak minél zökkenőmentesebb legyen!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | okt 29, 2024 | Blog
A mélyharapás igen gyakori harapási rendellenesség, melyről akkor beszélünk, ha csukott száj esetén a felső fogsor metszőfogai 2 mm-nél nagyobb felületet takarnak az alsó fogsor metszőfogaiból. A mélyharapás mértéke eltérő lehet; az alig észrevehető elváltozástól a súlyosabb esetekig, amikor a felső fogak akár teljesen el is takarhatják az alsókat. Ez a fajta harapási rendellenesség a krónikus ízületi fájdalmak mellett olyan funkcionális problémákat is okozhat, mint a beszédproblémák, a rágási és harapási nehézségek, a fejfájás, nyakfájás vagy az alvászavarok. Extrém mélyharapás esetén a harapási magasság olyan mértékben csökken, hogy az az állkapocsízület épségét is veszélyezteti.
Melyek a mélyharapás tünetei?
Az, hogy van-e mélyharapásunk, egyszerűen ellenőrizhető. Álljunk a tükör elé, zárjuk össze a fogainkat és vizsgáljuk meg, hogy a felső fogaink hány millimétert takarnak el az alsó fogakból. Amennyiben összezárt állapotban a felső fogak 2-3 mm-nél kevesebbet takarnak el az alsókból, nincs mélyharapásunk. Ha a felső fogak 2-3 mm-nél többet takarnak el az alsó fogakból, akkor viszont már szinte biztosan mélyharapásról beszélhetünk.
Melyek a mélyharapás következményei
A mélyharapás nem csak esztétikai probléma (szájzugok befordulása, beesése), a rendellenesség súlyosságától függően számos egészségügyi problémát okozhat:
- Az őrlőfogak rágófelületének kopása
- Rágóizmok és ízületek túlterhelődése, károsodása
- Állkapocsízületi deformitások, fájdalmak
- Rágási és emésztési problémák, elégtelen rágófunkció
- Az íny irritációja, gyulladása
- Fogíny -és fogágy problémák
- Elégtelen rágási funkció, emésztési panaszok
- Beszédzavar
A mélyharapás okai
A mélyharapás lehet örökletes és szerzett, illetve a kettő kombinációja. Amennyiben genetikai eredetű, és csontfejlődési rendellenesség okozza, már a tejfogaknál is megfigyelhető. Az alulfejlett alsó állkapocs vagy a túlfejlődött felső állkapocs, a fogak alakja és elhelyezkedése egyaránt befolyásolja a harapást. De az olyan korai rossz szokások, mint például cumizás, ujjszopás, tárgyak rágcsálása szintén hozzájárulhatnak a túlharapás kialakulásához. A tartós foghiány és a bruxizmus (fogcsikorgatás) szintén befolyásolhatja a helytelen harapás kialakulását. A mélyharapás könnyen kialakulhat, ha hiányoznak bizonyos fogak vagy fogcsoportok, hisz a megmaradt fogak ilyenkor bedőlve próbálják ellensúlyozni a foghézagot, így megjelenhet a mélyharapás.
Hogyan kezeljük a mélyharapást?
A mélyharapásnak különböző fokozatai vannak, így a kezelési módot az átfedés mértéke és a túlharapás oka határozza meg. Az esetek többségében a mélyharapás fogszabályzó készülék segítségével korrigálható. Az egyedi szituációtól függően az önligírozó fogszabályozó készülék vagy a láthatatlan, kivehető sínes készülék egyaránt alkalmas lehet a probléma kezelésére. Fogpótlások esetén, a mélyharapás korrigálható ún. harapásemeléssel. Ebben az esetben új, pár milliméterrel magasabb pótlásokat (betétek, koronák, hidak) készítünk el. A mélyharapás kezelhető harapásemelő sín segítségével is. Súlyos esetben a mélyharapás állkapocsműtét segítségével is korrigálható. Egy fogszabályozó szakorvos az első konzultáció alkalmával (képalkotó és fizikai vizsgálatok segítségével) képes diagnosztizálni a problémát és javaslatot tenni a megfelelő kezelési módra.
Túlharapás vagy mélyharapás?
A mélyharapást és a túlharapást gyakran összekeverik, pedig ez két különböző típusú harapási rendellenesség. A fő különbség a két eltérés között a felső fogak és az állkapocs szöge. Míg a mélyharapás esetében az eltolódás szöge függőleges, és a felső fogak lefelé mutatnak, túlharapásnál az eltolódás szöge vízszintes, és a fogak átlósan kinyúlhatnak az alsó fogak felé.
Szeretnél javítani a mosolyodon? Szeretettel várunk a Najudentben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | szept 25, 2024 | Blog
Az éjszakai fogfájás sok kellemetlenséget és álmatlan éjszakát okozhat. Ha el is érjük az átmeneti megkönnyebbülést, akkor is arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a szánkban, és ideje mielőbb fogorvoshoz fordulni!
A fogfájás az egyik leggyakrabban előforduló fájdalom, amellyel sokan találkozhattunk. Jellemzője, hogy igen intenzív, néha már elviselhetetlennek tűnik, de még rosszabb, ha éjszaka tör ránk, amikor se orvoshoz nem tudunk fordulni, se pihenni tőle, ezáltal lelkileg és fizikailag a végletekig kimeríthet minket.
Miért olyan intenzív a fogfájás?
A fogfájás azért olyan intenzív, mert a fogak belsejében található fogbélben rengeteg érzőideg található, amelyek közvetlenül az agyba továbbítják a fájdalomjeleket. Ennek a rendkívül érzékeny idegi hálózatnak evolúciós okai vannak, hogy azonnal figyelmeztessen a szájüregben fellépő problémákra, segítsen megelőzni a súlyosabb szövődményeket, fertőzéseket, és ne veszélyeztesse a létfenntartást biztosító táplálkozást. A fogfájásnak számtalan formája van, az enyhe, tompa vagy időszakosan nyilalló fájdalomtól a hasogató, lüktető, kisugárzó fájdalomig, amely folyamatosan vagy időszakosan érezhető a fogakban, a fejben, az állkapocsban vagy a fülben. A fogfájással összefüggő tünetek evés vagy ivás (különösen hideg, meleg, savas és édes ételek, italok esetén), fogmosás és alvás közben fokozottan jelentkezhetnek, de a fájdalom akár álmunkból is felébreszthet minket.
Miért fáj jobban éjszaka a fog?
Az erős fogfájás soha nem kívánatos, de a nap utolsó óráiban és pihenéskor okozza a legnagyobb kényelmetlenséget, és zavarhatja vagy teljesen ellehetetlenítheti az alvást is. Hogy miért fokozódik a fogfájás éjszaka, annak több oka is lehet. Amikor lefekszünk, a fekvő helyzet miatt a vérnyomás megemelkedik a fej és a fogak területén. A megnövekedett véráramlás fokozhatja a gyulladt fogbélben, az idegvégződésekben vagy a környező szövetekben fellépő nyomást, ami erősítheti a fájdalomérzetet. A nap végére testhőmérsékletünk is megemelkedik. A hő hatására ezek az erek kitágulnak, hozzájárulva a nagyobb véráramláshoz ezen a területen. Emellett napközben a különféle tevékenységek és zajok elterelhetik a figyelmünket a fájdalomról. Éjszaka, amikor csend és nyugalom van, kevesebb külső ingert, zavaró tényezőt észlelünk, így a fájdalomérzet is erősebbnek tűnik.
Mi okozhat éjszakai fogfájást?
Ez a típusú fájdalom leggyakrabban akkor jelentkezik, amikor az idegekkel teli fogbél begyullad (pulpitis), és a fertőzött gyökércsatorna, valamint a fog körüli szövetek komoly fájdalmat okozhatnak.
A fogbélgyulladás leggyakoribb okai a következők:
- Előrehaladott fogszuvasodás (a fogszuvasodás következtében baktériumok és toxinok jutnak be a fogbélbe, irritációt és gyulladást okozva)
- Törött, megrepedt fog (repedések és törések lehetővé teszik a baktériumok behatolását a fogbélbe, ami gyulladást válthat ki.)
- Fogat ért trauma (pl. ütés, baleset vagy fogcsikorgatás, korona előkészítő fogcsiszolás)
- Fogágybetegség (a fog körüli szövetekből átterjedhetnek a fogbélre, gyulladást okozva)
- Tömések, fogászati beavatkozások (mély fogtömések vagy ismételt fogászati beavatkozások során a fogbél közelében lévő idegek irritálódhatnak)
De okozhat éjszaka is jelentkező fogfájást előtörő fog (gyerekeknél), növekedésben elakadt bölcsességfog, arcüreggyulladás, középfülgyulladás és hasonló állapotok, amelyek a szájüreg és az állkapocs környékén okoznak gyulladást.
Hogyan lehet csökkenteni a fogfájást éjszaka?
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az éjszakai fogfájás esetén a lehető leghamarabb fel kell keresnünk egy fogorvost! A fogbélgyulladás az esetek többségében gyökérkezeléssel kezelhető és a fog megmenthető, de a szövődmények elkerülése érdekében nem érdemes halogatni a beavatkozást. Bármilyen otthoni gyógymód csak átmeneti enyhülést jelenthet, ráadásul a késlekedés komolyabb problémákhoz vezethet, amely akár fogvesztéssel is járhat.
- Fej megemelése: Aludjunk több párnával vagy félig ülő helyzetben, hogy a fejünk magasabban legyen a testünknél. Ez csökkentheti a vérkeringést a fej és a fogak környékén, mérsékelve a nyomást és a fájdalmat.
- Gyógyszeres fájdalomcsillapítás: A vény nélkül kapható ibuprofen vagy paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítók, segíthetnek enyhíteni a fájdalmat és csökkenteni a gyulladást.
- Jég vagy hideg borogatás: Helyezzünk jégakkut vagy hideg borogatást az érintett területre kívülről. A hideg támogatja a véredények megszilárdulását, így segíthet csökkenteni a duzzanatot és elzsibbasztani a fájdalmat.
- Öblögetés sós vízzel: Öblítsük ki a szánkat meleg sós vízzel, amely fertőtlenítő hatású, és segíthet csökkenteni az irritációt és a gyulladást.
- Nyugtató hatású olajok: Bizonyos illóolajok, például a szegfűszeg- vagy borsmenta helyi alkalmazása is segíthet enyhíteni a fájdalmat. Csepegtessünk néhány cseppet egy vattapamacsra, és helyezzük a fájó fog közelébe.
Szerző: Fogászat Najudent | szept 20, 2024 | Blog
A fogat kisebb és nagyobb mértékben egyaránt érheti repedés, melyeket néha nagyon nehéz felismerni. Pedig a repedések mielőbbi észlelése azért fontos, hogy elkerüljük a komolyabb következményeket, mint a fájdalom vagy a fog törése. Ilyenkor máris felmerül a kérdés: honnan tudhatom, hogy van-e megrepedt fogam?
Fogrepedés: meghatározása és típusai
Gyakori, hogy a megrepedt fog egy látszólag egészséges fog, amely azonban indokolatlan fájdalmat okoz számunkra. Egy repedés akár hosszabb ideig is tünetmentesen szunnyadhat a fogban, mielőtt tovább vagy mélyebbre húzódna. Mivel klinikai vizsgálattal és röntgennel általában nem azonosítható, előfordulhat, hogy csak foghúzás után válik nyilvánvalóvá mikrorepedés vagy repedés, amely törés nélkül is képes fájdalmat okozni. A fogrepedés tehát egy rés a fogban, amely lehet, látható vagy láthatatlan, de többnyire komoly tüneteket okoz, és több okból is előfordulhat.
A repedéseket hely és kiterjedés szerint osztályozhatjuk:
- Lehetnek felületiek, ha csak a fog felső rétegét, a zománcot érintik. Ez idővel a legtöbb embernél megtalálható, és nem veszélyezteti a fog egészségét, nem igényel kezelést.
- Érinthetik azonban a mélyebb rétegeket is, például a teljes koronát vagy túllépve az íny vonalát akár a foggyökeret is. Amikor a zománc alatt található dentin is megreped, már nem képes megóvni a fogbelet, ami fogbélgyulladáshoz és fertőzéshez vezethet.
- Nagyobb sérülés esetén a repedés a fog koronai részéből indul ki, ilyenkor a fog megrepedhet vagy akár ketté is hasadhat.
- A legsúlyosabb fogrepedések esetében nem csak a fog koronai része reped meg, hanem a foggyökér is, amely már biztosan nem kezelhető, és a fog eltávolításra szükséges.
A repedések leggyakrabban a premolárisoknál és az első nagyőrlőknél fordulnak elő, mivel kisebb felülettel rendelkeznek, mégis hasonlóan nagy erőt fejtenek ki, mint maguk az őrlőfogak. Az első nagy- őrlők pedig korán előtörnek, így az évek során nagyobb kopást szenvednek el. Iránytól függően a repedések lehetnek ferdék, függőlegesek vagy vízszintesek. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb és kiterjedtebb a sérülés, annál nagyobb a fogvesztés kockázata is.
Honnan tudhatjuk, hogy megrepedt-e a fogunk?
A repedés – főleg, ha felszíni – akár hosszabb ideig is tünetmentesek maradhat, és gyakran nehezen diagnosztizálható. Azonban minél beljebb húzódik a repedés és minél közelebb esik az idegekkel ellátott fogbélhez, annál erősebb az érzékenység és a fájdalom. A fogrepedést kísérő fájdalom általában éles, és rágáskor vagy a fogsor összezárásakor tapasztalható. Egy súlyosan megrepedt fog esetén jellemző lehet az elengedési fájdalom, azaz a rágónyomás megszűnése, erősebb fájdalmat vált ki, mint a ráharapás. Ilyenkor ugyanis a rágás által kifejtett nyomás következtében a repedés még jobban kinyílik. Amikor a rágás leáll, a nyomás felszabadul, ami a repedés bezáródását okozva akut fájdalmat vált ki.
A rágási, ráharapási fájdalom mellett jellegzetes tünet lehet az
- érzékenység hideg, meleg vagy édes ételek és italok fogyasztása esetén
- duzzanat és érzékenység az íny körül
- szabad szemmel vagy mikroszkóppal látható repedések a fogzománcon
A fogrepedések kezelése
A kezelési módszerek a repedés súlyosságától és helyétől függően változnak. Amennyiben a repedést kiváltó okra nem derül fény, előfordulhat, hogy a repedés a kezelés ellenére tovább növekszik, és idővel ismét jelentkezik a fájdalom. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a repedés töréssé alakul, ami az érintett fog eltávolítását vonja maga után. Ilyenkor a fog implantátummal pótolható.
A felszíni repedések legfeljebb esztétikai-kozmetikai okokból igényelnek kezelést. Ha a zománcon keletkezett repedés látványosan rontja a mosolyunkat, akkor a hiba speciális kompozittal vagy porcelánhéjjal, esetleg cirkon koronával javítható. De mivel ez a beavatkozás inkább esztétikai célokat szolgál, ebben az esetben se garantálható, hogy a repedés idővel nem lesz nagyobb vagy mélyebb.
Azonban, ha a repedés a fogbelet (pulpát) is érinti, a fertőzés megakadályozása érdekében a fogat gyökérkezelni kell, majd koronával óvni a további sérüléstől.
A gyökérbe hatoló repedés sajnos nem orvosolható, viszont emiatt a fog folyamatos fertőződése, gyulladása sem kivédhető. Ez esetben szájsebész által, műtéti fogeltávolításra van szükség, majd a fog mielőbbi pótlására.
Szerző: Fogászat Najudent | szept 15, 2024 | Blog
A rendszeres fogkőeltávolítás fontos része a fogászati prevenciónak, és hozzájárul a fogak és az íny egészségének hosszú távú megőrzéséhez. Milyen gyakran menjünk fogtisztításra és milyen jelek hívhatják fel rá a figyelmet az időszerűségére? Blogunkból kiderül!
A fogkőeltávolítás (más néven fogkőtisztítás vagy fogkőleszedés) olyan professzionális fogászati kezelés, amelynek célja a fogakon és az ínyvonal mentén lerakódott fogkő és plakk (lepedék) eltávolítása. Fontos megkülönböztetnünk a fogkövet a lepedéktől, mert – bár sokan összekeverik – a kettő nem ugyanaz! A lepedék a baktériumok színtelen, ragadós biofilmje, mely étkezés után rakódik le a fogakon és alapos fogtisztítással otthon is eltávolítható. Azonban, ha ez nem történik meg, a plakk 1-2 nap alatt elmeszesedik, és a beleépülő ásványi anyagoktól megkeményedve fogkőként rakódik le a fognyakak körül. A lepedékkel szemben a fogkő eltávolítása már csak rendelői körülmények közt, speciális eszközökkel lehetséges, például ultrahangos fogtisztítás segítségével.
Miért fontos a fogkő eltávolítása?
A fogkövet azért fontos rendszeresen leszedetni, mert ideális, védett közeget teremtenek a plakkot képező szájüregi baktériumok számára. A lerakódó fogkő tovább nehezíti a lepedék eltávolítást, ami kedvez a baktériumok szaporodásának és a további plakklerakódásnak. Ezek a baktériumok táplálékként használják az ételmaradékokat, különösen a cukrokat, miközben olyan savakat termelnek, amelyek károsítják a fogzománcot és irritálják a fogínyt. Az ebből kialakuló ínygyulladás tulajdonképpen a szervezet immunrendszerének természetes védekező reakciója a baktériumokkal és az általuk termelt toxikus anyagokkal szemben. A gyulladás következtében az íny megduzzad, vörössé válik, vérzik, előrehaladott esetben pedig leválik a fognyakról, visszahúzódik vagy kis tasakokat hoz létre, amelyekben egyre több baktérium telepszik meg és pusztítja a fogágyat és a fogakat rögzítő csontot. Így lesz az egyszerű fogkőből visszafordíthatatlan fogágybetegség.
Milyen gyakran szükséges fogtisztításra menni?
Fogkő kivétel nélkül szinte mindenkinél képződik, még a jó szájhigiénia fenntartása mellett is lerakódik valamennyi a lepedék és fogkő az ínyvonalon vagy a fognyaknál. Azonban a lerakódó fogkő mennyisége eltérő lehet, a genetikánk, szájhigiéniánk, táplálkozásunk és életmódunk függvényében. Egyes pácienseknek elég évente egy alkalommal elvégezni, de a legtöbb fogorvos 6 havonta javasolja a fogkőeltávolítást a páciens szájhigiéniájától függően.
Ennél sűrűbben, 3-4 havonta abban az esetben lehet rá szükség, ha
Milyen jelek utalhatnak rá, hogy itt az ideje a fogkőeltávolításnak?
- Látható fehér, barna, sárga lerakódás a fogakon, különösen az ínyvonal közelében
- Érdes, egyenetlen felszín a fogakon
- A fogszín változása, sárgás-barnás elszíneződések
- Tartós rossz lehelet
- Fogínyvérzés fogmosás vagy fogselyemhasználat közben
- Visszahúzódó fogíny
- Duzzadt, érzékeny fogíny
Hogyan történik a fogkőeltávolítás?
A fogtisztítás a fogkő és a fogakon vagy az íny alatt lévő foltok eltávolításából áll. Ezt a 30-40 perces kezelést általában dentálhigiénikus kolléga (esetleg fogorvos) végzi és speciális eszközökkel, ultrahangos készülékkel vagy kézi műszerekkel távolítja el a fogkövet és plakkot. Az ultrahangos depurátor hegye magas frekvencián rezegve lefejti és eltávolítja a fogkövet a fog felszínéről. A depurátor egyidejűleg vizet permetez, amely hűti az eszközt, és segít leöblíteni a szájüregből az eltávolított lerakódásokat. Az ultrahangos rezgések és a vízpermet kombinációja hatékonyan tisztítja a fogakat anélkül, hogy károsítaná az ínyt vagy a fogzománcot. A fogkőleszedést követően a fogakat polírozó kefével és pasztával tesszük még simábbá és fényesebbé. Az eljárás fájdalommentes, de egyéni érzékenység esetén helyi érzéstelenítésben is végezhető.
Szeretettel várunk a Najudentben!
