Szerző: Fogászat Najudent | szept 25, 2024 | Blog
Az éjszakai fogfájás sok kellemetlenséget és álmatlan éjszakát okozhat. Ha el is érjük az átmeneti megkönnyebbülést, akkor is arra figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a szánkban, és ideje mielőbb fogorvoshoz fordulni!
A fogfájás az egyik leggyakrabban előforduló fájdalom, amellyel sokan találkozhattunk. Jellemzője, hogy igen intenzív, néha már elviselhetetlennek tűnik, de még rosszabb, ha éjszaka tör ránk, amikor se orvoshoz nem tudunk fordulni, se pihenni tőle, ezáltal lelkileg és fizikailag a végletekig kimeríthet minket.
Miért olyan intenzív a fogfájás?
A fogfájás azért olyan intenzív, mert a fogak belsejében található fogbélben rengeteg érzőideg található, amelyek közvetlenül az agyba továbbítják a fájdalomjeleket. Ennek a rendkívül érzékeny idegi hálózatnak evolúciós okai vannak, hogy azonnal figyelmeztessen a szájüregben fellépő problémákra, segítsen megelőzni a súlyosabb szövődményeket, fertőzéseket, és ne veszélyeztesse a létfenntartást biztosító táplálkozást. A fogfájásnak számtalan formája van, az enyhe, tompa vagy időszakosan nyilalló fájdalomtól a hasogató, lüktető, kisugárzó fájdalomig, amely folyamatosan vagy időszakosan érezhető a fogakban, a fejben, az állkapocsban vagy a fülben. A fogfájással összefüggő tünetek evés vagy ivás (különösen hideg, meleg, savas és édes ételek, italok esetén), fogmosás és alvás közben fokozottan jelentkezhetnek, de a fájdalom akár álmunkból is felébreszthet minket.
Miért fáj jobban éjszaka a fog?
Az erős fogfájás soha nem kívánatos, de a nap utolsó óráiban és pihenéskor okozza a legnagyobb kényelmetlenséget, és zavarhatja vagy teljesen ellehetetlenítheti az alvást is. Hogy miért fokozódik a fogfájás éjszaka, annak több oka is lehet. Amikor lefekszünk, a fekvő helyzet miatt a vérnyomás megemelkedik a fej és a fogak területén. A megnövekedett véráramlás fokozhatja a gyulladt fogbélben, az idegvégződésekben vagy a környező szövetekben fellépő nyomást, ami erősítheti a fájdalomérzetet. A nap végére testhőmérsékletünk is megemelkedik. A hő hatására ezek az erek kitágulnak, hozzájárulva a nagyobb véráramláshoz ezen a területen. Emellett napközben a különféle tevékenységek és zajok elterelhetik a figyelmünket a fájdalomról. Éjszaka, amikor csend és nyugalom van, kevesebb külső ingert, zavaró tényezőt észlelünk, így a fájdalomérzet is erősebbnek tűnik.
Mi okozhat éjszakai fogfájást?
Ez a típusú fájdalom leggyakrabban akkor jelentkezik, amikor az idegekkel teli fogbél begyullad (pulpitis), és a fertőzött gyökércsatorna, valamint a fog körüli szövetek komoly fájdalmat okozhatnak.
A fogbélgyulladás leggyakoribb okai a következők:
- Előrehaladott fogszuvasodás (a fogszuvasodás következtében baktériumok és toxinok jutnak be a fogbélbe, irritációt és gyulladást okozva)
- Törött, megrepedt fog (repedések és törések lehetővé teszik a baktériumok behatolását a fogbélbe, ami gyulladást válthat ki.)
- Fogat ért trauma (pl. ütés, baleset vagy fogcsikorgatás, korona előkészítő fogcsiszolás)
- Fogágybetegség (a fog körüli szövetekből átterjedhetnek a fogbélre, gyulladást okozva)
- Tömések, fogászati beavatkozások (mély fogtömések vagy ismételt fogászati beavatkozások során a fogbél közelében lévő idegek irritálódhatnak)
De okozhat éjszaka is jelentkező fogfájást előtörő fog (gyerekeknél), növekedésben elakadt bölcsességfog, arcüreggyulladás, középfülgyulladás és hasonló állapotok, amelyek a szájüreg és az állkapocs környékén okoznak gyulladást.
Hogyan lehet csökkenteni a fogfájást éjszaka?
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az éjszakai fogfájás esetén a lehető leghamarabb fel kell keresnünk egy fogorvost! A fogbélgyulladás az esetek többségében gyökérkezeléssel kezelhető és a fog megmenthető, de a szövődmények elkerülése érdekében nem érdemes halogatni a beavatkozást. Bármilyen otthoni gyógymód csak átmeneti enyhülést jelenthet, ráadásul a késlekedés komolyabb problémákhoz vezethet, amely akár fogvesztéssel is járhat.
- Fej megemelése: Aludjunk több párnával vagy félig ülő helyzetben, hogy a fejünk magasabban legyen a testünknél. Ez csökkentheti a vérkeringést a fej és a fogak környékén, mérsékelve a nyomást és a fájdalmat.
- Gyógyszeres fájdalomcsillapítás: A vény nélkül kapható ibuprofen vagy paracetamol tartalmú fájdalomcsillapítók, segíthetnek enyhíteni a fájdalmat és csökkenteni a gyulladást.
- Jég vagy hideg borogatás: Helyezzünk jégakkut vagy hideg borogatást az érintett területre kívülről. A hideg támogatja a véredények megszilárdulását, így segíthet csökkenteni a duzzanatot és elzsibbasztani a fájdalmat.
- Öblögetés sós vízzel: Öblítsük ki a szánkat meleg sós vízzel, amely fertőtlenítő hatású, és segíthet csökkenteni az irritációt és a gyulladást.
- Nyugtató hatású olajok: Bizonyos illóolajok, például a szegfűszeg- vagy borsmenta helyi alkalmazása is segíthet enyhíteni a fájdalmat. Csepegtessünk néhány cseppet egy vattapamacsra, és helyezzük a fájó fog közelébe.
Szerző: Fogászat Najudent | szept 20, 2024 | Blog
A fogat kisebb és nagyobb mértékben egyaránt érheti repedés, melyeket néha nagyon nehéz felismerni. Pedig a repedések mielőbbi észlelése azért fontos, hogy elkerüljük a komolyabb következményeket, mint a fájdalom vagy a fog törése. Ilyenkor máris felmerül a kérdés: honnan tudhatom, hogy van-e megrepedt fogam?
Fogrepedés: meghatározása és típusai
Gyakori, hogy a megrepedt fog egy látszólag egészséges fog, amely azonban indokolatlan fájdalmat okoz számunkra. Egy repedés akár hosszabb ideig is tünetmentesen szunnyadhat a fogban, mielőtt tovább vagy mélyebbre húzódna. Mivel klinikai vizsgálattal és röntgennel általában nem azonosítható, előfordulhat, hogy csak foghúzás után válik nyilvánvalóvá mikrorepedés vagy repedés, amely törés nélkül is képes fájdalmat okozni. A fogrepedés tehát egy rés a fogban, amely lehet, látható vagy láthatatlan, de többnyire komoly tüneteket okoz, és több okból is előfordulhat.
A repedéseket hely és kiterjedés szerint osztályozhatjuk:
- Lehetnek felületiek, ha csak a fog felső rétegét, a zománcot érintik. Ez idővel a legtöbb embernél megtalálható, és nem veszélyezteti a fog egészségét, nem igényel kezelést.
- Érinthetik azonban a mélyebb rétegeket is, például a teljes koronát vagy túllépve az íny vonalát akár a foggyökeret is. Amikor a zománc alatt található dentin is megreped, már nem képes megóvni a fogbelet, ami fogbélgyulladáshoz és fertőzéshez vezethet.
- Nagyobb sérülés esetén a repedés a fog koronai részéből indul ki, ilyenkor a fog megrepedhet vagy akár ketté is hasadhat.
- A legsúlyosabb fogrepedések esetében nem csak a fog koronai része reped meg, hanem a foggyökér is, amely már biztosan nem kezelhető, és a fog eltávolításra szükséges.
A repedések leggyakrabban a premolárisoknál és az első nagyőrlőknél fordulnak elő, mivel kisebb felülettel rendelkeznek, mégis hasonlóan nagy erőt fejtenek ki, mint maguk az őrlőfogak. Az első nagy- őrlők pedig korán előtörnek, így az évek során nagyobb kopást szenvednek el. Iránytól függően a repedések lehetnek ferdék, függőlegesek vagy vízszintesek. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb és kiterjedtebb a sérülés, annál nagyobb a fogvesztés kockázata is.
Honnan tudhatjuk, hogy megrepedt-e a fogunk?
A repedés – főleg, ha felszíni – akár hosszabb ideig is tünetmentesek maradhat, és gyakran nehezen diagnosztizálható. Azonban minél beljebb húzódik a repedés és minél közelebb esik az idegekkel ellátott fogbélhez, annál erősebb az érzékenység és a fájdalom. A fogrepedést kísérő fájdalom általában éles, és rágáskor vagy a fogsor összezárásakor tapasztalható. Egy súlyosan megrepedt fog esetén jellemző lehet az elengedési fájdalom, azaz a rágónyomás megszűnése, erősebb fájdalmat vált ki, mint a ráharapás. Ilyenkor ugyanis a rágás által kifejtett nyomás következtében a repedés még jobban kinyílik. Amikor a rágás leáll, a nyomás felszabadul, ami a repedés bezáródását okozva akut fájdalmat vált ki.
A rágási, ráharapási fájdalom mellett jellegzetes tünet lehet az
- érzékenység hideg, meleg vagy édes ételek és italok fogyasztása esetén
- duzzanat és érzékenység az íny körül
- szabad szemmel vagy mikroszkóppal látható repedések a fogzománcon
A fogrepedések kezelése
A kezelési módszerek a repedés súlyosságától és helyétől függően változnak. Amennyiben a repedést kiváltó okra nem derül fény, előfordulhat, hogy a repedés a kezelés ellenére tovább növekszik, és idővel ismét jelentkezik a fájdalom. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a repedés töréssé alakul, ami az érintett fog eltávolítását vonja maga után. Ilyenkor a fog implantátummal pótolható.
A felszíni repedések legfeljebb esztétikai-kozmetikai okokból igényelnek kezelést. Ha a zománcon keletkezett repedés látványosan rontja a mosolyunkat, akkor a hiba speciális kompozittal vagy porcelánhéjjal, esetleg cirkon koronával javítható. De mivel ez a beavatkozás inkább esztétikai célokat szolgál, ebben az esetben se garantálható, hogy a repedés idővel nem lesz nagyobb vagy mélyebb.
Azonban, ha a repedés a fogbelet (pulpát) is érinti, a fertőzés megakadályozása érdekében a fogat gyökérkezelni kell, majd koronával óvni a további sérüléstől.
A gyökérbe hatoló repedés sajnos nem orvosolható, viszont emiatt a fog folyamatos fertőződése, gyulladása sem kivédhető. Ez esetben szájsebész által, műtéti fogeltávolításra van szükség, majd a fog mielőbbi pótlására.
Szerző: Fogászat Najudent | szept 15, 2024 | Blog
A rendszeres fogkőeltávolítás fontos része a fogászati prevenciónak, és hozzájárul a fogak és az íny egészségének hosszú távú megőrzéséhez. Milyen gyakran menjünk fogtisztításra és milyen jelek hívhatják fel rá a figyelmet az időszerűségére? Blogunkból kiderül!
A fogkőeltávolítás (más néven fogkőtisztítás vagy fogkőleszedés) olyan professzionális fogászati kezelés, amelynek célja a fogakon és az ínyvonal mentén lerakódott fogkő és plakk (lepedék) eltávolítása. Fontos megkülönböztetnünk a fogkövet a lepedéktől, mert – bár sokan összekeverik – a kettő nem ugyanaz! A lepedék a baktériumok színtelen, ragadós biofilmje, mely étkezés után rakódik le a fogakon és alapos fogtisztítással otthon is eltávolítható. Azonban, ha ez nem történik meg, a plakk 1-2 nap alatt elmeszesedik, és a beleépülő ásványi anyagoktól megkeményedve fogkőként rakódik le a fognyakak körül. A lepedékkel szemben a fogkő eltávolítása már csak rendelői körülmények közt, speciális eszközökkel lehetséges, például ultrahangos fogtisztítás segítségével.
Miért fontos a fogkő eltávolítása?
A fogkövet azért fontos rendszeresen leszedetni, mert ideális, védett közeget teremtenek a plakkot képező szájüregi baktériumok számára. A lerakódó fogkő tovább nehezíti a lepedék eltávolítást, ami kedvez a baktériumok szaporodásának és a további plakklerakódásnak. Ezek a baktériumok táplálékként használják az ételmaradékokat, különösen a cukrokat, miközben olyan savakat termelnek, amelyek károsítják a fogzománcot és irritálják a fogínyt. Az ebből kialakuló ínygyulladás tulajdonképpen a szervezet immunrendszerének természetes védekező reakciója a baktériumokkal és az általuk termelt toxikus anyagokkal szemben. A gyulladás következtében az íny megduzzad, vörössé válik, vérzik, előrehaladott esetben pedig leválik a fognyakról, visszahúzódik vagy kis tasakokat hoz létre, amelyekben egyre több baktérium telepszik meg és pusztítja a fogágyat és a fogakat rögzítő csontot. Így lesz az egyszerű fogkőből visszafordíthatatlan fogágybetegség.
Milyen gyakran szükséges fogtisztításra menni?
Fogkő kivétel nélkül szinte mindenkinél képződik, még a jó szájhigiénia fenntartása mellett is lerakódik valamennyi a lepedék és fogkő az ínyvonalon vagy a fognyaknál. Azonban a lerakódó fogkő mennyisége eltérő lehet, a genetikánk, szájhigiéniánk, táplálkozásunk és életmódunk függvényében. Egyes pácienseknek elég évente egy alkalommal elvégezni, de a legtöbb fogorvos 6 havonta javasolja a fogkőeltávolítást a páciens szájhigiéniájától függően.
Ennél sűrűbben, 3-4 havonta abban az esetben lehet rá szükség, ha
Milyen jelek utalhatnak rá, hogy itt az ideje a fogkőeltávolításnak?
- Látható fehér, barna, sárga lerakódás a fogakon, különösen az ínyvonal közelében
- Érdes, egyenetlen felszín a fogakon
- A fogszín változása, sárgás-barnás elszíneződések
- Tartós rossz lehelet
- Fogínyvérzés fogmosás vagy fogselyemhasználat közben
- Visszahúzódó fogíny
- Duzzadt, érzékeny fogíny
Hogyan történik a fogkőeltávolítás?
A fogtisztítás a fogkő és a fogakon vagy az íny alatt lévő foltok eltávolításából áll. Ezt a 30-40 perces kezelést általában dentálhigiénikus kolléga (esetleg fogorvos) végzi és speciális eszközökkel, ultrahangos készülékkel vagy kézi műszerekkel távolítja el a fogkövet és plakkot. Az ultrahangos depurátor hegye magas frekvencián rezegve lefejti és eltávolítja a fogkövet a fog felszínéről. A depurátor egyidejűleg vizet permetez, amely hűti az eszközt, és segít leöblíteni a szájüregből az eltávolított lerakódásokat. Az ultrahangos rezgések és a vízpermet kombinációja hatékonyan tisztítja a fogakat anélkül, hogy károsítaná az ínyt vagy a fogzománcot. A fogkőleszedést követően a fogakat polírozó kefével és pasztával tesszük még simábbá és fényesebbé. Az eljárás fájdalommentes, de egyéni érzékenység esetén helyi érzéstelenítésben is végezhető.
Szeretettel várunk a Najudentben!
Szerző: Fogászat Najudent | aug 21, 2024 | Blog
Ha azt vesszük észre, hogy a fogínyünk visszahúzódott, és a foggyökérből több látható, mint korábban, akkor valószínűleg ínyrecesszióval állunk szemben. A fogíny recessziója kezelhető, de ehhez a kiváltó ok tisztázása és mielőbbi kezelés szükséges.
Miért fontos az íny egészsége?
A fogak egészségének nemcsak a korona és a foggyökér része, hanem a fogakat megtámasztó fogágy is. Az állcsont az a kemény rész, amely a fogat az ún. parodontális szalagok segítségével tartja a helyén, illetve ez biztosítja a rugalmasságát és mobilitását is. A fogíny pedig az a rugalmas kötőszövet, amely körbeveszi és védi csontot és a foggyökeret. Ha az íny nincs megfelelő állapotban, az a fog épségét is veszélyezteti.
Mi az az ínyrecesszió?
Az íny visszahúzódása (vagy ínyrecesszió) az a folyamat, amelynek során az íny széle elmozdul normál helyzetéből (a gyökér és a fog közötti határról), így a gyökér egy része szabaddá és láthatóvá válik.
Ahogy a zománc a fog koronai részét védi, úgy a fogíny a foggyökér, valamint a fogakat rögzítő állcsont védelméért felel, megóvva őket a külső mechanikai és kémiai ingerektől, hőhatásoktól és a szájüregbe kerülő kórokozóktól.
Az ínyrecesszió tünetei
Az ínyrecesszió, más néven ínyvisszahúzódás, számos jellegzetes tünettel jár, amelyek mielőbbi felismerése segíthet a probléma korai diagnosztizálásában és kezelésében.
A foggyökerek szabaddá válása miatt a fogak fokozatosan érzékenyebben reagálhatnak a hideg, meleg, édes vagy savas ételek és italok fogyasztására, gyakran ez az első tünet, amelyet megtapasztalunk. Ez a fogérzékenység különösen intenzív lehet fogmosáskor vagy fogselyem használatakor.
Az íny visszahúzódásával a fognyakak és a foggyökerek láthatóvá válnak és a fogak hosszabbnak tűnhetnek a megszokottnál. A „megnyúlt fog” az egyik legnyilvánvalóbb jele az ínyrecessziónak.
Az ínygyulladás szintén gyakori kísérője az ínyrecessziónak, amely vörös és duzzadt, érzékenyebb vagy fájdalmas fogínyt eredményezhet.
Fogmosás vagy a fogselyem használata során gyakran jelentkezhet fogínyvérzés is.
Az íny visszahúzódása miatt a fogak elmozdulhatnak, és elhelyezkedésük is megváltozhat, ami rosszul illeszkedő, rendellenesen elhelyezkedő fogakat eredményezhet.
Az íny visszahúzódásával a fogak közötti rések is megnőhetnek, ami miatt könnyebben felhalmozódik a lepedék és az ételmaradék.
Súlyos esetekben az ínyrecesszió miatt a fogak elveszíthetik stabilitásukat és meglazulhatnak, ami idővel a fogak elvesztéséhez vezethet.
Az íny visszahúzódása következtében a fognyakak körül kialakuló zsebekben könnyen felhalmozódhat a baktériumokkal teli lepedék, ami kellemetlen leheletet okoz.
A fogíny visszahúzódásának leggyakoribb okai
Az ínyrecesszió leggyakoribb oka a kemény, durva sörtéjű fogkefe és a vízszintes és/vagy erőteljes fogmosási technika. Ennek nyomai leggyakrabban szemfogakon és premolárisokon tapasztalhatók. Ilyen esetben a megelőzés viszonylag egyszerű: puha sörtéjű vagy elektromos fogkefe használata.
- A fogak rendellenes elhelyezkedése
A rosszul érintkező fogak, torlódások is veszélyeztethetik az íny épségét. A fogak rendellenes elhelyezkedése és a rágóerők egyenetlen elosztása (például, ha egy vagy több fog előre vagy hátrafelé dől) fokozott nyomást gyakorolhat az ínyre és a túlterhelés visszahúzódásához vezethet.
A fogkő és baktériumok felhalmozódása a fogak körül a csontok, az íny és a fogakat tartó szövetek elvesztését okozza. A fogmosás mellett ez az egyik fő oka a fogíny recessziójának.
Az átlagosnál vékonyabb íny könnyebben sérülhet, ezért hajlamos a fogíny visszahúzódására.
A helytelen fogszabályozás is okozhatja a fogíny recesszióját, nem megfelelő diagnózis, kezelési terv vagy túlzott erőkifejtés esetén.
- Rosszul illeszkedő fogpótlások
A rosszul beállított koronák, elöregedett fogpótlások is okozhatnak ínygyulladást és ínyrecessziót.
Életkori sajátosság, hogy 40- 50 év felett a fogíny élettani folyamatok hatására fokozatosan elveszti rugalmasságát, zsugorodni kezd és már nem tudja maradéktalanul betölteni a fogakat tartó-megtámasztó szerepét.
A dohányzás a fogágyproblémák tipikus kockázati tényezője, beleértve a fogíny gyakori recesszióját is.
A legtöbb esetben az íny recessziójának nem csak egy kiváltó oka van, hanem több tényező is közre játszhat a kialakulásában.
Az ínyrecesszió következményei
Mivel a foggyökeret csak a fogíny védelmezi, az ínyrecesszió kezelésének elmulasztása idővel komoly következményekkel járhat.
A foggyökerek szabaddá válása nemcsak kellemetlen fogérzékenységet, rövid ideig tartó intenzív fájdalmat okoz a hideg és meleg, édes és savas ételek, italok fogyasztásakor, de növeli a saverózió és a fogszuvasodás kockázatát is.
A támaszukat vesztett fogak, idővel elmozdulhatnak és akár el is veszíthetjük őket.
A visszahúzódott íny esztétikai szempontból is hátrányos, is a szabaddá váló gyökerek miatt a fogak hosszabbak és kopottak, sárgásak lehetnek, ami sokat ronthat mosolyunk megjelenésén.
Az ínyrecesszió a fogágybetegség fokozott kockázatával is együtt jár, amely megfelelő kezelés hiányában folyamatosan károsíthatja a fogak tartószöveteit, és idővel a fogak elvesztéséhez vezethet. Súlyos esetben a fogíny recessziója a fogérzékenység és a fogak stabilitásvesztése miatt kényelmetlenné teheti az étkezést is, ami negatívan befolyásolja az életminőségünket.
Az ínyrecesszió kezelése
Az első, legfontosabb lépés a recessziót kiváltó ok, okok feltérképezése és megszüntetése. A többi már mind tünetei kezelés.
Fontos, hogy mielőbb szakorvoshoz forduljunk, hiszen az ínyvisszahúzódás korai stádiumában akár egy professzionális rendelői fogtisztítás is elegendő lehet, esetleg kiegészítve a fogérzékenységet megszüntető fluoridos lakkozással és/vagy otthoni szájápolási szerekkel.
Komolyabb esetben fognyaki tömés csökkentheti a kellemetlen tüneteket.
Amennyiben a visszahúzódott fogíny esztétikailag is problémát jelent, különböző ínyplasztikai beavatkozások segítségével megoldható az ínyvisszahúzódás miatt szabaddá vált foggyökerek újbóli fedése.
Az ínyrecesszió megelőzése
Mint mindig a megelőzés a legjobb orvosság, ezért a megfelelő szájhigiénia a legfontosabb lépés ahhoz, hogy megelőzzük vagy megállítsuk az ínyünk visszahúzódását.
Ehhez a lepedék, a fogkő és a baktériumok rendszeres és alapos eltávolítására van szükség, mely maradéktalanul csak rendelői körülmények közt lehetséges.
Ezért az otthoni szájápolás mellett fontos az évente egy-két alkalommal végzett professzionális ultrahangos fogtisztítás, fogkőeltávolítás beiktatása is, mely nemcsak a fogak felszínéről, de az íny alól is képes eltávolítani a fogkövet és a fogágyat pusztító kórokozókat.
A helytelen fogmosási technika gyakran vezet ínyrecesszióhoz, ezért nagyon fontos a helyes fogmosási technika elsajátítása, ebben dentálhigiénikus kolláganőink – akár a már rendelőnkben is elérhető iTOP szájhigiénés program keretein belül- készséggel nyújtanak segítséget.
Természetesen minél korábbi stádiumban fedezzük fel az ínyvisszahúzódást, annál egyszerűbben és sikeresebben kezelhető, ezért javasoljuk, hogy már az első tünetek jelentkezésekor keressünk fel egy parodontológus szakorvost!
Szerző: Fogászat Najudent | aug 14, 2024 | Blog
Bár gyakran az arcvonásainkat is hátrányosan befolyásolja, a túlharapás nem pusztán esztétikai probléma; kezelés nélkül olyan egészségügyi következményhez vezethet, mint a fogak kopása, az íny gyulladása vagy az állkapocsízület megbetegedései.
Mi az a túlharapás?
Túlharapásról akkor beszélünk, amikor a fogak összezárása esetén, a felső fogak jelentősen előrébb állnak, mint az alsó fogak. Ez a fajta helytelen záródás általában abból adódik, hogy az alsó fogsor hátrébb helyezkedik el, mint a felső fogsor, és a felső fogak jelentős része harapáskor átfedi az alsókat. A túlharapás lehet mérsékelt vagy súlyos, és jelen lehet csak az egyik vagy akár mindkét oldalon.
A túlharapás okai
A túlharapás kialakulhat örökletesen, genetikai tényezők következtében is, de okozhatja helytelen testtartás és nyelvtartás, illetve gyermekkori rossz szokások, beidegződések, mint pl.: ujjszopás, cumizás, szájlégzés vagy nyelvlökéses nyelés.
Milyen problémákat okoz a túlharapás?
A túlharapásnak különböző fokozatai vannak, minél komolyabb, annál fontosabbak lesznek az általa generált problémák.
A túlharapás megváltoztathatja a száj formáját és az arcprofilt. Még egy kis mértékű túlharapás is hátrányos lehet vonásainkat tekintve, de a jelentősebb túlharapások drámaian befolyásolhatják az arc megjelenését és az önbizalmunkat.
Az esztétikai hátrányok mellett a túlharapás gyakran más fogászati problémákkal is jár:
- Fogtorlódás
- A torlódás miatti nehezített szájhigiénia miatt gyakoribb a fogszuvasodás esélye,
- Valamint a fogínygyulladás, ínyrecesszió és fogágybetegség kockázata
- Az állkapocs izmainak túlzott feszültsége miatt gyakoribb az éjszakai fogcsikorgatás
- Helytelen fogzáródás és túlterhelés miatti fogkopás (az alsó elülső fogakra túlzott terhelés nehezedik, mely idővel a fogak kopásához, letöredezéséhez vezethet.)
- Rágási-és beszédproblémák
A fogak torlódása negatívan befolyásolja a száj, az állkapocs és a légutak működését is.
Túlharapás esetén az állcsontok nem megfelelő pozícióban vannak, ami idővel problémákat okozhat az állkapocs ízületeiben is.
Így a túlharapás olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például a csökkent oxigénellátás, a horkolás, az alvási apnoe vagy a TMI diszfunkció, fejfájás, nyakfájás, koncentrációs és tanulási zavarok stb.
A túlharapás kezelési lehetőségei
A túlharapásnak különböző fokozatai vannak, és a kezelési lehetősége elsősorban a páciens életkorától, illetve a túlharapás mértékétől függ.
A túlharapás kezelhető fogszabályzóval (rögzített önligírozó készülékkel, láthatatlan kivehető Aligner-típusú sínekkel). Súlyosabb esetben a kezelés műtéttel is kiegészülhet.
Egy fogszabályozó szakorvos az első konzultáció alkalmával (képalkotó és fizikai vizsgálatok segítségével) képes diagnosztizálni a problémát és javaslatot tenni a megfelelő kezelési módra.
Szerző: Fogászat Najudent | júl 16, 2024 | Blog
A nyelvlökéses nyelés a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt érintő probléma, mely kezelés nélkül könnyen vezethet a fogszabályozó kezelés sikertelenségéhez. Emellett számos egyéb, az egészségre gyakorolt negatív hatása is van, mint a szájlégzés, a helytelen testtartás miatti nyak-és hátfájás, bokasüllyedés stb. Szerencsére logopédiai vizsgálattal kiszűrhető és kezeléssel mindez gyorsan és hatékonyan megszüntethető!
Mi az a nyelvlökéses nyelés?
A nyelvlökéses nyelés egy csecsemőkori reflex, ami normál esetben legkésőbb a fogváltás időszakáig magától visszafejlődik. Azonban egyes tényezők befolyása miatt visszamaradhat, és – számos káros következménye miatt- kezelést igényel.
A nyelvlökéses nyelés esetén a nyelv rosszul helyezkedik el a szájban: előre türemkedik, hozzá nyomódik a fogsorhoz, esetleg elöl vagy oldalt ki is bukkan a fogak mögül.
A probléma ráadásul általában szájlégzéssel és hangképzési zavarokkal is párosul.
Ilyenkor egyes izmok megfeszülnek, míg mások túlzottan elernyednek, mely az egész arc fejlődését, növekedési irányát befolyásolja: megváltozik a szájpadlás boltozatának az íve, az állkapocs helyzete, az arc formája, szimmetriája.
Hogyan alakul ki a nyelvlökéses nyelés?
Csecsemőkorban és kisgyermekeknél még természetes, élettani jelenség a nyelvlökéses nyelés, vagyis amikor a nyelv nyelés közben előre lökődik. Később azonban, a tejfogak megjelenésével, 5-6 éves korra ennek a korai nyelési reflexnek át kéne váltania a felnőttkori nyelési formára.
Azonban az évekig elhúzódó szoptatás, illetve a cumizás, ujjszopás hatására ez a folyamat nem tud végbe menni, mivel a szájüregben folyamatos akadály van. A fogcsikorgatás, fogszorítás, körömrágás és egyéb gyermekkori rossz szokások tovább rontják az állkapocs állapotát.
A napi ezer-kétezer nyelés, a hibásan rögzült izomműködés és a folyamatos erőhatások következtében az arc, az állkapcsok és a fogak növekedése, fejlődése is eltér a szabályostól, és kialakulnak a
- Különböző harapási rendellenességek, mint a nyitott harapás, keresztharapás, élharapás
- Fogazati eltérések, mint a kifelé vagy befelé dőlő, illetve elforduló, torlódó fogak
- Beszédhibák, pöszeség (a nyelv kibújik a fogak között, esetleg oldalra nyomódik), orrhangzós beszéd stb.
- Szájlégzés
Ilyenkor nemcsak a fogsor, hanem az állkapocs és az arccsont is deformálódhat.
Sőt! A rossz nyelési technika és a nem megfelelő terhelés következtében a nyak és váll izomzata is átalakulhat.
Nyelvlökéses nyelésnél a nyelvizmok és a szájfenék izmai is megrövidültek, ami kihatással van testtartásra is. A nyaki izmok is megrövidülnek, a váll előre esik, a nyak előre bukik, a folyamat pedig megbontja a teljes vázizomzat egyensúlyát.
Mivel testünkben minden mindennel összefügg, egy pici egyensúlyzavar az egész testre, és életmódunkra kihatással lehet. A nyelvlökéses nyeléssel élő páciensek szinte minden esetben lúdtalpasok.
Honnan ismerhető fel a nyelvlökéses nyelés?
Sok árulkodó jel van, melyek fennállása esetén érdemes szakemberhez fordulnunk.
Ezek közé tartozik jellemzően ha
- a gyermeknek rendszeresen nyitva a szája,
- nyelve az alsó fogmederben pihen, vagy a két fogsor között látható
- ajkai kiszáradtak, cserepesek, berepedeznek,
- nyitott szájjal alszik, lélegzik,
- a rossz harapás következtében csúnyán eszik (például csámcsog, alig rágja meg az ételt, habzsol, vagy éppen túl sokat nyammog a falaton)
- súlya a jó étvágy ellenére sem gyarapszik (a nem megfelelő rágás miatt a táplálék nem hasznosul),
- hangosan iszik, nagyokat kortyol,
- gyakran náthás,
- beszédhibás (gyakori a sziszegő, susogó hangok pontatlan ejtése vagy néhány hang (t, d, n, l, ) nem megfelelő helyen történő ejtése),
- a feje előre dől,
- túl erős a nyáltermelése,
- fogazata és szájpadlása szabálytalan,
- fogszabályozás hatására nem, vagy csak nehezen alakul a fogazat
- fogai a fogszabályozás után visszarendeződnek
A nyelvlökéses nyelés korai kezelése
Azért is fontos, hogy gyermekünket mielőbb elvigyük egy logopédushoz és/vagy fogszabályozó szakorvoshoz, mert minél fiatalabb korban derülnek ki a fenti eltérések, annál egyszerűbben, hatékonyabban és gyorsabban kezelhetők.
A fogszabályozó szakorvos már 6-8 éves kor körül (a fogváltás idején) ellenőrizni tudja az első-hátsó, és az egyes oldalsó fogak egymáshoz való viszonyát, ki tudja szűrni a funkcionális problémákat, harapási rendellenességeket, valamint a kisgyermekkori szokások káros következményeit (a cumizás, ujjszopás, nyelvlökéses nyelés, a korai v. késői fogváltás, vagy a szájlégzés).
A korai kezelés esetén a nyelvlökéses nyelés megszüntetéséhez gyakran elegendő az ún. myofunkcionális tréner használata is. Ez a mioterápiás eszköz, egy kicsi szilikon készülék, amelynek viselése segít a nyelv helyes pozícionálásában, az orrlégzés kialakításában, a szájizmok erősítésében, valamint a fogívek és a fogak rendezésében.
A készülék a saját izomerő kiegyensúlyozása által működve szabályozza az arc, a nyelv és rágóizomzat megfelelő működését és segít megszüntetni a különböző rossz szokásokat.
Bár lágy erőkkel dolgozik, egyidejűleg hat az alsó és a felső állcsontra egyaránt, és a helyes izomműködés elérésével már pár hónapos használat után is igen látványos eredmény tapasztalható.
Itt fontos megjegyezni, hogy a gyermekkori fogszabályozást is ebben a korban javasolt elkezdeni, amikor már kinőttek az első maradó őrlőfogak, és stabilizálódik a hátsó harapás, ugyanakkor az állcsontok növekedése még fejlődésben van és könnyen alakítható.
A különböző eltérések, fogazati és harapási rendellenességek ebben a korban még éjszakai, kivehető fogszabályozó készülékkel is gyorsan és hatékonyan kezelhetők, melynek segítségével a későbbiekben gyakran elkerülhető a rögzített fogszabályozó készülék viselése, és így éveket és jelentős költséget takaríthatunk meg. Míg bonyolultabb esetben a korai kezelés megalapozza, és lerövidíti a későbbi, rögzített fogszabályozó készülékkel történő fogszabályozást.
Azonban, ha a nyelvlökéses nyelésre már iskolakezdéskor 8-10-12 éves kor körül derül fény, akkor a fogszabályozás mellett feltétlen szükség van kiegészítő, logopédiai terápiára is.
Miért fontos a logopédiai kezelés nyelvlökéses nyelés esetén?
Nyelvlökéses nyelés esetén a fogszabályozás önmagában nem elég.
Egyrészt nyelvünk folyamatosan a fogszabályozás ellen dolgozik, amely így a szükségesnél jóval hosszabb vagy akár sikertelen is lehet, másrészt a nyelvlökéses nyelés logopédiai kezelés nélkül már rövid időn belül (akár 1-2 év) a fogak visszarendeződését okozhatja.
Sajnos gyakori, hogy így válik az ablakon kidobott pénzzé egy évekig húzódó, költséges fogszabályozó kezelés.
Mi történik a logopédiai terápián?
A logopédiai vizsgálat, illetve terápia a fogszabályozás megkezdése előtt vagy a kezeléssel párhuzamosan javasolt.
A terápiás kezelés nyelésterápiából, izomterápiából, illetve szükség esetén beszédterápiából áll, melynek során
- kialakítjuk az orrlégzést,
- az egészséges fogsor kialakításához és megtartásához szükséges izomerőt,
- megerősítjük, nyújtjuk, mobilizáljuk a helyes nyeléshez szükséges izomcsoportokat,
- korrigáljuk a nyeléstechnikát és elsajátítjuk a szabályos nyelést,
- átszoktatjuk és automatizáljuk a nyelvet a megfelelő nyugalmi helyzetébe,
- szükség esetén javítjuk az artikulációs hibákat.
A terápia 8-10 héten át, heti egy alkalommal történik, gyermekek esetében a szülő jelenlétével, melyet – szintén szülői irányítással- napi 15-20 perces otthoni gyakorlással egészítünk ki.
Amennyiben a nyelvlökéses nyeléshez hangképzési probléma is járul, úgy a kezelés artikuláció javítását célzó terápiával is kiegészülhet.
A fogszabályozás sikerességének érdekében, a terápia befejezése utáni évben 6-8 hetente javasolt kontroll.
Rendelőnkben – amennyiben arra szükség van – minden fogszabályozó kezelés logopédus kolléga bevonásával és közreműködésével történik, annak érdekében, hogy az elért eredmény a lehető legesztétikusabb és tartós legyen.
Blogcikkünk Szentes Ágnes logopédus közreműködésével készült.
