Szerző: Fogászat Najudent | márc 23, 2023 | Blog
Régi fogpótlásaink időnként cserére szorulnak, ennek lehet esztétikai és egészségügyi oka egyaránt.
Blogunkból kiderül, milyen jelek utalnak rá, hogy eljött a koronacsere ideje.
Amikor a korona alatt fáj a fog
A korona alatti fájdalmat okozhatja fogszuvasodás és másodlagos szuvasodás is.
Nem jól záró fogpótlás esetén a baktériumok a koronával ellátott fogakat sem kímélik, hisz
az íny és a korona széle között képesek utat találni maguknak a foghoz, ami a fog kilyukadásához vezethet.
Előfordulhat fogszuvasodás abban az esetben is, ha a korona rögzítéséhez használt cement kioldódik, hisz a kórokozók így is hozzáférnek a lecsiszolt, a zománc védelme nélkül maradt fogcsonkhoz.
A korona alatti fog az előrehaladott szuvasodás és fogbélgyulladás miatt akár el is halhat.
Ez történhet lassan, tünetmentesen is, amikor esetleg fogászati góckutatás vagy kontrollröntgen hívja fel a fogorvos figyelmét arra, hogy a korona alatti foggyökéren gyulladás van.
De a fogbélgyulladás (pulpitis) okozhat enyhébb vagy komoly fájdalmat is.
Az akut fogbélgyulladás tünete lehet a különböző ingerekre (hideg, meleg, édes, savas) fellépő elhúzódó fájdalom, esetleg kisugárzó, lüktető fogfájás.
A már elhalt fog tünete pedig a melegre jelentkező feszítő fájdalom és a ráharapási érzékenység.
A fog elhalása bekövetkezhet az ún. csiszolási trauma miatt is.
A korona alatti fogszuvasodás, gyulladás, elhalás gyökérkezeléssel hatékonyan gyógyítható, ám ehhez általában a korona vagy híd eltávolítására van szükség.
Fogínygyulladás a korona körül
A régi, elöregedett fémkerámia koronák, hidak körül idővel gyakran alakul ki fogínygyulladás és fogkő.
Ennek több oka is lehet, az egyik a nem megfelelő szájhigiénia.
A fogpótlások ugyanis sokkal körültekintőbb, alaposabb tisztítást igényelnek speciális fogtisztító eszközökkel; egycsomós fogkefével, fogköztisztító kefével, fogselyemmel.
Ha pedig a lepedéket nem sikerül megfelelően eltávolítanunk, akkor a lerakódó baktériumokkal teli filmréteg (plakk) irritálni kezdi a fogíny lágy szöveteit, melyre azok gyulladással reagálnak. Ilyenkor jelenik meg a fogínyvérzéssel, duzzanattal, vöröslő ínnyel járó fogínygyulladás, a lerakódó fogkő, vagy a visszahúzódó fogíny (ínyrecesszió). Ha pedig az íny visszahúzódik, a korona széle máris nem zár megfelelően és szabad az út a kórokozók számára.
A gyulladás idővel a csontszövetekre is átterjedhet és kialakulhat a fájdalmas fogágybetegség a fogak mellett, az ínyben megjelenő parodontális tasakokkal, esetleg genny ürülésével, az íny alatti csont pusztulásával.
A másik lehetséges ok a fogpótlások nem megfelelő technikai kivitelezése vagy elöregedése:
ha a korona széle eláll, nem illeszkedik pontosan, akkor a fogíny kezelése sem lehet eredményes, mert a rosszul záró pótlás fenntartja a gyulladást.
Ez esetben a fog és az íny egészsége érdekében mindenképp javasolt a korona vagy híd mielőbbi cseréje (https://najudent.hu/mikor-van-szukseg-koronacserere/) .
Szürke ínyszél a korona körül
A korona és az íny találkozásánál megjelenő szürke csík több, mint esztétikai hiba, ínyünk egészségét is veszélyeztetheti. A jelenség általában a régebbi koronaelőkészítési technikákkal készített fémkerámia pótlásoknál jelenik meg, amikor a korona szélét nem takarja az íny, és nem megfelelően tisztítható.
Ez a kivitelezés nem tudja megfelelően biztosítani a fogíny védelmét, a korona fém széle az ínybe nyomódik, amely idővel fogínygyulladást, fogínyvisszahúzódást eredményez, amely csak koronacserével gyógyítható.
A modernebb, ún. vállas koronaelőkészítési technológia fog és az íny egészségét egyaránt védő csiszolási módszer, mely a korona szélénél tökéletesen precíz, pontos zárást biztosít, így nincs elálló koronaszél, a fogíny védett és egészséges marad.
Segítségével elkerülhető az elszíneződött ínyszél, biztosítható a korona tökéletes tisztíthatósága, csökken az alászuvasodás és az ínybetegségek kockázata.
A vállas csiszolási módszer egyaránt alkalmazható hagyományos fémkerámia és fémmentes porcelán vagy a legmodernebb, CAD/CAM technológiával készülő cirkónium koronák esetében is.
A cirkon koronák speciális anyaguknak és előkészítési technológiájuknak köszönhetően nemcsak tartósabbak és ellenállóbbak, de rendkívül esztétikus, élethű megoldást nyújtanak, és maximálisan óvják a fogíny egészségét is.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 27, 2023 | Blog
A fogak belsejében található fogbélben létfontosságú nyirok-és vérerek, valamint idegrostok futnak, ezek biztosítják a fog számára az anyagcserét és az érzékelést.
Ám ha a fogszuvasodás eléri a fogbelet (pulpát), a kialakuló fertőzés és gyulladás komoly, csillapíthatatlan fájdalmat válthat ki. Ez az a pont, ahol általában már a legnagyobb halogatók is hívják fogorvosukat, és a fog már csak gyökérkezeléssel menthető meg.
Miért van szükség gyökérkezelésre?
A fertőző gyulladás a foggyökéren keresztül tovább terjedhet a környező szövetekbe is, ami ciszta, tályog kialakulásához, csontpusztuláshoz, és végül fogunk elvesztéséhez vezethet. Emellett ezek a fogak gócként funkcionálnak, folyamatosan gyengítve az immunrendszert és másodlagos megbetegedéseket okozva szervezetünkben.
A gyökérkezelés gyakorlatilag az utolsó lehetőség a fog megmentésére. A kezelés során feltárjuk a beteg fog gyökércsatornáit, eltávolítva belőle az idegeket és a gyulladt szöveteket, majd gyökértöméssel, illetve fedőtöméssel zárjuk le a fogat.
Bár a köztudatban a gyökérkezelés még mindig egyfajta rettegett, kétesélyes fogászati beavatkozásként él, napjainkban helyi érzéstelenítés mellett, korszerű, speciális gépi műszerekkel végezve teljesen fájdalommentes, és az esetek 90-95%-ban eredményes.
Mikor van szükség gyökérkezelésre?
Gyökérkezelésre akkor van szükség, ha a fog a gyulladás vagy jelentős idegkárosodás jeleit mutatja.
A kezelés célja, hogy a fertőzés megszüntetésével a maradék ép foganyagot felhasználva funkcionális és esztétikai szempontból helyreállítsuk a fogat.
Az előrehaladott fogszuvasodás gyakori oka a gyökérkezelésnek. Mély szuvasodás esetén a baktériumok bejutnak a fogidegekkel teli pulpába és kialakul fogbélgyulladás (pulpitis), ami kezelés nélkül súlyos fertőzéshez, csontvesztéshez, vagy magának a fognak az elvesztéséhez vezethet.
De kiválthat fogbélgyulladást valamely trauma (pl. sportbaleset, esés, ütés, túlterhelés, a fog letörése, megrepedése vagy a fog lecsiszolása) is.
Megtörténhet, hogy a fogbél elhalása tünetmentesen játszódik le, esetleg a fog elszíneződése hívja fel rá a figyelmet. Ezt is jellemzően a frontfogakon (metszőfogak, szemfogak) tapasztalhatjuk, mivel az őrlőfogakra nem jellemző az elszíneződés.
Az elhalt fog kezelése akkor is fontos, ha a fog nem okoz panaszt, mivel a bakteriális fertőzés a foggyökérből tovább terjedhet a környező csontállományra, vagy akár a szomszédos fogakra is.
A fogbélgyulladás tünetei
- Fogfájás rágás közben
- Fogfájás nyomás hatására
- Spontán, bármely inger nélkül kialakuló fogfájás
- Tartós, lüktető vagy kisugárzó fogfájás
- A fogak elhúzódó érzékenysége hideg vagy meleg ételek/italok hatására
- Arcduzzanat
- A fog elszíneződése vagy beszürkülése
- A környező íny duzzanata és érzékenysége
- A fog melletti íny területén kialakult tályog, hólyag vagy pattanásszerű elváltozás
- Genny ürülése a fogból
Hogyan zajlik a gyökérkezelés?
A kezelés helyi érzéstelenítésben történik.
Első lépésként megkeressük és feltárjuk a foggyökér teljes csatornarendszerét, eltávolítjuk a benne található ereket, idegeket és a fertőzött szöveteket.
Ezután speciális műszerekkel kitisztítjuk, sterilizáljuk a gyökércsatornát és tömhető méretűre tágítjuk. Ezután előkészítjük a fogat a gyökértöméshez vagy elhelyezzük benne egy ideiglenes, gyógyszeres tömést.
A fogat néhány napig/hétig hagyjuk gyógyulni, egyszerűbb esetben a kezelés 2 ülésben is kivitelezhető. Azt, hogy a gyökérkezelés hány alkalom, részben a fog állapota (a gyulladás mértéke), részben pedig anatómiai adottságai (pl. csatornák száma) befolyásolják.
Amikor a fog panaszmentes, és a gyulladás teljesen megszűnt, elkészítjük a végleges gyökértömést, melynek hosszát és tömörségét egy kontroll röntgenfelvételen ellenőrzünk.
A gyökércsatorna tömése akkor megfelelő, ha hermetikusan el van zárva minden oldalról és a tömés kitölti a csatornát.
A nem tökéletes zárás esetében a fogban előbb-utóbb megjelenhetnek a baktériumok. Legvégül fedőtöméssel, esetleg fogbetéttel (onlay) vagy csappal és koronával látjuk el a fogat.
Erre azért lehet szükség, mert a gyökérkezelt fogak a keringés hiány,a valamint a foganyagveszteség miatt sérülékennyé, törékennyé válnak, és megfelelő védelemmel tartósan visszaállíthatjuk eredeti funkciójukat.
Mitől lesz sikertelen egy gyökérkezelés?
A gyökérkezelés utáni fájdalom és érzékenység gyakori és teljesen normális reakció, mely pár nap alatt enyhül, majd magától is elmúlik. Azonban előfordul, hogy a fog gyulladásban marad, és fájdalom nem csillapodik, esetleg fokozódik. Ilyenkor mielőbb fel kell keresni a kezelőorvost, hogy kiderítsük, mi okozza a panaszokat.
Mitől fáj a „halott”, gyökérkezelt fog?
Gyakori kérdés, hogy mitől fájhat a gyökérkezelt fog, ha már nincs benne ideg?
A válaszhoz tudnunk kell, hogy a fog nemcsak a fog belsejében található idegekkel képes „érzékelni”, hanem a fogat körülvevő szövetekkel is. Gyökérkezeléskor a fogbél (pulpa) idegei kerülnek eltávolításra, melyekkel többek közt a hideg-meleg ingerekre reagál a fog. Ezért van az, hogy az elhalt, vagy gyökérkezelt fog már nem érzi a hőingereket. Azonban a fertőzés hatására a fog környéki szövetek; a gyökérhártya, illetve a fogat az állcsonthoz rögzítő kötőszövetes (periodontális) szalagok is megduzzadhatnak átmeneti fájdalmat, nyomásérzést, ráharapási érzékenységet okozva.
Milyen a sikeres gyökérkezelés?
A sikeres kezelés kulcsa a teljes gyökércsatornarendszer feltárása és fertőtlenítése, a sérült pulpaszövetek, a baktériumok, a bakteriális toxinok eltávolítása.
Egy gyökértömés akkor korrekt, ha a gyökértömő anyag a fog összes gyökércsatornáját, és azok teljes hosszát és szélességét kitölti, azaz „falálló”, illetve se nem rövidebb a kelleténél, se nem lóg túl a gyökér csúcsán. Erről a kezelést követő kontroll röntgenfelvételen győződhetünk meg.
A megfelelően gyökérkezelt fog panaszmentes, nincs se fájdalom, se rágáskor fellépő érzékenység.
Napjainkban, a korszerű fogászati eszközöknek és anyagoknak köszönhetően a sikeres gyökérkezelések aránya nagyon magas, 90-95 %.
Mi okozhatja a gyökérkezelés sikertelenségét?
Az adott fog anatómiai helyzetétől függően időnként még a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek befolyásolják a gyökérkezelés sikerességét, és a fájdalom napok után sem múlik, fokozódik, vagy idővel visszatér.
Elmondjuk, melyek lehetnek a leggyakoribb problémák gyökérkezelés után.
Fertőzés
A fog fertőtlenítése és a gyökértömő anyaggal való lezárása után is maradhatnak még baktériumok a fogban vagy a környező szövetekben – különösen, ha a gyökércsúcs környéke erős gyulladásban volt, vagy a nyálból kerültek baktériumok a gyökércsatornába. Ilyenkor tovább tarthat a gyógyulás, míg immunrendszerünk leküzdi a kórokozókat, és fogunk még napokig, hetekig enyhe fájdalommal, érzékenységgel reagálhat a melegre, nyomásra, harapásra, és a teljes gyógyuláshoz akár antibiotikum-kúrára is szükségünk lehet.
Feltáratlan gyökércsatorna
A kis és nagyőrlő fogak több csatornával rendelkeznek, melyek lehetnek görbék, szabálytalanok vagy szabad szemmel észrevehetetlenek.
Különösen a 3-4 vagy akár 5 csatornával ellátott nagyőrlők esetében fordul elő, hogy egy szám feletti csatorna vagy oldalcsatorna rejtve marad, esetleg az elgörbült gyökér miatt teljesen nem feltárható.
Ha a gyökérkezelt fog továbbra is fáj hideg, meleg, vagy savas ingerekre, vagy akár nyomásra, akkor elképzelhető, hogy észrevétlen fogideg vagy feltáratlan csatorna maradt a fogban és a fertőzés továbbra is fennáll.
Túl rövid gyökértömés
Amennyiben a gyökértömés nem tölti ki teljesen a gyökércsatornát, a köztes helyeken elszaporodhatnak a baktériumok. Elképzelhető, hogy a fog évekig panaszmentes lehet, azonban fogászati gócként funkcionál.
Túltömött gyökércsatorna
Időnként előfordulhat, hogy a gyökértömés elkészítése során túl sok tömőanyag kerül a csatornába és az túlfolyik a gyökércsúcson, kikerülve a környező szövetekbe. Ez a tömőanyag idővel felszívódik, de az elhelyezkedésétől és mennyiségétől függően okozhat panaszokat- ilyen esetben a gyökércsúcs rezekció lehet a megoldás.
A foggyökér hossza speciális, elektromos gyökércsatorna bemérővel, valamint kontroll röntgennel pontosan meghatározható.
Túl magas tömés
Ha a fedő tömés vagy a gyökérkezelt fogra készített korona minimálisan is magasabb a szükségesnél, akkor a frissen gyökérkezelt fog a szomszédos fogakhoz képest kiemelkedik, és túl nagy erővel ütközik a szemközti fogba, ami fájdalmat okozhat. Ilyen esetben a fogorvosnak egyszerűen csak vissza kell csiszolnia a tömés vagy a korona magasságát.
A fenti panaszok nem múlnak el maguktól, sőt idővel újabb problémákhoz vezethetnek, így tünetek esetén fontos mielőbb felkeresnünk egy fogorvost.
Rendelőnkben számos korszerű eszköz támogatja a sikeres és fájdalommentes gyökérkezelést: 3 D CT felvételek, gépi tágítóeszközök, elektronikus bemérő műszerek.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 26, 2023 | Blog
Van, amikor hiába járunk orvostól orvosig, panaszaink nem szűnnek, vagy csak átmenetileg javulnak, esetleg tüneteink okára az orvosok sem tudnak magyarázatot adni. Ilyenkor érdemes elmenni egy fogászati góckutatásra.
Mi az a fogászati góc?
A szervezetünkbe jutó kórokozókkal immunrendszerünk megpróbálja felvenni a harcot, ám előfordul, hogy nem sikerül teljesen felszámolni a fertőzéseket, így a gyulladási folyamat betokozódik és kialakul a góc.
A fogászati góc egy olyan, a szájüregben található, kötőszövetes tokkal körülhatárolt krónikus gyulladás, ahonnan a baktériumok és méreganyagaik a vér- és a nyirokkeringés útján eljutnak a szervezet más területeire, és ott produkálnak másodlagos megbetegedéseket.
Az eredeti, kiváltó gyulladás, azaz beteg fog általában nem fáj, sőt, teljesen tünetmentes is lehet, ám a folyamatos küzdelem és eredménytelen immunreakció a test távolabbi pontjain változatos tüneteket és állandó rossz közérzetet okozhat.
Egy fogászati góckutatás gyakran hónapokig, évekig tartó egészségügyi kálváriára deríthet fényt. Többek közt ezért is olyan fontos a rendszeresen beiktatott fogászati kontroll és panorámaröntgen.
Góc a szájüregen kívül testünk más szerveiben is kialakulhat, például a manduláknál, húgy-és ivarszerveknél, a középfülben vagy az arcüregben, ám a fogászati eredetű gócok előfordulása kiemelkedően magas.
A fogászati gócok kezelése
A különböző eredetű fogászati gócok természetesen eltérő kezelést igényelnek, amely lehet egy egyszerű fogkőeltávolítás és tasakkezelés, gyökérkezelés vagy új gyökértömés készítése, foghúzás vagy műtéti fogeltávolítás is.
Az időben felfedezett góc általában egyszerűbben, és kevésbé radikálisan kezelhető és szervezetünket is sok felesleges megterheléstől óvjuk meg
Például egy foggyökér körüli tályog esetén idővel nagyfokú csontpusztulás alakulhat ki, amikor a fogeltávolítás után a fogbeültetés is körülményesebbé válhat és csak csontpótlás segítségével kivitelezhető.
A fogászati gócok megszüntetésével az egyéb egészségügyi problémák is rohamos javulásnak indulhatnak.
Mikor van szükség góckutatásra?
A góc keresése, akkor válik indokolttá, amikor a panaszok a tüneti kezelések ellenére is megmaradnak, vagy a kezelést követően visszatérnek.
A szervezetben rejtetten megbújó góc a folyamatosan fennálló fertőzés miatt számos tünetet eredményezhet.
Az alábbi tünetek esetén szükség lehet góckutatásra:
- Bőrproblémák: a második leggyakoribb gócbetegségre hajlamos terület a bőrünk (pl. ekcéma, hajhullás, foltos kopaszodás, kiütések, bőrelváltozások, pattanások)
- Szempanaszok: kötőhártyagyulladás
- Mozgásszervek: ízületi gyulladások, reumatikus fájdalmak
- Emésztőrendszer: gyomor és nyombélfekély, Crohn betegség
A góc lehetséges fogászati kiváltó okai
Miből áll a fogászati góckutatás?
A fogászati góckutatás a szájüreg fizikai vizsgálatából (fogak, fogíny, nyálkahártya, nyelv, nyirokcsomók vizsgálata) vitalitás vizsgálatból ( fogidegek tesztelése, elhalt fogak keresése), valamint képalkotó diagnosztikából áll.
A góc megkereséséhez hagyományosan panoráma röntgent készítünk, de a modern képalkotó eszközök, mint a 3D CBCT röntgenfelvételek, 3 dimenzióban, jóval nagyobb felbontásban mutatják meg a fogak, a az állcsontok és a szájüreg legapróbb részleteit is, így megbízható precizitással segítenek felfedezni a rejtett, nehezen azonosítható fogászati gócokat is.
A Najudentnél a fogászati góckutatáshoz a legkorszerűbb technikai berendezések, például panoráma röntgen és 3D CBCT berendezés is rendelkezésre állnak.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | febr 21, 2023 | Blog
A stresszt sokféleképpen kezelhetjük, nassolással, dohányzással, alkoholfogyasztással, melyek mind károsak szájüregünk egészségére. Ugyanakkor a stressz önmagában is veszélyt jelenthet fogaink számára.
A stressz ma már szinte a mindennapjaink része, ám a tartós stressz mind fogainkra, mind szervezetünkre káros lehet.
Testünk természetes válaszreakciója a stresszre, hogy stresszhormonok özönét bocsátja ki, hogy éberebbé váljunk és bármikor reagálni tudjunk.
Ebben a helyzetben sokan nyúlunk automatikusan a magas szénhidrát-, és cukortartalmú ételek, koffeintartalmú italok, esetleg nikotin után, hogy javítsuk a hangulatunkat és megbirkózzanak a hétköznapok kihívásaival, a fáradtsággal és az energiahiánnyal.
Ám ezek a termékek nemcsak önmagukban károsak a fogainkra és fogínyünkre, de ahelyett, hogy enyhítenék a stresszt, inkább csak fokozzák azt azáltal, hogy megnövekedett toxicitást és gyulladást okoznak szervezetünkben.
A stressz legyengíti az immunrendszerünket is, így épp azon a pajzson keletkezik rés, amelyre leginkább szükségünk lenne.
Stressz esetén testünk a véráramba juttatott tápanyagokkal, köztük cukorral riadóztatja a szervezetet, ám a megemelkedett vércukorszint a szájüregben is egy sor negatív hatást vált ki.
Szájüregi fertőzések
A magasabb vércukorszint és fokozott kortizoltermelés, illetve a legyengült immunrendszer miatt nagyobb a fertőzésveszély, mert gyorsabban szaporodnak el a káros baktériumok fogínygyulladás, fogínyvérzést okozva. A fogíny mellett a nyálkahártya is érintett lehet, gyakoribb lehet az afta és a szájpenész megjelenése is.
Fogszuvasodás
Nemcsak a vér, de a nyál cukortartalma is megnő, ami fokozottan hajlamosít a fogszuvasodásra, különböző fog,- és fogágybetegségekre, illetve szájnyálkahártya-elváltozásokra, különösen, ha az étrendünk is főleg cukrokban és szénhidrátokban gazdag ételekből áll.
Fogcsikorgatás
A stressz- a nyakunk és hátunk mellett- az állkapcsunkban is izomfeszültségeket eredményez. Ilyenkor napközben önkéntelenül is megfeszítjük rágóizmainkat, melyek feszessé válnak, bemerevednek, fejfájást, nyakfájást és arcfájdalmakat okozva.
Az éjszakai fogcsikorgatást vagy fogszorítást (bruxizmus) legtöbbször a stresszel és szorongással hozzák összefüggésbe, bár kiválthatja harapási rendellenesség vagy rosszul illeszkedő fogsor is.
Ilyenkor a rágóizmok elképesztő erővel szorítják össze az alsó és a felső állcsontot, amit sem a fogak, sem tartószerkezeteik nem képesek tolerálni. A túlterhelés következménye a fogak fokozott érzékenysége, kopása, törése, a fogíny visszahúzódása, a tömések és fogpótlások kimozdulása. A probléma a szájüregen túli területekre is kihat: a nyaki izomzatra, a tarkó, a nyaki gerinc és a hát izomzatára, valamint a csigolyákra is.
Jellegzetes tünet a befeszült, megkeményedett rágóizmok, az állandó, tompa fejfájás, arcfájás vagy nyakfájás, illetve a fülbe kisugárzó állkapocs fájdalom is.
Szájszárazság
A nyál egyik fő funkciója, hogy segít eltávolítani az ételmaradékot a fogakról, remineralizálja a fogzománcot, és segít a kórokozók elleni küzdelemben.
Ám stressz esetén csökken a nyáltermelés, – különösen, ha a stresszt kávé-és alkoholfogyasztással, illetve dohányzással próbáljuk ellensúlyozni. Az így kialakuló szájszárazság fokozza a plakklerakódást, és kedvező körülményeket teremt a fogkő és az ínygyulladás kialakulásának, továbbá a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodásának.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 31, 2023 | Blog
A fogszuvasodás a második leggyakoribb betegség a nátha után, így az emberek többsége élete során előbb-utóbb találkozik vele.
Kezdeti stádiumban a lyukas fog teljesen tünetmentes lehet, de fontos mielőbb észrevenni az intő jeleket, hogy elkerüljük a komolyabb beavatkozást, – ma meg persze a rettegett fogfájást.
A fogszuvasodást savképző baktériumok okozzák, melyek kioldják a fogzománc ásványianyag tartalmát és üreget képeznek a dentinben. A zománc folyamatosan vékonyodik, majd áttörik és beavatkozás híján a folyamat halad tovább a fogbél felé, fogbélgyulladást okozva.
A fogszuvasodás leggyakrabban a kis- és nagyőrlő fogak barázdáit, valamint az egymással érintkező fogfelszíneket érinti.
Korai szakaszában még visszafordítható, ugyanakkor gyakran teljesen fájdalommentes, ami megnehezíti a fogszuvasodás észlelését.
A fogszuvasodás fázisai a következők:
Fehér foltok
A fogszuvasodás első stádiumát a fogzománcon megjelenő krétafehér pöttyök jelzik, melyet kalciumhiány és a lepedék okoz. Ilyenkor a szájüreg baktériumai által termelt savak már elkezdték kioldani a zománcból az ásványi anyagokat, de ebben a szakaszban a folyamat még visszafordítható.
Zománckopás
Az ásványianyag vesztés következtében a fogzománc törékennyé válik és megrepedezik. Innentől már nem képes védelmet biztosítani a káros külső hatások és a baktériumok további munkája ellen. Itt már felléphet hirtelen, nyilalló fogérzékenység hideg-meleg ingerre, illetve az édes ételek, italok fogyasztása után, mivel a fogzománc sérülése miatt kinyílt dentincsatornák érzékennyé teszik a fogat.
Dentinromlás
A fogzománc alatti szilárd réteg a dentin, melyet kezelés hiányában a baktériumok által termelt savak tovább bontanak. Ezt a stádiumot már időszakos vagy akár intenzív fájdalom, esetenként pedig kellemetlen lehelet kíséri, mely töméssel kezelhető.
Üregképződés
Miután a zománc és a dentin szervetlenanyag-tartalma tovább csökken, a fogban üreg alakul ki. Ez a stádium- a fogszuvasodás mértékétől függő- fájdalommal jár és fogtöméssel vagy – előrehaladott, nagy kiterjedésű szuvasodásnál- fogbetéttel kezelhető.
Ha a fertőzés eléri a pulpát, azaz az idegekkel teli fogbelet, kialakul a különösen fájdalmas fogbélgyulladás. Ez esetben a fog már csak gyökérkezeléssel menthető meg.
Fog elhalása
Ha ezen a ponton sem történik beavatkozás, akkor a fertőzés eljut a gyökércsúcsig, és a gyulladás átterjedhet a fogágyra és a fogakat tartó csontszövetre is.
A fájdalom ilyenkor az esetek többségében már nagyon erős, de a fogbélgyulladás időnként panaszmentesen is lezajlik. Az észrevétlenül elhalt fog tünete a melegre való érzékenység és a fog elszürkülése lehet, de ez utóbbi csak a frontfogak esetében fordul elő.
Az egész fejre, fülre, szemekig kisugárzó, gyakran a fájdalomcsillapítóra se reagáló fájdalom, amikor már meghatározni se tudjuk, melyik fogból ered, tipikusan a fogbélgyulladás (pulpitis) jele.
Ilyenkor mielőbbi gyökérkezelésre van szükség.
Ha az alább jelek bármelyikét is észleljük, mindenképpen érdemes felkeresni a fogorvosunkat!
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | jan 24, 2023 | Blog
Rendelőnkben számos felnőtt pácienssel találkozunk, akik arról számolnak be, hogy a gyerekkori fogszabályozásuk a retenciós készülék hiányán vagy nem megfelelő viselésén úszott el. Velük együtt pedig nem kevés pénz és befektetett energia.
A rossz hír az, hogy a fogak a fogszabályozás után még mozoghatnak. A jó hír viszont, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő kezeléssel mindezt megakadályozhatjuk.
Blogunkban elmondjuk, mik a fogszabályzó utókezelés legfontosabb szabályai.
Előző blogunkban írtunk róla, hogy a fogszabályzó levétele után, annak nyomása megszűnik, és a fogmozgásért felelős rugalmas periodontális szalagok aktiválják izommemóriájukat, hogy visszatereljék a fogakat a régi helyükre.
Amíg ez lezajlik olyan utókezelésre van szükség, amely biztosítja a fogak helyben tartását.
Milyen gyorsan mozdulhatnak el a fogak a fogszabályozás után?
Gyorsan. Ha a retenciós készülékünk elveszik, eltörik, vagy egyszerűen megfeledkezünk a viseléséről, fogaink akár két héten belül elkezdhetnek visszaállni korábbi helyzetükbe.
Mikor hagyják abba a fogak elmozdulását a fogszabályzó után?
Ahhoz, hogy a fogak szilárdan az új helyükön maradjanak, meg kell várnunk, amíg az új helyükön teljesen be nem csontosodnak. Ez a folyamat egyéni kezelés függvénye, de nagyjából kétszer annyi ideig tart, mint maga a fogszabályozás, így a készülékek kötelező viselési ideje általában 1,5-2 év.
Hogyan akadályozhatjuk meg a fogak elmozdulását?
Az egyetlen módja annak, hogy a fogak ne mozduljanak el, ha valamilyen módon rögzítjük őket, ezért ebben az időszakban a retenciós (helybentartó) készülékek viselésével akadályozhatjuk meg a fogak természetes mozgását.
A retenciós szakasz nagyjából másfél évet vesz igénybe, mialatt az állcsont és a fogíny alkalmazkodik a fogak új helyzetéhez.
Milyen retenciós készülékek vannak?
A retenciós készülékeknek két típusa van: rögzített és kivehető, és mindkettő ugyanúgy lenyomat alapján készül el.
Amikor lekerül a rögzített fogszabályozó készülék, helyette még aznap egy retenciós ívet ragasztunk fel a fogak belső felszínére, és pár napon belül elkészül mellé egy kivehető éjszakai retenciós készülék is.
A retenciós készülékeknél ugyanúgy szükség van időnkénti kontrollra, esetleg állításra, de már jóval ritkábban, mint a fogszabályozás aktív szakaszában, elég 3-6 havonta megjelenni.
Rögzített retenciós ív
A rögzített helybentartó készülék egy íves, rozsdamentes fémdrót, melyet a nyelv felöli oldalon- általában szemfogtól szemfogig rögzítve- ragasztunk a fogak belső felszínére, mert a frontfogak azok, melyek a legnagyobb eséllyel visszamozdulnak- különösen az alsó állcsonton. Ez a fémdrót kívülről egyáltalán nem látható, és kényelmesen, észrevétlen viselhető, nem zavaró sem az evésben, sem a beszédben.
Kivehető, éjszakai retenciós készülék
A kivehető, főleg éjszaka viselt retenciós készülékeknek több típusa van: az átlátszó műanyag sín (mélyhúzott retainer), illetve az akril alaplemezből és vékony fémdrótból álló típus (Hawley retainer).
Bár a kivehető helybentartó készülékek nagyobb szabadságot biztosítanak, fennáll a veszélye, hogy elfeledkezünk a használatáról vagy a kötelező viselési idő betartásáról.
Épp ezért a kétfajta helybentartó készülék nem választható alteratívát jelent, rendelőnkben mindig a kettőt kombinálva biztosítjuk az elért eredmény megőrzését.
Nagyon fontos, hogy a retenciós készülékeket az orvos utasításának megfelelően hordjuk, ne feledkezzünk el róluk és még véletlenül se hagyjuk abba önkényesen a viselésüket, ha szeretnénk megőrizni szabályos mosolyunkat.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
