Szerző: Fogászat Najudent | jan 14, 2024 | Blog
A megfázás és az influenza mindennaposak ebben az évszakban, ez pedig fogaink és szájüregünk egészségére is kihatással lehet.
Ha megfázással vagy egy jó kis influenzával nyomjuk az ágyat, valószínűleg a túlélésre gyúrunk és nem a gondos szájápolásra.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a köhögéscsillapítás és orrfújás mellett megérné elfeledkezni a szájhigiéniáról. Ha szem előtt tartunk néhány tippet, hogy minimálisra tudjuk csökkenteni a vírusos megbetegedések fogainkra gyakorolt kártékony hatását.
Ne feledkezzünk el a fogápolásról!
Gyakori, és bizonyos fokig érthető, hogy megfázás vagy influenza idején hajlamosak vagyunk elhanyagolni a szigorú száj-és fogápolást.
Amikor ágyban fekve vagy a kanapén görnyedve töltjük a napot, egyik kezünkben zsebkendővel, a másikban orrcseppel, az utolsó, ami eszünkbe jut az a fogmosás. Különösen, ha enni se tudunk, és napokig ki se mozdulunk a lakásból. Azonban a betegség alatt is fontos, hogy naponta kétszer fogat mossunk, mert a szájüreg ilyenkor még védetlenebbé válik a kórokozókkal szemben.
Ügyeljünk a hidratálásra!
Az influenza és megfázás elleni gyógyszerek gyakran okoznak szájszárazságot. Ha az orrunkon keresztül nem kapunk levegőt, szintén kiszárad a szánk, nem beszélve arról, ha be is lázasodunk.
A szájlégzés és a csökkent nyáltermelés következtében megszűnik a nyál természetes, öblítő hatása és a fogak védelme a káros baktériumoktól, illetve a savas támadásoktól. A fogakból fontos ásványi anyagok oldódhatnak ki, utat engedve a fogszuvasodásnak, fogínygyulladásnak.
Ennek megelőzése céljából, ha betegek vagyunk, igyunk bőséges folyadékot (ásványvizet vagy cukormentes teát) és szopogassunk cukormentes torokpasztillákat vagy gyógycukorkát, hogy fokozva a nyáltermelést megőrizzük a száj egészségét.
Válasszunk cukormentes köhögés elleni cseppeket
A köhögés elleni szirupok esetén kerüljük az olyan összetevőket, mint a cukor, fruktóz vagy a kukoricaszirup. A cukor a fogszuvasodás fő okozója, és minél tovább van a szájában, annál több idejük van az üregeket okozó baktériumoknak, hogy kárt tegyenek a fogzománcban.
Csökkentsük a savas ételek és italok bevitelét!
A citromos tea, a limonádé, narancslé és egyes forró italporok növelik a szájüreg savasságát, tökéletes feltételeket teremtve a baktériumok számára. A savas közeg növeli a fogérzékenységgel járó fogerózió, valamint a fogszuvasodás kockázatát, ezért lehetőség szerint kerüljük őket.
Hányás után várjunk a fogmosással!
Vannak gyomorvírusok, melyek hányással is járnak. Ilyenkor lehet, hogy úgy érezzük, hogy azonnal fogat kell mosnunk, de valójában jobb várni egy 30 percet a fogmosással és addig csak vízzel vagy szódabikarbónás vízzel öblögetni.
A gyomor testünk legsavasabb része, és hányáskor a gyomorsav bevonja a fogakat. Ha túl korán esünk nekik fogkefével, akkor ezzel a savval a fogak zománcrétegét dörzsöljük le.
Cseréljünk fogkefét!
Minden légúti betegségből való felépülés után – legyen az influenza, torokgyulladás, megfázás – érdemes kicserélni a fogkefénket, mert a kórokozók még 1-2 hétig is rajta maradhatnak.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | dec 30, 2023 | Blog
Legyen szó a karácsonyi asztalról, a céges partykról vagy szilveszteri bulikról; az alkoholfogyasztás az ünnepi alkalmak szinte nélkülözhetetlen része. Blogunkban arról írunk, hogyan hat mindez a szájüregünk egészségére.
Tudtad, hogy akár 700 különböző típusú baktériumfaj és egyéb más mikroorganizmus (archaea, gombák és vírusok) található a szánkban?
Megfelelő egyensúlyban ezek alkotják az egészséges szájflórát, melyek immunrendszerünk részeként döntő szerepet játszik egészségünk megőrzésében. A rendszeres vagy nagy mértékű alkoholfogyasztás azonban kedvezőtlen irányba befolyásolja a szájüreg mikroflórájának érzékeny egyensúlyát, és a jótékony baktériumok rovására elszaporodnak a kórokozó baktériumok.
Egy pár évvel ezelőtt végzett kutatás szerint * a rendszeres alkoholfogyasztók esetében nagyobb mennyiségű egészségre ártalmas baktérium volt jelen a szájüregben, mint azoknál, akik nem isznak; mindez pedig növeli a számos krónikus betegség, mint például a fogínygyulladás, fogágybetegség, szívproblémák és még bizonyos típusú daganatos megbetegedések (pl. szájüregi rák, májdaganat) kockázatát.
Fogerózió
Az alkoholtartalmú italokban található savak gátolják a jótékony szájüregi baktériumok szaporodását és munkáját.
A szájüreg egészséges pH-értéke 5,6 és 7,6 között van, de alkoholfogyasztás esetén nagyon alacsony szintre esik le, mivel a legtöbb alkoholos ital pH-ja savas, ráadásul gyakran alkoholt szintén savas üdítővel vagy gyümölcslével keverjük.
A savas közegben a fogzománcból fontos ásványi anyagok oldódnak ki, ami növeli a szuvasodás, és a fogérzékenység okozta fogerózió kockázatát.
Az alkoholfogyasztást sok estben kíséri reflux vagy hányás, ami hatványozottan növeli az erózió kockázatát.
Fogszuvasodás
A szájban lévő baktériumok cukorral táplálkoznak, így a cukros italok, többek közt az alkohol kortyolgatása elősegíti a baktériumok szaporodását. Ez a baktérium savakat hoz létre, amelyek gyengítik a fogzománcot és fogszuvasodást okoznak.
Szájszárazság
Az alkohol vizet von el a szervezettől, szárító hatása miatt szájszárazságot is okoz.
Ennek az egyik, közvetlen következménye a rossz lehelet, a közvetett, hogy a lecsökkent nyáltermelés növeli a plakklerakódás, ínygyulladás és a fogszuvasodás kockázatát.
Emiatt, ha alkoholt fogyasztunk, érdemes minden pohár ital mellé egy pohár szénsavmentes ásványvizet is elfogyasztani, valamint cukormentes rágógumival fokozni a nyáltermelést.
Fogelszíneződés
Egyes alkoholos italokban (pl. sangria, vörösbor) található sötét pigmentek tartósan elszínezhetik a fogakat, melyeket csak fogfehérítéssel tudunk eltávolítani.
Ínybetegségek
A túlzott alkoholfogyasztás gyengítheti az immunrendszert, ami megnehezíti a szervezet számára a fertőzések, köztük a fogínybetegségek elleni küzdelmet. Az alkohol a száj lágyszöveteit is irritálhatja, ami gyulladáshoz és ínyrecesszióhoz (https://najudent.hu/igy-kezelheto-a-visszahuzodott-foginy/) vezethet.
Szájüregi rák
A gyakori, bőséges alkoholfogyasztás jelentősen növeli a szájüregi rák kockázatát, különösen, ha dohányzással is párosul.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | dec 27, 2023 | Blog
A granulóma a fog gyökércsúcsi részén elhelyezkedő krónikus gyulladásos képlet, mely sokáig tünetmenetes maradhat, emiatt számos szövődmény forrása lehet.
Mi az a fogászati granulóma?
A fogászati granulóma egy gennyzacskó a foggyökér csúcsa körül, mely általában kezeletlen fogszuvasodás következtében elhalt fog, vagy nem megfelelően gyökérkezelt fog esetében alakul ki.
A fog granulóma gyakran tünetek és panasz nélkül fejlődik tovább cisztává, amikor a fog már csak gyökércsúcs rezekcióval menthető.
Bármelyik szuvas fog eredményezhet granulómát, de az elülső fogakon (metszőfogak és szemfogak) nagyobb eséllyel alakul ki ez a betegség, mint a hátsó fogaknál (premolárisok és őrlőfogak). Ugyanígy bár az alsó és felső állkapocs fogaiban előfordulhat, a felső állkapocs fogai gyakrabban érintettek.
A tünetmentes granulóma fogászati kontroll vagy góckutatás alkalmával röntgennel vagy 3D CBCT-vel diagnosztizálható .
A granulóma okai
A fog granulóma kialakulása leggyakrabban kezeletlen fogszuvasodás okozta fogbélgyulladás (pulpitis) következménye, amikor a fertőzés a fog gyökércsúcsán keresztül a gyökércsúcs körüli szövetekre terjed.
Okozhat granulómát parodontális betegség is, amikor a gyulladás átterjed a fog környező szöveteire.
Balesetek és erős ütések, a fog törései is fertőzésforrást jelentenek a fog számára, mivel a repedéseken keresztül a baktériumok átjuthatnak a fogbélbe és gyökerekbe.
A granulóma tünetei
A granulóma kizárólag elhalt vagy gyökérkezelt, már nem élő fognál alakulhat ki.
Az elhalt fog hidegre nem reagál, de meleg ingerekre jelezhet fokozottabb fájdalommal. Figyelmeztető jel lehet az érintett fog szürkés elszíneződése is.
A granulóma egy vékony falú, körülhatárolt, gyulladásos képződmény, mely folyamatosan növekszik, hogy pótolja a gyulladásos folyamat következtében elhalt sejteket.
Amíg nem ér el bizonyos méretet, előfordulhat, hogy teljesen tünetmentes és rejtve marad, legfeljebb gócként funkcionálhat.
Azonban ahogy egyre növekszik, annál több panaszt okozhat, a fog körüli íny
fájdalmassá, duzzadttá válhat, esetleg gennyesedés kíséretében. Felléphet fogfájás, melegre vagy ráharapásra való érzékenység, rossz közérzet, fejfájás is.
Több gyökerű fogak esetén a gyökércsúcs körüli gyulladásos szövetek idővel kiterjedhetnek más gyökerekre, illetve a környező szövetekre, sőt a csontra is.
Krónikus tünetmentes lefolyás esetén a granulóma elhatárolódik a környező szövetektől és folyadékkal és elhalt baktériumokkal telt cisztává alakul, mely növekedve idővel átterjedhet a szomszédos fogakra is.
Megelőzhető-e a granulóma?
A fogászati granulóma megfelelő szájhigiéniával és rendszeres fogászati kontrollal megelőzhető.
A félévente, évente végzett fogászati ellenőrzés segíthet a fogszuvasodás korai felismerésében és a megfelelő időben alkalmazott kezelés elvégzésében. A fogtömés vagy a régi tömés cseréje megállíthatja a gyulladásos folyamatot, az időben történő gyökérkezelés, illetve a nem megfelelő gyökértömés cseréje pedig megvédheti a periapikális szöveteket.
A fogászati granulóma kezelése
A már kialakult granulóma esetén a kezelés célja a fertőzés megszüntetése, mivel a kezeletlen fogászati granulóma olyan szövődményeket vonhat maga után, mint a fog elvesztése, a gyulladás átterjedése a környező lágyszövetekre, illetve a csontra, mely annak felszívódását okozhatja.
A konzervatív kezelés gyökérkezelésből vagy a már gyökérkezelt fog esetén a gyökértömés cseréjéből áll.
Súlyos esetekben, vagy ha a hagyományos kezelés nem hoz eredményt, gyökércsúcs rezekcióra is szükség lehet, melynek során a fog érintett gyökércsúcsi részét és környező szöveteket a granulómával együtt eltávolítjuk.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | dec 20, 2023 | Blog
A téli hónapokban nagyon gyakori megfázás egyik szövődménye az arcüreggyulladás. Ilyenkor az orrfolyást, orrdugulást, fejfájást és köhögést akár fogfájás is kísérheti, amely általában nem fogászati eredetű probléma.
Amikor ledönt minket a lábunkról egy jó kis téli vírus, a fogfájás általában úgy hiányzik mellé, mint púp a hátunkra. Pedig ha megfázáskor a homlok vagy arctájékon feszítő fájdalmat érzünk, a fertőzés valószínűleg átterjedt az arcüregre, illetve az orrmelléküregekre is.
Az így kialakult orrmelléküreggyulladást nevezzük hétköznapi nevén arcüreggyulladásnak.
Az arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris) igen fájdalmas betegség, ahol az orrdugulás, orrfolyás, fejfájás, láz, fülfájás gyakran jár együtt a felső fogsorra kisugárzó fogfájással.
Ilyenkor sokan keressük fel a fogorvost, mert azt hisszük, hogy a fogainkkal van baj, de a vizsgálat során általában kiderül, hogy a fájdalomnak semmi köze a fogak egészségéhez.
Bár a fogbélgyulladás (pulpitis) vagy a gyulladt, előtörésben elakadt bölcsességfog hasonló, kisugárzó fájdalommal jár együtt, nem kísérik megfázásos tünetek.
Az arcüreggyulladás jellemzője, hogy a fájdalom az egész állkapocsban, a felső fogsorban, arcban és szemben, illetve a szájpadláson is érezhető.
Mik azok az orrmelléküregek?
Az orrmelléküregek (ide tartozik az arcüreg, illetve a homloküreg is) az orrüregből nyíló, levegővel töltött üregek, amelyek a felső állkapocs hátsó részén találhatók. A csillószőrös nyálkahártyával borított orrmelléküregek egyik fő feladata a levegő megszűrése. Amikor ez a lágy szövet begyullad vagy megfertőződik, kialakul az arcüreggyulladás.
Miért okoz fogfájást az arcüreggyulladás?
Az orrmelléküregek közvetlenül a felső fogak felett helyezkednek el. Pontosabban, nagyon közel vannak a felső őrlőfogak gyökereihez, csupán egy vékony csontszövet, illetve az arcüreg nyálkahártyája választja el egymástól. Ez azt jelenti, hogy amikor az orrmelléküregek begyulladnak, a duzzanat, nyomást gyakorol a felső fogak eleve érzékenyebb idegeire, ami erős fájdalmat okozhat.
Tüsszentés, köhögés vagy rágás esetén ez a fájdalomérzet tovább fokozódhat.
Normál esetben a fogfájás az arcüreggyulladással együtt elmúlik, ám, ha nem, mindenképp érdemes felkeresni egy fogorvost.
A krónikus, gyógyulni nem akaró vagy vissza-visszatérő arcüreggyulladás ugyanis lehet fog eredetű is; valamelyik felső fog gyulladása vagy elhalása, esetleg fogágybetegség is fenntarthatja a betegséget.
Az arcüreggyulladást okozó gócos fog panoráma röntgen vagy 3 dimenziós CBCT segítségével könnyen felderíthető.
Ha pedig megvan a tettes, akkor az okok függvényében ki kell választani a megfelelő kezelési módot, ami lehet a fog gyökérkezelése, a régi, nem megfelelő gyökérkezelés kicserélése vagy a fog eltávolítása.
Miért káros a szájlégzés fogainkra?
Az arcüreggyulladással járó fogfájások mellett érdemes megemlíteni, hogy a megfázás egyes tünetei is kedveznek bizonyos szájbetegségek megjelenésének.
A megfázásra jellemző orrdugulás miatti szájlégzés fokozza a szájszárazságot, pedig nyálunknak jelentős szerepe van a szájhigiénia fenntartásában. Egyrészt lemossa a táplálékmaradványokat és baktériumokat a fogakról, másrészt fenntartja a szájüreg egészséges pH-értékét.
A nyál hiánya vagy csökkenése a mikroorganizmusok egyensúlyának felborulását idézi elő a szájnyálkahártyában, ami olyan betegségek megjelenéséhez vezethet, mint a fogszuvasodás, fogínygyulladás, vagy rossz lehelet.
Ezekben az esetekben mindenekelőtt a megfelelő hidratálás javasolt a napi rendszeres, kis kortyok vízfogyasztásával, növelve a napi bevitelt.
Azt is fontos tudni, hogy amennyiben bármely bakteriális eredetű felsőlégúti betegségen esünk át, a betegség elmúltával fontos lecserélni a fogkefénket, mert a szánkban lévő kórokozók benne maradhatnak, így gyorsan visszaeshetünk a betegségbe.
Akut vagy krónikus arcüreggyulladás esetén a Najudentben nemcsak panoráma röntgen, de a legmodernebb, minimális sugárterhelésű CBCT is segíthet a góckutatásban és szükség esetén a megfelelő fogászati ellátásban.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | nov 30, 2023 | Blog
Az egyik leggyakoribb félelem a fogbeültetés kapcsán, hogy a beavatkozás és az azt követő gyógyulás fájdalmas.
A műtét szó hallatán a legtöbb ember számára a fogászati implantátum beültetése, azaz a csavar behelyezése az állcsontba automatikusan komplikált és kockázatos beavatkozásnak tűnik.
Megnyugtatásul – sokéves tapasztalattal és számtalan behelyezett implantátummal a hátunk mögött – kijelenthetjük, hogy a fogászati implantátum beültetése biztonságos, gyors és teljesen fájdalommentes beavatkozás.
A műtét csak csekély, átmeneti kellemetlenséget okoz, és pár nap elteltével zökkenőmentesen térhetünk vissza a megszokott életünkhöz.
Fáj a fogászati implantátum beültetése?
Bár a fogbeültetést már hazánkban is évtizedek óta rutinosan, 97-98%-os sikerességgel végzik, még mindig sokan tartanak az implantáció által okozott fájdalomtól és szövődményektől.
A beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, ezáltal az implantátum behelyezési területe teljesen elzsibbad, és az injekció után általában már nem érzünk semmit, legfeljebb enyhe nyomást a műtét során.
Bár a fogbeültetés is szájsebészeti műtétnek számít, jóval kevésbé kellemetlen és gyorsabb gyógyulással kecsegtet, mint a többi szájsebészeti műtét (akár egy foghúzás vagy bölcsességfog eltávolítás), mivel ez esetben nem gyulladásban lévő szöveteket műtünk. Ez a fajta beavatkozás nem hagy nyílt sebet, sem fertőzött vagy gyulladt területet a szájban.
A visszajelzések alapján sok olyan páciens van, aki az érzéstelenítés elmúltával semmilyen kényelmetlenséget nem érez.
Természetesen minden eset egyedi, és a beavatkozást egyéni érzékenységünk, „fájdalomküszöbünk”, hozzáállásunk, de akár korábbi tapasztalataink is befolyásolják. És persze az sem mindegy, hogy egy vagy 4-5 implantátumot helyezünk be egyidejűleg.
Fáj az implantátum beültetése után?
A műtét utáni első 12 órában előfordulhat, hogy a műtött terület megduzzad vagy vérzik, de ez szervezetünk teljesen normális reakciója, ahogy az is, hogy 1-2 napig tapasztalhatunk némi fájdalmat is, ami 1-1 szem fájdalomcsillapítóval jól kezelhető.
A lágyszövetek közötti vérömleny kialakulása miatt, a duzzanat mellett az érintett területen előfordulhat az arcbőrünk kékes-lilás elszíneződése is, de ez is átmeneti jelenség.
Arra is érdemes felkészülnünk, hogy a maximális gyulladás általában kicsit később jelentkezik, így normális, ha a terület 72 óra elteltével duzzadtabbnak tűnik és a fájdalom is emelkedhet. Ez azonban átmeneti jelenség, ne ijesszen meg minket, a tünetek fokozatosan enyhülnek, és nagyjából egy hét múlva eltűnnek.
A duzzanat és a fájdalom csökkentése érdekében érdemes az arcot hűteni / jegelni, de arra vigyázzunk, hogy a bőrt ne hűtsük túl, ezért csavarjuk valamilyen puha textíliába.
Mit szabad enni fogbeültetés után?
Ami biztosan kerülendő az első pár nap, azok a nyers tejtermékek, a fűszeres, illetve az apró magvas ételek (pl. szezámmag, mák, bogyós gyümölcsök), melyek könnyen bekerülnek a sebbe és gyulladást okozhatnak.
Az első napokban tartózkodjunk a kemény, erős rágást igénylő ételektől, és inkább a puha ételek; levesek, pürék, főzelékek, turmixolt ételek fogyasztása javasolt.
Fogmosás, szájhigiénia implantáció után
Az alapos szájhigiénia elengedhetetlen a gyors, szövődménymentes sebgyógyuláshoz. Puha sörtéjű fogkefével óvatosan mossunk fogat, és használjunk antibakteriális szájöblítőt, de arra ügyeljünk, hogy az első nap ne öblögessünk, zubogtassunk. A sebet közvetlenül ne dörzsöljük a fogkefével a varratszedésig.
Általános tanácsok implantáció után
- A sebet kíméljük, ne szívogassuk
- Első napokban lehetőleg pihenjünk, ne végezzünk fizikai munkát, ne emeljünk, sportoljunk és ne menjünk szaunába, szoláriumba
- Mindenképpen kerüljük a dohányzást, a kávét és az alkoholt!
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
Szerző: Fogászat Najudent | nov 28, 2023 | Blog
Ha már belevágtunk a fogszabályozásba, szeretnénk minél előbb gyönyörű, rendezett fogakat. Ám a mondás, hogy „jó munkához idő kell” a fogszabályozásban is igaz; a kezelés kellő időt, fegyelmet és türelmet igényel.
Blogunkban elmondjuk miért.
Hogy működnek a fogszabályozók?
Ahhoz, hogy megértsük a fogszabályozók működését, illetve, hogy hogyan alakítják át a fogakat, tisztában kell lennünk, milyen részekből áll a rögzített fogszabályzó készülék.
- Zárak (Bracketek) – melyek készülhetnek fémből vagy kerámiából, és amelyeket egyenként a fogak felszínére ragasztunk. A bracketek biztosítják a fogszabályozó ív rögzítését és a fogszabályozó készülék erejének fogakra közvetítését.
- Gyűrűk (Bandek)- melyeket általában a hátsó, nagyőrlőfogakra helyezünk
- Ligatúrák – kicsi szilikon gumikarikák vagy fém, esetleg porcelán elemek, amelyek az ívnek a zárba történő rögzítésére szolgálnak. (Az újabb, ún. önligírozó fogszabályzó készüléknél ezekre nincs szükség, mert a speciális beépített zárszerkezetüknek köszönhetően folyamatosan, lágy erőkkel hatnak a fogakra.)
- Ívek – különböző anyagú, erősségű és metszetű ívek, amelyek a zárakat kötik össze.
Testünk fiziológiájának megértése azt is megmagyarázza, miért használunk gyengéd erőket a fogak mozgatásához.
Fogaink csak látszólag rögzülnek teljes szilárdsággal a helyükön, azok a rugalmas gyökérhártya rostok (periodontális ínszalagok), melyek az állcsontban rögzítik őket, rendelkeznek egyfajta minimális mobilitással. Ez nemcsak a fogszabályozást segíti elő, de ennek a rugalmasságnak köszönhetően képesek ellenállni a rágóerők terhelésének is.
A fogak mozgatásának mechanizmusa
A fogak azáltal mozdulnak el, hogy az ívek segítségével nyomást gyakorolunk a bracketekre és a fogakra. (Ezt az erőkifejtést általában gumiszalagokkal is megtámogatjuk.)
A fogszabályozók által kifejtett állandó – a fog körüli periodontális ínszalagok közreműködésével – megfelelő pozícióba helyezi a fogakat. A nyomás hatására ugyanis a periodontális szalagok az egyik oldalon megnyúlnak, míg a másikon összezsugorodnak, amely meglazítja és elmozdítja helyükről a fogakat.
Eközben a fog körüli csont a nyomás irányában felszívódik, majd mögötte, kitöltve a teret újjáépül és fokozatosan megszilárdul, hogy támogassa a fogat az új pozíciójában.
A csontsejtek a fogszabályozó kezelés során azon dolgoznak, hogy a kívánt helyükön stabilizálják a fogakat az állcsontban, és azok ott is maradjanak a kezelés befejezése után.
Milyen gyorsan mozognak a fogak?
A csontok átépülése bonyolult biomechanikai folyamat, mely nyilvánvalóan nem megy végbe egyik napról a másikra, és siettetni sem lehet. Az ideális mozgásmennyiség egy milliméter havonta.
Ez az a sebesség, ami olyan gyorsan mozgatja a fogakat, ahogy a csontsejtek képesek hatékonyan végezni a munkájukat.
Persze a kezelési idő az egyes problémáktól és fogszabályozó típusoktól függően változik.
Az ún. önligírozó fogszabályozók esetében az íveket összekötő zárszerkezet nemcsak finomabb erőkkel dolgozik, de hatékonyabb fogmozgatást is eredményez, így hónapokat – vagy akár fél évet is – spórolhatunk a kezelési időn.
A fogak bármely életkorban mozgathatók, amennyiben megfelelő csonttámasszal rendelkezik, amely lehetővé teszi a fogak mozgását, illetve a csontsejtek regenerálódását.
Miért fontos a fogak gumizása?
A fogszabályzó gumik a köztudatban kevésbé ismert segédeszközök, (talán, mert általában az oldalsó fogaknál alkalmazzuk őket, és szinte teljesen láthatatlanok), de tudnunk kell, hogy a megfelelő harapás beállításában nélkülözhetetlenek.
Az ún. elasztikus gumizás során az alsó és felső rögzített fogszabályozót összekapcsoljuk különböző gumikkal. (Ezt a műveletet maga a páciens végzi el, eleinte ügyetlenebbül, de pár nap alatt tökéletes rutinnal)
A gumizás segítségével általában elkerülhetők a foghúzások, illetve kezelhetők a komolyabb harapási eltérések, mint a nyitott-vagy mélyharapás, extrém torlódás stb.
A befőttes gumihoz hasonlító elasztikus gumik a nap 24 órájában viselendők, csak étkezésnél és fogmosásnál kell kivenni őket.
Ahhoz, hogy megértsük, ez miért is olyan fontos, nagy vonalakban ismernünk kell a csontok átalakulásának folyamatát. A csontok átépülése során a terhelés, nyomás hatására történő lebontást az ún. csontfaló sejtek (oszteoklasztok) végzik, a csont újjáépítése, az új csont elkészítése az ún. csontépítő sejtek (oszteoblasztok) feladata. Míg a lebomlás kb. 72 órát vesz igénybe, az újjáépítés kb. 90 napig tart. Az eredmény stabilizálásához pedig kb. 10 hónapra van szükség.
Ezért is nélkülözhetetlen a gumik folyamatos, 22-24 órás viselése, hiszen, ha 72 órába telik, amíg a fogmozgás elindul, és a gumit hosszabb időre eltávolítjuk, akkor ez a folyamat sosem indul be igazán. Továbbá, mivel a csont újjáépülése is 90 napba telik, ha a gumiszalagok nem rögzítik egyfolytában a kívánt pozícióban a fogat, a fog visszacsúszik a régi helyére.
A kutatások szerint napi 22-24 órás viselésnél 4 hónap alatt 4 mm-t mozognak a fogak, napi 20-22 órás viselésnél 4 hónap alatt 2 mm-t, 18-20 órás viselésnél pedig csak 1mm-t mozdulnak el. Azaz gumizás nélkül ugyanaz az eredmény jóval lassabban érhető el.
Itt kell szót ejtenünk az utókezelés szerepéről is, azaz a fogszabályozás retenciós szakaszáról, melynek fontosságát szintén nem győzzük hangsúlyozni!
Miért fontos az utókezelés fogszabályozás után?
A fogszabályzó kezelés után az elért eredmény megőrzéséhez egy ideig szükség van a retenciós (helybentartó) készülék viselésére is.
Ahogy említettük, a csontok átépülése jóval lassabb folyamat, mint a fogak elmozdítása, és ha a fogak nem kapnak fix támaszt a fogszabályozó készülék levétele után, akkor sejtmemóriájukra hagyatkozva szép lassan visszavándorolnak eredeti helyükre.
A retenciós készülék viszont megakadályozza a fogak vándorlását és elősegítik a megfelelő helyen való csontosodást.
Mindez hetek alatt bekövetkezhet! Ha elhanyagoljuk a retenciós készülék viselését, fogaink akár két héten belül elkezdhetnek visszaállni korábbi helyzetükbe.
A retenciós kezelés két elemből áll: egy retenciós ívből, melyet a fogak belső felszínére ragasztanak, és egy kivehető éjszakai retenciós készülékből (sínből).
Az elért eredmény megtartásához mindkettőt viselnünk kell!
Ennek ideje általában 1,5- 2 év, ami tudjuk, nem kevés, de cserébe a szabályos, ragyogó mosoly egy életre szól.
Szeretettel várunk rendelőnkben!
Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!
☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/
