+36 70 600 1005 • Székesfehérvár, Széchenyi u. 80-82. info@najudent.hu
Cirkon vagy fémkerámia koronát válasszunk?

Cirkon vagy fémkerámia koronát válasszunk?

Ha fogpótlás előtt állunk, felmerülhet a kérdés, hogy cirkon vagy hagyományos fémkerámia koronát válasszunk?

A cirkónium-oxid egyre inkább elterjedt a fogpótlási anyag, mivel erős, rendkívül ellenálló és esztétikailag tökéletesen élethű, ezért is választják egyre többen a hagyományos fémkerámia korona helyett.

 

Miben különbözik a cirkon fogászati korona a fémkerámia koronától?

 

A fogászati koronák és hidak nélkülözhetetlen szerepet töltenek be fogak pótlásában, helyreállításában és védelmében, ezért érdemes a fogpótlás előtt érdemes alaposan átgondolni a lehetőségeket és a számunkra legmegfelelőbb koronatípust kiválasztani.

A fémvázra égetett kerámia koronák és a tiszta porcelánból készült préskerámia koronák évtizedek óta megbízható választásnak bizonyulnak, ha mosolyunkat és rágóképességünket szeretnénk helyreállítani.

Mint minden másnak, ennek a fogpótlás típusnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai.

Azonban a fogászati technológia fejlődésével egyre nagyobb szerepet kap egy új típusú korona, amely a fém és porcelán koronák legelőnyösebb tulajdonságait ötvözi: a cirkónium.

 

 

Fémkerámia – megbízható fogpótlás kedvező áron

 

Ahogy a neve is sugallja, a fémkerámia korona egy fém vázra olvasztott kerámia korona, azaz fém és porcelán kombinációja.

A fémvázra égetéssel kerül a leplező porcelán borítás, így a végeredmény kellően esztétikus hatású, bár a cirkon koronák esztétikáját általában nem éri el.

A régi fémkerámia koronák hátránya, hogy technikai okokból kisebb precizitással igazíthatók az eredeti fogakhoz.

Bár a porcelán fedőréteg éppolyan fehér színű, mint a saját, szomszédos fogak, a fémváz nem engedi át a beeső fényt, ezért hatása kevésbé természetes és élethű, másrészt anyaga is kevésbé igazítható megfelelő formára, mint a modern cirkónium koronáké.

Gyakran előfordul, hogy idővel az íny visszahúzódik, ilyenkor a fém sötétebb színe, a szürke perem is megjelenhet az íny vonalánál.

Bár masszívak, terhelhetők, és akár 10-15 évig is bírják, a fémkerámia koronák valódi  előnye a kedvezőbb ár, ám emiatt a hátsó őrlőfogak zónájába ideálisak lehetnek.

 

 

Cirkon vázas porcelán korona – megbízható, erős és esztétikus

 

A közhiedelemmel ellentétben a cirkon vagy cirkónium korona nem „fémmentes”, csak annak tűnik, mivel alapanyaga a cirkónium-dioxid, amely a titánhoz hasonló, természetesen fehér fém.

Legfőbb előnye a kimagasló esztétikai és mechanikai tulajdonságai, melyek ideálissá teszi a frontfogak pótlásához, megerősítéshez is.

Magas fényáteresztő képessége hasonlít a természetes fogakéhoz, és színük is tökéletesen összehangolható azokkal, így természetesnek tűnik és harmonizál a többi foggal.

Mivel nem allergizálnak, így akár fémallergiások is számára is javallott.

A cirkónium nagy nyomáson összepréselt tömb formájában érkezik a fogtechnikai laborba, ahol CAD/CAM technológia segítségével ebből az alapanyagból formázzák, a maximális precizitással megtervezett koronákat és hidakat.

A cirkon korona belső szilárd váza a fogszínű cirkon, melyre égetéssel kerül a porcelán leplezés. A cirkon önmagában még nem fényáteresztő, ám a porcelán segít tökéletesen élethűvé varázsolni a koronát. Az így készített fogpótlások maximálisan természetesnek tűnnek és tökéletesen harmonizálnak a többi foggal.

 

A mikron pontosságú ínyszéli zárás megakadályozza a hagyományos fémkerámia koronákra jellemző kékesszürke, elszíneződött ínyszélt, és segít megőrizni az íny egészségét.

 

Mivel a cirkon rendkívül kemény, ellenálló, nagy szilárdságú és kopásálló anyag, képes ellenállni a rágóerők által kiváltott óriási terhelésnek, így ideális a hátsó, őrlőfogak pótlásához vagy akár éjszakai fogcsikorgatással (bruxizmus) küzd páciensek számára is.

A cirkónium vázak olyan erősek, hogy hidak, körhidak készítésére is kiválóan alkalmasak, emellett a gyökérkezelés során törékennyé vált, illetve csapos felépítésű fogak rekonstruálására, megerősítéséhez is tökéletesek.

Mivel nem allergizálnak, így akár fémallergiások is számára is nyugodtan viselhetők.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Fogaink és az ősz

Fogaink és az ősz

Az ősz beköszöntével sokan panaszkodunk fogfájásra vagy fogínygyulladásra, ami nem véletlen. A szezonális változások több szempontból is érinthetik szájüregünket, blogunkban ennek eredünk utána.

 

 

Fogérzékenység

A nyaralás már csak emlék, de az önfeledt hetekre gyakran fogaink is emlékeztetnek.

A rengeteg fagyi és savas ital, amelyre el-elcsábultunk, nyomot hagytak fogzománcunkon is, melyekért most fogérzékenységgel fizethetünk.

A saverózió következtében elindul a zománc kopása, és fogaink fokozottan érzékennyé válhatnak a hideg és forró hőhatásokra, valamint a savas ételekre, italokra egyaránt.

Ha időben fordulunk fogorvoshoz, a fogerózió megfelelő kezeléssel (pl. flouridos lakkozás, fognyaki tömés) tünetmentessé tehető.

 

 

Stressz

A munkába és iskolába való visszaállással és a megszokott napi rutinnal jönnek a stresszhelyzetek is. Ha pedig növekszik a stressz, nő a kortizol és az adrenalin, ami szintén káros a fogak és az íny egészségére.

Stressz esetén testünk a véráramba juttatott tápanyagokkal, köztük cukorral tartja állandó készenlétben a szervezetet, ám a megemelkedett vércukorszint a szájüregben is egy negatív következményekhez vezet.

A magasabb vércukorszint és fokozott kortizoltermelés, illetve a legyengült immunrendszer szabad utat enged a kórokozóknak, növelve a fogínygyulladás, fogínyvérzés kockázatát.

A fogíny mellett a nyálkahártya is érintett lehet, gyakoribb lehet az afta és a szájpenész megjelenése is.

Amikor idegesek vagyunk, gyakran öntudatlanul is összeszorítjuk a fogunkat, nem beszélve az éjszakai fogcsikorgatásról. Ezáltal fokozódik a fogzománc kopása és a nő a törések kockázata is.

A jelentős terheléstől az állkapocs ízület is folyamatosan kopik, és olyan tünetet produkálhat, mint a fülbe kisugárzó fájdalom, arcfájdalom, állkapocsízület fájdalma, szájnyitási korlátozottság, reggeli váll, nyak-és hátfájás és merevség, fejfájás.

Ilyen esetben segíthet az ún. éjszakai harapásemelő sín is, mely puha, rugalmas műanyag anyagának köszönhetően képes rá, hogy az alsó vagy felső fogsorra helyezve elnyelje a fogak összeszorításából származó erőket.

 

Immunrendszer

 Ősszel a csökkenő hőmérséklet, a D-vitamint pótló napsütés hiánya, valamint az egyre szaporodó kórokozók nemcsak légúti megbetegedéseket hozzák magukkal, de a szájüreg egészségére is kihatással vannak.

A hideg gyengíti az immunrendszert és közvetlenül érinti a szájnyálkahártya egészségét, befolyásolva a fogíny természetes védelmét.  Mivel a szájüreg jobban ki van téve a körülöttünk lévő vírusok és baktériumok által okozott fertőzéseknek, az ínygyulladás is gyakoribb ebben az időszakban.

A hirtelen hőmérsékletváltozás hatására a lappangó, krónikus gyulladások is hajlamosak belobbanni, ami sok esetben vezet gyökérkezeléshez.

 

Édességek

 Az ősz a forró csokik és a Halloween cukorkák szezonja, nem beszélve a sorozatdarálós délutánokról, amikor nem hiányozhat mellőlünk a popcornos tál sem.

Ellenállni nem könnyű, ám ha emellett a szájhigiéniát sem vesszük komolyan, az eredmény lerakódó lepedék, fogkőfogínygyulladás vagy akár és fogszuvasodás is lehet .

 

Szájszárazság

A nyál fogaink egyik legjobb szövetségese.

Ősztől tavaszig nemcsak a folyadékbevitelünk csökken, de a fűtött helyiségek száraz levegője is elősegíti a szájszárazság kialakulását. A nyál hiánya vagy csökkenése pedig a mikroorganizmusok egyensúlyának felborulását idézi elő a szájnyálkahártyán, ami különféle szövődmények megjelenéséhez vezethet, mint például plakk lerakódás, fogínybetegségek, fogszuvasodás vagy rossz lehelet.

Mindezt kellő hidratálással és párásítással egyaránt ellensúlyozhatjuk.

 

 

Arcüregproblémák

 Az őszi náthával és influenzával tűzdelt időszakban gyakori az arcüreg-és orrmelléküreggyulladás is, amit általában a felső fogsorra kisugárzó fogfájás kísér.

Mivel a fogakat és az arcüreget csak egy vékony csontszövet, illetve az arcüreg

nyálkahártyája választja el egymástól nagyon szoros, oda-vissza ható kapcsolatban állnak egymással.

Felső őrlőfogaink közvetlenül az orrmelléküregek alatt helyezkednek el, és idegeik nagyon érzékenyek bármilyen fájdalomra vagy nyomásra (ezen fogak gyökerei a legérzékenyebbek az összes fog közül). Megfázás esetén az orrmelléküregünk, illetve az arcüregünk megtelik nyálkával, ezáltal nyomást fejt ki a környező idegekre, ami fogfájást vált ki. Tüsszentés vagy köhögés esetén ez a fájdalomérzet jelentősen megnő.

Azonban tudnunk kell, hogy a krónikus vagy visszatérő  arcüreggyulladást egy gócos fog is fenntarthatja, ami panoráma röntgen vagy CBCT segítségével könnyen felderíthető.

 

A fenti panaszok gyakran megelőzhetők egy fogászati kontrollal! Az időben felfedezett probléma fájdalom nélkül, kevésbé invazív beavatkozással is megúszható.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Eltüntethető-e a fogak közötti rés?

Eltüntethető-e a fogak közötti rés?

Az egymástól távol álló, azaz diasztémiás fogakat Indiától Franciaországig számos országban a boldogság és szerencse jelének tekintik.

Ha te azonban boldogabb lennél nélkülük, akkor jó hírünk van számodra: ez a kozmetikai hiba ma már egyszerűen és fájdalommentesen korrigálható.

 

Rés a fogak között, azaz a diasztéma

 

Normál, egészséges fogazat esetén az egyes fogak egy vonalban vannak, és arányos, minimális távolság van közöttük. A diasztéma esetében ez azonban máshogy alakul: a két szomszédos fog között aránytalanul nagy rés látható.

Az eltérés jelentkezhet az alsó és felső fogívben egyaránt, de leggyakrabban és legfeltűnőbben a felső állcsont metszőfogainál alakul ki.

Bár általában csak esztétikai hibaként tekintünk rá, a diasztéma néha  jelentős funkcionális problémákhoz is vezethet.

  • A fogak közé szoruló táplálék fogínygyulladást okozhat;
  • rágási, harapási problémákat, valamint
  • beszédhibákat idézhet elő.

 

Mi okozza a fogak közötti réseket?

 

A fogak közötti tér különböző okok miatt alakulhat ki:

Állkapocs és fogak aránytalansága

A leggyakoribb az állkapocs és a fogak mérete közötti aránytalanság. A túlméretezett állkapocs vagy átlagosnál kisebb fogak esetén a fogak nem tudnak szépen sorba rendeződni, rés marad közöttük.

Ilyen esetben a távolság nem lokalizált, az egész fogazatot érinti.

Ajakféklenövés

A felső ajak belső felétől az ínyig futó ajakfék lenövése szintén befolyásolja a fogak helyzetét. Az ajakfék lenövésének következtében is eltávolodhatnak egymástól a fogak.

Rossz szokások

Ujjszopás vagy nyelvlökéses nyelés esetén az ujj, illetve nyeléskor a nyelv a szájpadlás helyett a fogaknak feszül, ami szintén hozzájárulhat a fogak egymástól való eltávolodásához.

Foghiány

Ha egy vagy több fog hiányzik, akkor a szomszédos fogak közötti rések megnagyobbodhatnak.

Parodontális betegség

A fogágybetegségek is befolyásolhatják a fogágy szerkezetét és állapotát, ami hozzájárulhat a fogak elmozdulásához, vándorlásához, és ezáltal a diasztéma kialakulásához.

Genetika

A fogak közötti rés gyakran örökletes, és nem ritka, hogy ugyanazon család több tagjában azonos módon fordul elő.

Baleset

Az arc sérülése vagy az állkapocs törése is okozhat szerzett diasztémát.

 

Fogászati ​​diasztéma gyermekeknél

 

A fogak közötti rés nagyon gyakori a fogváltás előtt álló gyerekeknél, különösen a középső metszőfogak esetén. Ez a fogív normális növekedésének, az állkapocs és a fogak aránytalanságának köszönhető, és a 6 év alatti gyerekek szinte felénél megtapasztalható.

A tejfogaknál fennálló diasztéma az esetek többségében átmeneti állapot, mely a maradó szemfogak előbújásával természetes módon rendeződik, és a rések zárulnak.

 

A diasztéma kezelési lehetőségei

 

A fogak közötti rés jellege, helye és mértéke páciensenként nagyban eltérhet, így eltüntetésük minden esetben egyedi, személyre szabott kezelést igényel. Van, hogy a mosoly egy gyors, együléses beavatkozással is megszépíthető, máskor viszont hosszadalmas fogszabályozás, vagy egyéb, kombinált kezelés vezet eredményre.

 

 Diasztéma kezelése fogszabályozással

 

Kisebb eltérések esetén gyermekkorban, a tejfogak, illetve a vegyes fogazat ideje alatt még lehetőség van éjszakai, kivehető készülékkel zárni a fogak közti rést.

Később viszont, a maradó fogak idején erre már csak rögzített készülékkel vagy kivehető, átlátszó sínes fogszabályozó készülékkel rendezhető a probléma, különösen, ha a diasztéma mellett valamilyen harapási rendellenesség is fennáll.

A diagnózis, illetve a kezelési terv pontos meghatározásához minden esetben alapos vizsgálat (röntgenek, lenyomatok) és pontos, személyre szabott kezelési terv szükséges.

 

Diasztéma kezelése porcelán vagy direkt héjjal

 

A fogászati héjak (porcelán/kerámia és direkt héjak) lehetőséget nyújtanak a kisebb foghibák, sérülések gyors és látványos rendezésére, így a fogak közötti rések eltüntetésére is. A héjak segítségével drasztikusan megváltoztathatjuk a mosolyunkat, korrigálhatjuk a fogak színét, méretét, formáját, állását is.

 

A porcelán és kerámiahéjak előnye – a koronával szemben-, hogy esetükben nincs szükség a fogak teljes lecsiszolására.

A kezelések teljes mértékben fájdalommentesek és a felhelyezést követően fogunk mind esztétikailag, mind funkcionálisan teljes értékű lehet!

 

A kompozit héjat a fogorvos készíti el egy ülésben a rendelőben, és speciálisan rétegzett tömőanyagból készül.

Nagy előnye, hogy csiszolás nélkül készül, ezért nem kell hozzá ép foganyagot feláldozni, továbbá bármikor alakítható, kiegészíthető.

Azonban anyagából adódóan a használat során kopik és a héj felszíne mattá válik, ezért időnként további polírozást és helyreállítást igényel.

 

A kerámiahéj vagy porcelánhéj esztétikus préskerámiából készül, és a fogtechnikus lenyomat alapján készíti el.

Előnye, hogy maximális esztétikával és természetességgel utánozza a valódi fogzománc megjelenését, így nemcsak tartós és ellenálló, de élethű is.

A hátránya, hogy a legtöbb esetben 0,3 – 1 mm vastag ép fogzománcot kell feláldozni az elkészítéséhez. Bár a koronánál azért így is jelentősen kisebb foganyagveszteséggel jár.

 

Diasztéma kezelése koronával

 

A cirkon koronákat abban az esetben javasoljuk a diasztéma rendezésére, ha a frontfogak mérete extrém kicsi, esetleg nagy mértékben sérült, vagy gyökérkezelt. A korona a héjakkal szemben a fog teljes felületét befedi, ezért nagyobb foganyagveszteséggel jár, ugyanakkor maximális védelmet biztosít a maradék fogszerkezet számára.

A cirkon kerámia vagy cirkónium koronák  tökéletesen élethű, esztétikus megoldást nyújtanak, és a fogak mind színüket, mind alakjukat tekintve a megtévesztésig hasonlóak lesznek a saját fogakhoz.

 

Diasztéma kezelése ínyplasztikával

 

Amennyiben a diasztéma a túlnőtt ajakfék miatt alakult ki, akkor a felesleges szövet eltávolítása érdekében ínyplasztikai műtét is szóba jöhet. Kisebb gyermekek esetén ilyenkor a rés magától is záródhat, míg idősebb gyermekeknél vagy felnőtteknél szükség lehet kiegészítő, fogszabályozó kezelésre is.

 

A fogágybetegség kezelése

 

Előrehaladott fogágybetegség esetén a fogakat tartó szövetek a csonttal együtt leépülnek; ami a fogak meglazulásához és elvándorlásához vezet, akárcsak a súlyos parodontozis okozta fogvesztés és foghiány.

A fogínysorvadás parodontológiai kezelést igényel, amely a probléma súlyosságától függően személyre szabott.

Enyhébb esetben a fogkő – és a gyulladást okozó baktériumok eltávolítását, előrehaladott állapotban műtéti beavatkozást, kürettálást igényelhet.

 

Kilazult, mozgó metszőfogak esetén alkalmazható a mozgó fogak sínezése is, ahol speciális, üvegszálas szalag segítségével stabilizáljuk a helyükön a mozgó fogakat.

 

A foghiány kezelése

 

Fogvesztés esetén a fogbeültetés megakadályozza a foghiány miatti fogvándorlás kialakulását. Ha implantátumot tervezünk, nem érdemes sokáig halogatni a beavatkozást, lehetőleg 6 hónapon belül érdemes elvégezni azt.

Foghúzás után ugyanis a szomszédos fogak elkezdenek elvándorolni, bedőlni a hiány irányába, míg a szemközti fogak meghosszabbodnak.

Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem a teljes fogazatunkra kiható probléma.

A hiány helyén nem éri terhelés az állkapcsot, ezért ott a csont sorvadásnak indul, míg a többi fog túlterhelődik. A megváltozott rágóerő miatt a megdőlt fogak körüli fogágy is egyre gyengül.

Az implantátum beültetésével visszanyerhetjük ép fogazatunkat és elkerülhetjük a hiány miatti egyenetlen terhelést, fogvándorlást, és ezáltal a fogak közötti rés kialakulását is

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Mikor van szükség gyökércsúcs rezekcióra?

Mikor van szükség gyökércsúcs rezekcióra?

A gyökércsúcs rezekció ijesztő neve ellenére fájdalommentes rutineljárás, melyet helyi érzéstelenítésben végzünk a foggyökérben lévő fertőzések kezelésére.

 

 

Mi az a gyökércsúcs rezekció?

 

A gyökércsúcs rezekció egy olyan szájsebészeti beavatkozás, amelynek célja a foggyökér csúcsának sebészi eltávolítása, valamint a gyökér lezárása a későbbi fertőzések elkerülése érdekében. A beavatkozás célja a foggyökérben, illetve a környező szövetekben lévő krónikus gyulladás megszüntetése.

Mikor kell rezekciót végezni?

 

A foggyökér csúcsának eltávolítására abban az esetben van szükség, amikor a foggyökér sérült, vagy a gyökércsúcs körüli krónikus gyulladás hagyományos gyökérkezeléssel nem kezelhető.

Azaz,

  • Ha a gyökértömő anyag kikerült a gyökércsúcson túli csontszövetekbe és ott panaszt okoz
  • Ha a gyökérkezelés során a gyökércsatorna feltárásakor vagy tágításakor álút képződött
  • Ha a gyökércsatornába gyökértömő műszer tört bele
  • Ciszta, granulóma vagy tályog a foggyökéren, illetve a gyökércsúcs körül

 

Az eljárás során egy kis bemetszést alkalmazva az ínyen eltávolítjuk a fertőzött gyökércsúcsot, melyet végül tömőanyaggal zárunk le, hogy megelőzzük a további fertőzéseket. A kezelés általában az utolsó kísérlet a fog megmentésére.

 

A gyökércsúcs rezekció menete

 

A beavatkozás során a gyökércsúcsnál maradt, gyulladást keltő baktériumokat úgy tudjuk felszámolni, hogy a foggyökér csúcsi részét néhány milliméterrel lerövidítjük, és a környező területről óvatosan eltávolítjuk a gyulladt szöveteket.

A beavatkozás az előkészületekkel együtt általában 30-45 percet vesz igénybe és helyi érzéstelenítésben, teljesen fájdalommentesen történik.

A sikeres rezekció feltétele a korrekt (tökéletesen záró) új gyökértömés, mely a beavatkozás előtt kell, hogy elkészüljön.

Amennyiben a gyökércsatorna a fog koronai része felől nem hozzáférhető, a gyökércsatorna lezárása a gyökércsúcs felől, úgynevezett retrográd gyökértöméssel is elvégezhető.

 

Az ínyen bemetszést ejtünk, szabaddá téve az érintett csontfelszínt. Ezután egy kis csontablakon keresztül feltárjuk a gyökércsúcsot, és hegyes gyémántfúróval eltávolítjuk a csúcsi részt, illetve a körülötte lévő gyulladt szöveteket. Ha nem lesz teljesen gyulladásmentes a terület, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a ciszta kiújul.

Ezután a gyökér végét speciális gyógyszeres töméssel zárjuk. Szükség esetén a csonthiányt csontpótló anyaggal töltjük fel.
A sebet varratokkal zárjuk, melyet 7-10 napon belül távolítunk el.

 

Teendők rezekció után

 

Ahogy a többi szájsebészeti műtét után, gyökércsúcs rezekció után is tilos a sebet piszkálni, fogkefével dörzsölni. Javasolt a fertőtlenítő hatású szájvíz használata is.

Pár napig kerüljük a cigarettázást, a forró ételek, italok fogyasztását, a szaunákat, forró fürdőket és a fizikailag megerőltető mozgást, illetve hajolgatást.

 

A kezelést követő 6. hónapban fogászati kontroll röntgent készítünk, ellenőrizve a fog és a körülötte lévő csontállomány állapotát.

Tudnunk kell, hogy az a fog, amelynek a gyökércsúcsa eltávolításra került, már csökkent teherbírásúnak számít, például nem szolgálhat pillérként egy fogászati híd (https://najudent.hu/hid-vagy-implantatum/) készítésénél.

 

 

 

Mikor nem javasolt a beavatkozás?

 

A gyökércsúcs rezekció feltétele a tünetmentes fog és a megfelelően kivitelezett, sikeres gyökértömés.

Nem végezhető el a rezekció az állcsontban futó idegcsatorna közelsége, görbe gyökér, a fog körüli mély tasak, mozgó fog, vagy jelentős csontpusztulás esetén.

Fontos a foggyökér hossza is, mivel a gyökér végéből rezekált rész a fog stabilitása miatt legfeljebb 1/3 része lehet a gyökér teljes hosszának.

A több gyökerű fogak esetében a műtét sikere mindig kérdésesebb, mint az egy gyökérrel rendelkező fogak esetében, ilyenkor gyakran inkább a fog eltávolítása javasolt.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

A fogínybetegség 3 szakasza

A fogínybetegség 3 szakasza

A fogínybetegség világszerte az egyik leggyakrabban előforduló betegség, mely a 30 év feletti felnőttek közel felét érinti.

Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez csak kisebb probléma, mely nem okoz komolyabb károkat, és otthon is könnyen kezelhető, de ez sajnos nem így van.

Bár a fogínybetegség súlyossága és megjelenési formája változó lehet; az enyhén duzzadt fogínytől a fogínyvérzésen át egészen a mozgó fogakig,- kezelés nélkül idővel fogvesztéshez is vezethet. 

 

 

Az egészséges és a beteg fogíny közötti különbség gyakran homályos, mivel ínyünk nagyon érzékenyen reagál a különböző külső-belső változásokra (pl. hormonális hatások, vitaminhiány, erős fogmosás, életkor, betegségek stb.). Épp ezért az egészséges, rózsaszín, a fogakra feszesen tapadó fogíny megőrzése idővel mindennapos kihívás lehet.

Az azonban biztos, hogy mindennek kulcsa a rendszeres és alapos fogápolás; melyhez a fogkefe mellett hozzátartozik a fogselyem és a fogköztisztító kefe is.

 

 

Az ínybetegség három szakaszra osztható:

 

Fogínygyulladás

 

Az ínybetegség első szakasza az ínyen megtelepedett lepedék okozta fogínygyulladás.

Ha nem távolítjuk el az étkezés után a fogakon megtapadó lepedéket, akkor az lerakódik a fogakon és a benne található baktériumok olyan méreganyagokat termelnek, amelyek irritálják az ínyszövetet és fogínygyulladást okoznak.

Ebben a korai stádiumban az íny vérzik fogmosás és fogselyem használata során, esetleg vörös vagy érzékeny lehet, de a fogakat tartó csont és kötőszövetet még nem érinti a gyulladás.

A lerakódott lepedék további veszélye, hogy 1-2 nap alatt mineralizálódik és fogkövet képez a fognyakak körül, vagy akár íny alatt is, tovább fokozva a problémát.

 

Rendszeres fogkőeltávolítással nemcsak a vonzó mosoly és üde lehelet állítható vissza, de csökkenthető az általa okozott fogínygyulladás és fogágybetegség kockázata is

 

Fogágybetegség (Parodontitis)

 

A második szakaszban az ínygyulladás irritálja a lágyszöveteket a fogíny mentén, ami a baktériumok szaporodásával fokozatosan romlik és az addig feszesen tapadó íny elválik a fogaktól. A fogíny visszahúzódik a fognyakról, illetve a fogak mellett, az ínyvonal alatt tasakok alakulhatnak ki, amelyek felfogják az ételmaradékot és a lepedéket, ezekben pedig egyre több baktérium telepszik meg.

Ebben a fázisban a fogat tartó csont és az azt összetartó rostok már visszafordíthatatlanul károsodnak.

 

A megfelelő fogápolás, a szájhigiénia javítása és egy parodontológus szakorvos bevonása megállíthatja a folyamatot és elejét veheti a további problémáknak.

A már kialakult fogágygyulladás íny alatti tisztítással, azaz kürettálással, a visszahúzódott fogíny pedig ínyplasztikával kezelhető, ezáltal a fogágybetegség további romlása megállítható.

 

 

Előrehaladott fogágybetegség

 

Ebben a szakaszban a fogakat tartó rostok és csontok is leépülnek; ami a fogak elmozdulását vagy kilazulását okozhatja, mely idővel az egyébként egészséges fogak elvesztéséhez vezethet.

Leginkább a metszőfogak lazulnak meg, mivel ezeknek csak egy gyökerük van, így kevésbé rögzülnek a csontban.

 

Ilyen esetben alkalmazható a mozgó fogak sínezése is, mely speciális üvegszálas szalag segítségével stabilizálja a mozgó fogakat.

 

A napi kétszeri fogmosás és a rendszeres, évente, félévente elvégzett fogászati ​​szűréssel egybekötött fogkőeltávolítás egyszerű, minimálisan invazív, és nem utolsó sorban költséghatékony módja lehet a fogínyproblémák megelőzésének.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/

Miért veszélyes a fogakra a szájlégzés?

Miért veszélyes a fogakra a szájlégzés?

Rossz lehelet, horkolás, cserepes ajkak és gyakori fogszuvasodás? Ha nálad is fennállnak a szájlégzés legjellemzőbb tünetei, lehet, hogy te is érintett vagy!

 

Időnként mindenkivel előfordul, hogy a száján keresztül veszi a levegőt, például egy múló nátha vagy allergia miatt fennálló orrdugulás esetén.

Vannak azonban, akik számára ez öntudatlan, mindennapos szokás. Egyesek csak éjszaka lélegeznek így, mások beszéd közben is, esetleg kombinálva az orr-és szájlégzést.

Tudnunk kell azonban, hogy a gátolt orrlégzés számos káros hatása mellett a szájüreg egészségét is károsíthatja.

 

 

Szájszárazság

 

Ha a szájon át lélegzünk, a párolgás fokozódik és a nyáltermelés csökken. Ha kevesebb nyál van a szájban, annak közvetve komoly egészségügyi következményei lesznek.

A nyálnak ugyanis alapvető szerepe van a fogak és az íny egészségének megőrzésében; azáltal, hogy lemossa a fogakról az ételmaradékokat, kiegyensúlyozza a száj pH-értékét és semlegesíti a baktériumok által termelt savakat.
A nyálban található enzimek és ásványi anyagok segítenek megvédeni fogainkat a fogszuvasodástól és erősítik a fogzománcot.

Megfelelő mennyiségű nyál hiányában a szájüreg baktériumok és savak táptalaja lehet. Ezek a savak és baktériumok erodálhatják a fogzománcot és növelhetik a fogszuvasodás vagy az ínybetegségek kockázatát.

 


Rossz lehelet

 

A szájlégzés másik kellemetlen mellékhatása a rossz lehelet (halitózis). Elegendő nyál hiányában a száj öntisztító funkciója sérül, a káros baktériumok és bomlástermékeik elszaporodhatnak a nyelven, a fogakon és a fogínyen, kellemetlen ízt és leheletet okozva.

 

A szájlégzés megterhelheti az állkapcsot

 

A szájjal történő légzés megváltoztathatja az állkapocs helyzetét, és általában csak a felső állkapocs növekedését segíti elő és alulfejlett alsó állkapcsot okoz.

A rosszul illeszkedő harapás megterhelheti az állkapocs izmait, a megváltozott nyelvhelyzet miatt pedig az állkapocsízület működése is megváltozik és kialakul a fogcsikorgatás, kattogó állkapocs, állkapocsízületi fájdalom, velük együtt pedig a fej-és nyakfájás, előre dőlő fejtartás.

 

Az ártalmatlannak tűnő szájlégzés a fentieken kívül még számos további egészségügyi problémához vezethet:

 

  • Bruxizmus (fogcsikorgatás)
  • Fogtorlódás
  • Nappali fáradtság
  • Száraz száj
  • Szabálytalan harapás
  • Állkapocs fájdalom
  • Reggeli fejfájás
  • Rossz arcfejlődés
  • Koncentrációs zavarok (brain fog)
  • Nyugtalan alvás, alvászavar
  • Tartászavarok, gerincferdülés
  • Krónikus köhögés, nátha, mandulagyulladás

 

 

A szájlégzés okai

 

A szájlégzés több alapbetegség tünete lehet, melyeket akár felnőtt, akár gyermekkorban jelentkezik, mindenképpen érdemes kivizsgálni:

  • Alvási apnoe
  • Orr elzáródás (megduzzadt orrmandulák, orrpolip, orrsövényferdülés stb)
  • Harapási rendellenességek

 

Mi köze a kisgyermekkori szájlégzésnek a fogzáródáshoz?

 

Állkapcsunk mérete, alakja és helyzete befolyásolja, hogy a fogaink mennyire képesek beilleszkedni a helyükre. Ezért a kisgyermekkori szájlégzésre mindig oda kell figyelnünk, mert  igen hátrányosan befolyásolja az állcsont és a fogak fejlődését, és szabálytalan fogazatot, harapási rendellenességeketbeszédproblémákat okoz.

Ideális esetben nyelvünk nyugalmi helyzetben, illetve nyeléskor a szájpadlásra simul, így képes betölteni az állcsontfejlődésben játszott szerepét. Miközben egész nap nyomást gyakorol a szájpadlásra, biztosítja a felső állcsont megfelelő tágulását és fejlődését.

Szájlégzéskor nyelvünk lejjebb kerül és előrébb tolódik, hogy szabad utat biztosítson a levegő számára és nem képes megfelelően tartani a szájpadlás ívét.

Ebben az esetben csökken a frontfogak ajaktámasztása, és a keskeny felső fogív miatt jellemzően túlharapás vagy nyitott harapás jön létre. A nem megfelelő méretű állkapocs fogtorlódást is okozhat.

 

A fentiek tükrében a tartós szájlégzés okát fontos kivizsgálni és ennek megfelelően kezelni. Bár a legideálisabb a kisgyermekkorban megkezdett fogszabályozás, a harapási rendellenességek jelentős része fogszabályzással felnőttkorban is sikeresen kezelhető, ezért mindenképp érdemes ellátogatnunk egy fogszabályzó szakorvosi konzultációra.

 

Szeretettel várunk rendelőnkben!

Fordulj hozzánk bizalommal és jelentkezz be egy ingyenes konzultációra!

☎ +36 70 600 1005
📧 idopont@najudent.hu
➴ 8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 80.
➣ https://najudent.hu/kapcsolat/